Hejőkürt

A Dél-borsodi Régió egyik mezőgazdasági vállalkozója, köztisztviselője, Hejőkürt polgármestere. 1961-ben született Mezőcsáton. Gyermekéveit a szülői házban, Hejőkürtön töltötte. Édesapja lakatos szakemberként a térség nagy beruházásain dolgozott, de ma már nyugdíjas. Édesanyja az otthon melegét őrizve szolgálta a családot, biztos hátteret adva a családfőnek és fiúgyermekének.

Varga Gyula általános iskolai tanulmányait Hejőkürtön kezdte, majd befejezve a negyedik osztályt Tiszatarjánban folytatta, s itt fejezte be általános iskolai tanulmányait, 1975-ben. Felvételt nyerve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló gimnáziumában tanult tovább, ahol 1979-ben érettségizett. A Debrecenben eltöltött kollégiumi időszakra szívesen emlékszik, mert – mind mondta – a mai napig élő kapcsolatot tart fenn egykori matematika szakos osztálytársaival, akikkel rendszeresen találkozik. Igaz – tette hozzá derűsen –, az évek során a találkozások helyszínei gyakran változnak. Az érettségi után úgy döntött, hogy továbbtanul. A miskolci irányítástechnikai szakiskolába jelentkezett, amelyet 1981-ben sikeresen befejezett.

A „nagybetűs élet”-et a Hejőkürttől néhány kilométerre épült új korszerű gyárban, a Tiszai Kőolajipari Vállalat  – köznyelven a tifonál – kezdte, ahol szakvégzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatták. Két év elteltével 1983-ban alkotmányos kötelezettségének eleget téve, bevonult katonai szolgálatra, ahonnét másfél év múltán leszerelt, és visszament régi munkahelyére, a kőolajipari vállalathoz. De csak egy évre. Ugyanis 1986-ban munkahelyet változtatott és a Tiszakeszi Cipőgyárban talált elképzeléseinek megfelelő munkát. 1989-ig a cipőgyár valamennyi középvezetői beosztásában, otthonosan dolgozott.

Huszonnégy évesen, ezerkilencszáznyolcvanötben kötött házasságot egy falubéli leánnyal, majd a szülői házból elköszönve átköltözött felesége szüleihez. A házasságkötést követő egy év múltán megszületett első gyermeke, Bernadett leánya, aki jelenleg a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola érettségi vizsga előtt álló diákja. Második gyermeke, Petra, 1992-ben született, és jelenleg a Tiszapalkonyai Általános Iskola hatodik osztályos tanulója. A cipőgyárat három év múltán elhagyó Varga Gyula nagy elszántsággal úgy döntött, hogy mezőgazdasági vállalkozásba kezd.

Hejőkürtön az elsők között vette ki a termelőszövetkezetből a családi résztulajdont, és állattartással, ipari növények termesztésével megkezdte az egyéni gazdálkodást. Néhány év múltán a kezdeti sikerek arra ösztönözték, hogy a 30 hektáros termőföldet további tíz hektárral gyarapítsa. Felhagyott az állattartással, és a mai napig csak gabonaféléket, napraforgót, kukoricát, termel, ezzel biztosítja családja számára a kiegyensúlyozott megélhetést. Azt a tehertételt, ami nap mint nap ránehezedik, derűs lélekkel viseli.

Vallja, hogy a megértés, a szép szavak, a meggyőző emberi magatartás számára a legfontosabb a mindennapi életében. Igazi falusi embernek tartja magát, aki gondolkodásában, cselekedeteivel, kivívta embertársainak a megbecsülését és tiszteletét.

Először ezerkilencszázkilencvenben megválasztották Hejőkürt polgármesterének, és ezt a tisztséget – immáron négy cikluson keresztül – a mai napig betölti, közmegelégedésre. A krónikák, a közreadott elemzések, de főleg a helyi polgárok vallják, hogy a község az elmúlt tizennégy év alatt – az előző évtizedekhez képest – óriási fejlődésen ment keresztül. Ebben a polgármester a legnagyobb sikerének azt tartja, hogy sikerült olyan életkörülményeket teremteni a hejőkürti emberek számára, ami itt tartja őket, s megállította az elvándorlást.

A település a közművek kiépítésével, a belső úthálózat és a járdák kiépítésével, a fásítással, virágok ültetésével, emlékhely kialakításával, óvoda- és gyermekalapítvány létrehozásával, minőségi életkörülményeket teremtett a helyi lakosság számára. S mindezzel, egy derűs, jó kedélyű közösséget sikerült kialakítani. Az M3-as autópálya építésének jótékony hatása érződik a falu fejlesztésében, amivel a világ is közelebb került Hejőkürthöz. Más szóval az autópálya közelsége stratégiai csomóponttá alakította át a községet.

Varga Gyula polgármester, vállalkozó, ifjúkori hobbija a zene, a muzsikálás szeretete, a mai napig megmaradt számára. Szülei ezerkilencszázhatvankilencben egy magánzenetanárhoz járatták, aminek hatása kihatott további életére. Később, 1985-ben barátaival megalakítottak egy amatőr zenekart, s együtt járták a környező településeket, és a lakodalmak elmaradhatatlan zenei együttesévé váltak.

Sajnos – mondta kesernyés derűvel  – a közfeladatok ellátása, a vállalkozással összefüggő tennivalók nem teszik lehetővé a rendszeres zenélést. De olykor otthon, családi körben gyakorta ül a zongora elé, vagy veszi vállára egyik, másik kedvenc harmonikáját, szeretteinek legnagyobb örömére.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)