Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kecső Imre
Polgármester,
Kesznyéten
A negyvennégy éves közéleti ember édesanyja nyomdokaiba lépve a pedagógusi pályát választotta hivatásául, s miközben a gyakorlatban igyekezett átültetni egyetemi tanulmányait, „belekóstolt” a politikába is. A tanítás helyszínei, a politika változásai nem befolyásolták abbéli hitében, hogy embertársainak, szűkebb és tágabb környezetének gondjait megoldja. E közben folyamatosan képezte magát, hogy köztisztségeinek legjobban megfeleljen.
Kecső Imre Budapesten született 1960. február 13-án. Édesapja ősei révén tősgyökeres polgárinak számítanak. A családfő szobafestő-mázolóként dolgozott, s nevelte a három fiút (Imrét, Andrást és Attilát), míg az édesanya pedagógusként dolgozott. Testvérei ma is Polgáron élnek családjukkal. Imre az általános iskolát a szomszédos Folyáson kezdte, majd befejezve az ötödik osztályt, Polgáron folytatta. Ezt követően úgy döntött: tovább tanul.
A helyi József Attila Gimnáziumot elvégezve 1978-ban érettségizett, s mivel sikeresen felvételizett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom, történelem szakán, előfelvételisként bevonult katonai szolgálatra. A leszerelést követően megkezdte egyetemi tanulmányait, amelyet 1984-ben kitüntetéssel befejezett. Már ötödéves egyetemi hallgatóként tanított egykori gimnáziumában, miközben rendszeresen publikált tudományos értekezéseket, kritikákat és művészportrékat az Alföld című folyóiratban, a Hajdú-bihari Naplóban.
A polgári gimnáziumban 1990-ig tanított, de mellette igazgatóként irányította a művelődési központ munkáját, miközben a helyi politikai élet szereplőjévé vált. Polgárról az alsó-zempléni településre, Kesznyétenbe költözött felesége révén, aki a mai napig háziorvosként dolgozik a községben. Gábor fia ezerkilencszáznyolcvannégyben született, s jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatója.
Politikai pályája Polgáron kezdődött 1978-ban az MSZMP-be való belépésével, s 1985-ben a párt polgári szervezetének függetlenített munkatársa lett, de közben óraadó tanárként dolgozott a helyi gimnáziumban és a tiszaújvárosi 106. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. 1989-ben függetlenített nagyközségi párttitkár lett, s ebben a funkcióban látta el teendőit az MSZMP megszűntéig.
A politikai, társadalmi változásokat követően az MSZP egyik helyi és országos alapító tagja, de a 90-es évek elején kilépett a pártból, s azóta egyetlen politikai szervezetnek sem tagja. 1990–1992 között a kesznyéteni általános iskolában tanít, s még abban az évben „átigazol” a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskolába. Ebben a tanintézetben 1998-ig tanított.
Az 1994. évi önkormányzati választásokon függetlenként indult a polgármesteri cím elnyeréséért. Megválasztották, és Kesznyéten társadalmi megbízatású polgármestere lett. Ezt a köztisztséget a mai napig betölti, irányítja a helyi önkormányzat munkáját. Négy évvel később, 1998-tól főállású polgármesterként végzi munkáját.
Az elmúlt tíz év legfontosabb eredményének azt tartja, hogy sikerült mérsékelni a település elmaradottságát, stabilizálni a korábban eladósodott és napi fizetési gondokkal küzdő önkormányzat gazdálkodását. Kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, több mint hat kilométer belterületi közút épült a községben.
Sikerült kézi gyógyszertárat létesíteni, bővíteni az óvoda épületét, korszerűsíteni a közvilágítást és az intézmények fűtését, sportöltözőt építeni. Tájházat létesítettek, és látogatóközponttal gyarapodott a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, az egyre növekvő adóterhek ellenére. A civil élet létrehozásával a községben is megalakult a faluszépítő, a polgárőr és a sport egyesület, s ez utóbbinak elnöki tisztét is betölti. Sikerként említette, hogy a jó kapcsolatok kiépítésének köszönhetően jelentős támogatókat talált a helyi sportélet fellendítésére.
Hobbija iránti érdeklődésre elmondta, hogy élethosszig tartó a tanulás, ami számára nem egy jelszó, hanem szükségszerű gyakorlat. Szereti a kihívásokat, és igyekszik alkalmazkodni a naponta változó körülményekhez. Ezerkilencszázkilencvenkilencben elvégezte az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervező szakát, 2002-ben pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem önkormányzati gazdálkodás, település menedzseri szakát.
2003-ban közigazgatási szakvizsgát tett, és jelenleg számítógépes informatikai tudását igyekszik gyarapítani. Beleásta magát a helytörténeti kutatásokba, s eddig három könyve és több kiadványa jelent meg Kesznyéten történelméről és néprajzáról, valamint a tájvédelmi körzet növény- és állatvilágáról. Sokrétű munkásságához tartozik a Sajó-tér Társulás elnöki tisztének betöltése, amely nyolc települést foglal magában, és célja: a térség folyamatos fejlesztése. Hobbi sportjának a labdarúgást tekinti, amelyet sportegyesületi elnökként hivatalból gyakorol.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése