Nyíregyháza

A családorvos azonnal lemérheti a tevékenysége eredményét, míg az egészségügyi irányításban évek múltán érzékelhető a siker. Dr. Barta Tibor, a nyíregyházi Alapellátási Igazgatóság igazgató-főorvosa is nosztalgiával gondol az egykori körzeti orvosi praxisára, ám az élet úgy hozta, hogy negyedszázada vezető posztot tölt be a megyeszékhely egészségügyi, szociális életének szervezésében, irányításában.

Makkoshotykán született 1944. december 23-án néhai dr. Barta István jogász családjában. Édesanyja, Jékei Matild, ma 80 éves, jó egészségnek örvend, és Nyíregyházán él a gyerekei közelében. Felesége, dr. Virág Anikó, a foglalkozás-egészségügy megyei szakfőorvosa. Három gyermekük született, a legidősebb, Adrienn, műszaki egyetemet végzett, angol szakfordítói végzettsége van, angolul tanult marketinget Finnországban. Megismerkedett az olasz Paolóval, összeházasodtak, és Milánó mellett, Saronnoban élnek. Az ikrek közül Tibor az Állatorvostudományi Egyetemre jár Pestre, Krisztina joghallgató Miskolcon.

Barta Tibor a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1963-ban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen vehette át diplomáját 1969-ben. Öt éven át körzetben gyógyította a betegeket. 1975-től ’89-ig a nyíregyházi városi tanács egészségügyi osztályvezető főorvosaként első számú vezetője volt a területnek. A rendszerváltozás előtt a szakemberek már arról beszéltek, hogy célszerű lenne visszaállítani a tisztiorvosi ellátás szervezeti rendszerét. 1988-tól pedig szóba került, hogy a megyei kórházhoz integrált alapellátást önállóan kellene működtetni. Megalakították az Alapellátási Igazgatóságot, amelynek élére dr. Barta Tibort nevezték ki igazgató-főorvosnak.

Az indulásnál hatvanöt felnőtt- és gyermekorvosi körzet, harminc fogorvosi körzet, hetven területi és iskolai védőnő, négy főállású ifjúsági orvos tartozott az igazgatósághoz. Meg kellett szervezni a város egészségügyi alapellátását, biztosítani a működési feltételeket. Lényegében egy kiszolgáló háttérintézményre volt szükség.

A politikai rendszerváltozás után az egészségügyben is nagyarányú átalakulás ment végbe. 1991–92-ben nyílt lehetőség a privatizációra. A háziorvosokkal kezdődött el ez a folyamat, a fogorvosok 1997. január elsejétől lehetnek vállalkozók. Mind a mai napig folytatódik az egészségügyön belüli magánosítás. Azt örömmel tapasztalhattuk, hogy a város vezetése maximálisan figyelembe vette a szakmai elképzeléseket, megteremtette a lehetőségeket a privatizációhoz – összegezte az eddigieket dr. Barta Tibor. – Úgy véljük, folytatni szükséges ezt a folyamatot, hisz az idő visszaigazolta a döntések helyességét. Ma már az orvosok többsége vállalkozó, mindössze öt felnőtt- és gyermek-háziorvos és négy fogorvos dolgozik alkalmazottként.

A vállalkozó orvosokkal szerződéses viszonyt alakított ki az önkormányzat. Területi ellátási kötelezettségük is van, s ugyancsak szerződést kötöttek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral is. Barta főorvos úr tapasztalata szerint zökkenőmentesnek mondhatjuk a vállalkozói formára történő áttérést. Ő személy szerint is igyekezett minden segítséget megadni a kollégáknak ehhez.

Az is újdonságszámba ment, hogy szociális feladatkörrel bővült az intézet stratégiája. Ma már hatvanöt személynek tudnak adni a városban családias ellátást két idősek otthonában. Az intézmények a város tulajdonát képezik, de az Alapellátási Igazgatóság működteti ezeket. A Pacsirta utcai otthonban az egyedülállók, egészségesek és betegek veszik igénybe a szolgáltatást, míg az orosi húszszemélyes létesítményben az önellátásra képtelenek huszonnégy órás gondozása történik. Szociális alapon jutnak be ide az emberek, de havonta huszonnégyezer forintot fizetnek ezért a szolgáltatásért. Még mindig legalább húszan várakoznak a bejutásra.

Bizonyára senkit nem lep meg, hogy a szociális feladatokat zömében nők vállalják, akár élethivatásként. Az igazgatóság kétszáztizenöt dolgozója közt védőnőket, ápolónőket, orvosokat és csupán öt százalékban kisegítőket találni. Az igazgatósághoz tartozik két, részben önálló intézmény, a szociális gondozási központ és a családsegítő központ – ezeknek az intézményeknek a pénzügyi, gazdálkodási felügyeletét is az igazgatóság látja el. Működtetnek egy háromszázötven adagos konyhát, amelynek az a sajátossága, hogy hétvégén is főznek.

Az igazgatói feladatok mellett dr. Barta Tibor az önkormányzat városi főorvosa. Ebben a minőségben Nyíregyháza egészségügyi fejlesztésének koncepcióját, az egészségügyi ellátás közép- és hosszú távú terveit készíti el. Igen szoros az együttműködés a döntéshozó önkormányzati testülettel. Barta főorvos úr annak örül, hogy az eddigi negyedszázados egészségügyi irányítói szerepét, a szakmai törekvések, az általa kidolgozott koncepciók fontosságát, létjogosultságát nem kérdőjelezte meg egyetlen testület sem.

A Magyar Orvosi Kamara országos szervezete jogi bizottságának a tagja, és így kitekintése van az orvosokat érintő, megyénken túli jelenségekre is. Kevés szabadidejében a családjával törődik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)