Nyíregyháza

Hajnal Attila főorvos még akkor kezdte a magángyakorlat meghonosítását az egészségügyben, amikor nemhogy vállveregetés nem járt érte, hanem egyenesen rossz szemmel nézték a megszokott, konzervatív, kórházi hierarchiára épülő gyógyítástól eltérő kezdeményezéseket. Márpedig dr. Hajnal Attila szülész-nőgyógyász főorvos a fejébe vette, hogy létrehoz egy olyan magánklinikát, amely a maga intimitásával, a jól képzett szakorvosokkal, a kor technikai színvonalán felszerelve a gyógyítás fontos központjává válhat. Nem véletlenül jutott erre az elhatározásra a főorvos. A Jósa András Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán két évtizeden át láthatta, hogy az orvosi hivatás szenved csorbát, ha nincs elég idő egy-egy betegre.

Hajnal doktor Nyíregyházán született 1947. január 21-én. Édesapja Hajnal Pál a moziüzemi vállalat nyugdíjasa. Édesanyja Tolnai Erzsébet élelmezésvezetőként dolgozott. Egy öccse született, sajnos, betegség miatt őt elveszítette a család 1979-ben. Bár az iskola a matematikai pályára szánta, kiderült, hogy nem a számok világa vonzza. A patinás Kossuth Lajos Gimnáziumban tett érettségi után két évig még nem sikerült bejutnia az orvosegyetemre. Amikor 1973-ban átvehette a diplomáját, summa cum laude minősítést ért el.

Egy év múlva megnősült, felesége Huba Judit kémia-biológia szakos tanár. A kereskedelmi szakközépiskolában biológiát, kémiát, áruismeretet tanít. Házasságukból két lány született, Melinda 22 éves, a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatója, Adrienn 19 éves és ő is orvosnak készül a DOTE-n.

− Nem ösztönöztük a gyerekeket az orvosi pályára − fogalmaz Hajnal főorvos. − Azt viszont pici koruktól láthatták, hogy a beteg érdeke mindenekelőtt érvényesült. Ha kellett, ünnepnapokon is ügyeletet vállaltam. Bizonyára megérezték azt az empátiát, amivel mindig is igyekeztem a beteg emberhez közeledni.

Kereken két évtizeden át, 1973 és 1993 között látta el az orvosi feladatokat a megyei kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán dr. Hajnal Attila. Amikor 1993-ban megnyitotta a magánklinikáját, sikerült megoldani, hogy a kórházi rendelését a saját intézetében végezheti. Erre naponta délelőttönként kerül sor, így ez ingyenesen vehető igénybe.

− Én akkor vagyok nyugodt orvosilag és emberileg − mondta a főorvos −, ha a beteg ember áll a gyógyítás középpontjában. Ez látszólag ellentmondásnak is tűnhet, de aki dolgozott már valaha kórházban, jól tudja, miről beszélek. Most, amikor az egészségnek már anyagiakban is mérhető értéke van, különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a társadalom egyre szélesebb rétege vegye igénybe a minőségileg folyamatosan javuló medicinai szolgáltatást.

A Hajnal magánklinika újdonságnak számított Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Eddig filmekből, könyvekből ismerhették meg az emberek azt a szellemet, ami egy ilyen intézetben uralkodik. Azt, hogy telefonon bejelentkezhet előre, nem kell az idegtépő várakozás miatt idegeskednie, folyóiratokat lapozhat, videót nézhet a beteg, amíg sorra kerül. Az udvariasság mellett az orvossal négyszemközt beszélheti meg a problémáját a páciens. Akik meggyőződtek az itt uralkodó légkörről, elkötelezett hívei lettek a magánrendelésnek.

A szakmai színvonalat jól jellemzi, hogy Magyarországon a terhesség-megszakítást a magánszektorban elsőként éppen a Hajnal klinikának engedélyezték. Ma öt rendelőben látják el a szakorvosok a betegeket.

Megszervezték a bőr-, a belgyógyászati, az ortopédiai, a sebészeti, a sportsebészeti, az ultrahangos, az onkológiai és természetesen a szülészet-nőgyógyászati szakrendelést. Négy- és kétágyas kórterem áll rendelkezésre. A műtőben megteremtették az altatáshoz szükséges szigorú feltételeket is. Bevezették az egynapos sebészetet, de ma ezt nem finanszírozza a tb. Szóba került még a nagy műtétek elvégzésének lehetősége, valamint szülések levezetésére is képes lenne a magánklinika.

Ezzel még koránt sincs vége a klinika fejlesztésének az egyharmad része készült el az elképzelésnek. Természetesen bővítenék a szakmák körét, ám Hajnal főorvosnak az a véleménye: a valódi szektorsemlegességet kell megvárni. Hisz nem mindegy, mennyit finanszíroz egy vizsgálathoz, műtéthez a tb, s így mennyit fizet a beteg. Ettől még sokkal súlyosabb az az érv, amely a változások ellen hat, hogy a ma hivatalban lévő egészségügyi vezetőknek nem igazán érdekük a változások szorgalmazása. Az állami pénzekhez még mindig hozzájuthatnak a régi kapcsolatok révén, s akkor nem a piac mindent szabályozó szerepének kell alávetniük magukat és vállalni a vereség kockázatát, hanem jól bevált módszerek szerint az állami eszközökkel előmozdítani a saját karrierjüket. Az egészségügyi vállalkozásokban dolgozó orvosoknak érdekük az ésszerű, egységes szemléletű változások bevezetése. Hajnal főorvos szerint a legjobb kontroll maga a beteg, aki szabadon eldöntheti, hová fordul problémájával.

Hajnal főorvos azt szeretné, ha a gyerekei vennék át tőle a magánklinika irányítását.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)