Nyíregyháza

A család mindig abban a városban élt, ahol az édesapa munkát kapott. A családfő a repülés szerelmese volt, tehát csak olyan helyen dolgozhatott, ahol repülőtér is volt. Így fordulhatott elő, hogy dr. Mocsáry Péter nővére Nyíregyházán, ő pedig Szombathelyen született. Édesapjuk először a polgári repülésben teljesített szolgálatot, majd a háborúval a katonai repülés következett. Ezerkilencszáznegyvenkettőben már egy bombázó parancsnoka volt, a Don-kanyar fölött kapott találatot a gépe. A kis Péter mindössze ötesztendős volt, amikor apa nélkül maradt a család.

Ahogy közeledett a front, a család nyugat felé menekült, hiszen tartani lehetett attól, hogy ha az oroszok megtudják, mit csinált az édesapa, akkor bajuk lett volna belőle. Addig menekültek, amíg Ausztriában nem találták magukat. Több tábor lakói voltak, olykor nyomorúságos körülmények között laktak. Hívták őket Amerikába és máshová is, az édesanyjuk azonban hallani sem akart arról, hogy elhagyják a hazájukat. Ehelyett Debrecenbe költöztek édesanyja testvéréhez. Itt éltek hosszú évekig. Édesanyja kemény munkával kereste a kenyeret, mellette tanult, könyvtárosi képesítést szerzett. A DOTE Kenézy könyvtárának lett a vezetője, onnan ment nyugdíjba is. Péter nővére Angliába ment férjhez, jelenleg is ott él.

Mocsáry Péter ezerkilencszázötvenkettőben végezte el az általános iskolát, de édesapja foglalkozására tekintettel sehová sem vették fel. Szerencséjére későn fejezték be a Dohányipari Technikum építését, diákokat kerestek, így ő is bekerült. Színvonalas iskola volt, sokat tanult. Az érettségi esztendejében kémiából az országos tanulmányi versenyen második lett, így könnyebb volt az egyetemre való bejutás is. A felvételi vizsgán a maximális pontszámot érte el, de − mint utóbb kiderült − szükség volt egy kis pártfogói segítségre, mert még mindig élt a káderlap bejegyzése, miszerint az édesapa az oroszokat bombázta a Don-kanyarban.

Szívesen emlékszik vissza az egyetemi évekre. Az ötvenhatos eseményekben nem vett részt, mert szentül megfogadta, hogy tanulni akar és nem politizálni. A kórbonctanon volt demonstrátor, írt tudományos diákköri pályamunkákat is. Az egyikkel országos első helyezést ért el. Summa cum laude minősítéssel végzett, s mivel volt üres állás a szülészeti klinikán, odament dolgozni.

Gyakran ügyeltek, mert kevés volt az orvos. Fárasztó volt a munka, de rengeteg tapasztalatot szerzett. Ezerkilencszázhatvanhatban szakvizsgázott. Hetvenegyben megismerkedett egy külföldre szakadt magyar tudóssal, dr. Csapó Árpáddal, aki Amerikában élt. A méhműködés szabályozásával foglalkoztak közösen, a kutatás kapcsán dr. Mocsáry Péter kijutott Amerikába, ahol előadást is tartott. Ezen a területen végzett kutatásaival Csapó Árpád világhírt szerzett, orvosi Nobel-díjra is jelölték. Mocsáry Péter ezerkilencszáznyolcvankilencben védte meg kandidátusi disszertációját ugyanebből a témából. Számtalan rangos publikációja jelent meg a különféle szakmai folyóiratokban.

Ezerkilencszázhetvenben megnősült. Hetvenegyben fiuk született (most utolsó éves az agrártudományi egyetemen), hetvenkettőben a lányuk (jogot végzett, jelenleg fogalmazó a debreceni városi bíróságon). A felesége röntgen-szakorvos, volt a vásárosnaményi kórház igazgatója, majd Nyíregyházán igazgatóhelyettes. Jelenleg ismét a szakmában dolgozik a DOTE-n.

Klinikai főnökével nem volt harmonikus a kapcsolata, ezért hamarosan Vásárosnaményban találta magát. Annak ellenére, hogy meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő betegeket kapott, szívesen emlékszik vissza az itt töltött két és fél esztendőre.

Hívták a Jósa András Kórházba, ezerkilencszázkilencvenkettőben igent mondott, s azóta a szülészet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosa. Nehéz helyzetbe került, mert nagy személyi ellentétek osztották meg az osztályt, de voltak szakmai hiányosságok is. Lassanként sikerült stabilizálni a helyzetet. Az eredményeket nemcsak a szakmai kollégium ismeri el, de ezt tapasztalni a közvélemény részéről is, hiszen többen − akik korábban más városokba jártak gyógykezelésre − a nyíregyházi kórházat választják.

Évről évre nő a születések száma, tavaly a legmagasabb volt az országban, csaknem négyezer-kétszáz. Sok minden változott az elmúlt esztendők alatt: új, kíméletes műtéti eljárásokat vezettek be, otthonosabbá tették a szülést, megvalósítva ezzel a családcentrikus szülészet elvét. Az osztályon jelenleg harminchárom orvos dolgozik, közülük huszonhét szakvizsgával is rendelkezik. Az elmúlt évek alatt megteremtették a speciális szakrendelés néhány fajtáját. Jelenleg működik a gyermeknőgyógyászat, a klimaxszakrendelés, a genetika, a meddőség, a terhes cukorgondozás, a hormonszakrendelés.

Sokat jelent majd az új szülészet-nőgyógyászati tömb átadása, amelyre valószínűleg 1996 júniusában kerül sor. Nemcsak a technikai feltételek, hanem az elhelyezési körülmények is jobbak lesznek.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)