Baráth László

Polgármester

Girincs

szszb 30 ki Baráth László.JPGA település polgármestere örökös optimista, amely tulajdonságára nagy szükség volt az elmúlt közel három évtizedben. Több olyan intézmény működik Girincsen, amit nagyobb községek is irigyelhetnek. Mindig voltak és vannak jó ötleteik, amelyekhez minden pályázati lehetőséget igyekeznek kiaknázni.

A jelenleg közel 900 lélekszámú település a tatrájárás után az 1330-as években népesült be újra. A törökdúlás után ugyancsak újra kellett építeni a falut. Egykori birtokosai közül kiemelkedett a grófi Dőry család, akik 1730-ban a településre kastélyt építtettek és a Sajóra hidat verettek. Girincs sokáig a térség központi szerepét is betöltötte.

Máig értékes ereklyeként tartják számon azt az anyakönyvi kivonatot, amelyet az egyház őriz és amely alapján Mikszáth Kálmán megírta a Különös házasság című regényét.

A kastély ma is áll, az 1945-ös államosítás óta fogyatékos gyermekek otthonául szolgál. Mintegy hatvan embernek biztosít munkahelyet az intézmény, ami így a község legnagyobb foglalkoztatója. Másik meghatározó munkaadó az önkormányzat, ahol 13-an dolgoznak.

Baráth László 1985-től irányítja Girincset. Tanácselnökként kezdte pályafutását és érdekes epizóddal indult a munkája. Megválasztása másnapján költségvetési tárgyalásra ment Miskolcra, a megyei tanácsházára, ahol akkor még senki nem ismerte. Aztán Girincs tanácselnökeként letett egy falufejlesztési listát az asztalra és mindjárt eredményt ért el. Akkorra már eléggé elöregedett a falu, ezért idősek napközi otthonát álmodta meg, ahol a szépkorú emberek társaságban tölthetik mindennapjukat. A húszfős nappali intézményt 1986-ban adták át, de a ’90-es évek második felében finanszírozás hiányában be kellett zárni.

Infrastruktúráról 1988 előtt nem lehetett beszélni Girincsen, hiszen sáros utak voltak, hiányzott a vezetékes víz, a gáz és a telefon a lakásokból. Közigazgatásilag hozzájuk tartozott Kiscsécs, ahol hasonlóak voltak a körülmények. Először az utak rendbetételét célozta meg Baráth László, majd a sármentesítés és a részbeni aszfaltozás után épültek járdák is. A község vezetői fontosnak tartották, hogy a helybeliek egészséges ivóvízhez jussanak. Addig a szennyezett Sajó vízteraszáról, ásott kutakból nyerték az ivóvizet, ami még nitrátos is volt. Sikerült elérniük, hogy 1988-89-ben kiépüljön a község minden utcájában a vízvezeték. Hamarosan nyitottak hús- és zöldségboltot, majd benzinkutat is. A komfortnövelő beruházások után megnőtt az érdeklődés Girincs iránt, akkor új telkeket értékesítettek a betelepülőknek. A lakosság létszáma folyamatosan emelkedett, a 600 fős faluból hamarosan 900 fős lett. Ezt a létszámot a mai napig őrzik.

A rendszerváltozás után nagyobb léptékkel indult meg az infrastrukturális fejlesztés. 1998-ra 100%-ban leaszfaltozták az utakat, majd kielégítették a telefonra várók igényét és kiépült a gázvezeték is. Visszaállították a nyolc osztályos általános iskolát, amihez tornaterem épült. Ez ma körzeti iskolaként működik 160 tanulóval. Érdekességként megemlíti Baráth László, hogy a tanítás jelenleg két műszakban történik a tárgyi feltételek hiánya miatt. Újabb beruházásként 2002-ben készült el a polgármesteri hivatal, a következő évben egy régi épületet vásároltak meg tájháznak, amit sikerült helyi eszközökkel berendezni. Előtte azonban egy pályázatnak köszönhetően a parókiával együtt felújították. A falunak évtizedek óta van óvodája, ám a régi épület idővel korszerűtlenné vált, ezért 2005-ben újat építettek. Egy év múlva kétcsoportos rendszerben működtették az intézményt, ma viszont már három csoportban foglalkoznak az óvodapedagógusok a 60 óvodással.

Pénzhiány miatt 2004-ben megszűnt a helyi futballcsapat, ám ennek ellenére korszerűsítették a sportöltözőt. A művelődési ház is átesett egy rekonstrukción, akárcsak az orvosi rendelő. A polgármester elmondta, hogy van állandó háziorvosi szolgálatuk és fogorvosuk is, utóbbi a kistérség ötezer emberét látja el. Emellett működtetnek anya- és csecsemővédelmi tanácsadót is. Családi napközire 2013-ban nyertek pénzt, ahol 3 éves korig fogadják a gyereket, miközben a szülők dolgoznak. Figyelmet kapott az 1980-ban épült ravatalozó, amelyet bővítettek és előtetővel láttak el.

Baráth László Kesznyétenben született 1956-ban, és ma is ott él. Az általános iskola elvégzése után Abaújszántón végzett mezőgazdasági szakközépiskolát, majd 10 évig dolgozott a kesznyéteni tsz-ben. Girincsre nősült és ezután lett a falu első embere. Három lánya közül Zsuzsanna környezetvédelmi mérnök a bőcsi önkormányzatnál, Tímea pedig a fővárosban dolgozik és van egy négyéves kislánya, Jázmin, ő az első unoka. Második felesége Tünde, közös gyermekük pedig Lilla, a tiszújvárosi gimnázium 9. osztályos tanulója.

Megemlíti még, hogy a kertjében álló 70 gyümölcsfa ápolása és a kertészkedés jelenti számára a kikapcsolódást a mindennapi gondokból.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése