Hejőszalonta

A Hejő-patak mentén, a valamikori vastag kavicstakaróra települt községet már a szkíták is lakták, és a honfoglalás után a magyarok is hamar megtelepedtek e vidéken. A község neve először Zalantha néven fordul elő 1275-ben. Ákos nemzetségi vagyon, ám amikor István fiai hűtlenek lettek I. Károlyhoz, birtokaikat – köztük Szalontát is – 1319-ben Debreczeni Dózsának adományozták. A XV. században az addigi birtokosok mellett a Pósa és a Szőke családok is uralták a falut. A XVI. században már Szalontha alakban írják a település nevét, amelyet később a török elpusztított. A református egyház megerősödésének eredményeként a XVIII. század végén református templom és iskola is épült. A ma 850 főt számláló településen Anderkó József 2002 óta tölti be a polgármesteri tisztséget.

Tősgyökeres hejőszalontai család (nagyapja cipész mester, édesapja a DIGÉP gyári munkása volt, édesanyja a szövetkezetnél dolgozott felvásárlóként) idősebbik gyermekeként 1954. december 8-án született. Öccse, László, Miskolcon dolgozott a rendőrségnél nemrég vonult nyugdíjba.

Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában folytatta, ám a felső tagozatot már Hejőkeresztúron végezte a körzetesítés eredményeként. A sport főszerepet játszott életében, az iskolai szpartakiádok rendszeres résztvevője volt. Tanárai közül szívesen emlékezik vissza a nagyon emberséges osztályfőnökére, Pápai Máriára.

Miután világéletében műszaki érdeklődésű, „bütykölős típus” volt, tanulmányait Miskolcon az 1. Számú Ipari Szakközépiskola gépjárműtechnikus szakán folytatta. Érettségi után a nyíregyházi tanárképző főiskola testnevelés–földrajz szakára jelentkezett, ahová végül azért nem vették fel, mert iskolája késve küldte meg a jelentkezési lapot. Így irányítástechnika–műszerész szakon tanult tovább, és szerzett szakmát két év múlva. Ez a szakma annyira megtetszett neki, hogy a Diósgyőri Gépgyárban folytatta, ahová korábban gyakorlatra járt. Barátai hívó szavának engedve került 1978-ban az akkor épülő Tiszai Kőolajfinomítóba, ahol először találkozott a komoly Siemens-technikával. Időközben Mezőkövesden letöltötte a katonai szolgálatot, ahol a Trencsényi SE-ben futballozott is.

1981-től polgári alkalmazottként Szakáldon a légvédelmi tüzérosztály technikusa lett, majd a Hadkiegészítő Parancsnokságon folytatta Miskolcon. Ezután a Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola oktatástechnikusaként dolgozott Tiszaújvárosban. 2002-ben választották Hejőszalonta polgármesterévé, amiben nyilvánvalóan szerepet játszott az is, hogy 1969-től 2002-ig futballozott a település futballcsapatában.

Polgármesterként a kis lépések taktikáját alkalmazta. Először ismét községi kezelésbe vették az óvodát, ahol csoportot is bővítettek. Utakat aszfaltoztak, bővítették a villanyhálózatot, korszerűsítették a közvilágítást, buszmegállókat építettek. A települési feladatok ellátásához vásároltak egy kilencszemélyes kisbuszt. 20 év után újra megnyitották a kultúrházat, parkosítottak, karbantartják a katolikus és a református temetőt, beindították a szervezett szemétszállítást. Az is az előrelépést szolgálja, hogy megalakult a kisebbségi önkormányzat.

„A sikeres és eredményes faluvezetői tevékenységhez a megfelelő kommunikáció az elsődleges – vallja Anderkó József –, mert csak így lehet megértetni a településen élőkkel a különféle döntések és intézkedések fontosságát. Az emberek nagyobbik része nem kellően iskolázott és tájékozott, velük nehezebb megértetni a miérteket. Ugyanakkor fel kell vállalni az etnikummal való foglalkozást, a nevelést, mert csak ez vihet előre a problémák megoldásában. Ma egyre nagyobb szerepet kap a lobbizás, a megfelelő személyes kapcsolatok, ezek nélkül kevés az esély a fejlesztésekhez szükséges pénz előteremtéséhez.”

1967-ben kötött házasságot Ruzsvánszki Máriával, aki óvónőként Hejőkeresztúron dolgozik. Két örökbe fogadott gyermekük (Orsolya és Dániel) mellett megszületett közös gyermekük is, Máté, aki 13 éves általános iskolai tanuló. A 16 éves Dániel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanul Miskolcon, a három évvel idősebb Orsolya egy évet már elvégzett a Miskolci Egyetemen, jelenleg Angliában dolgozik.

Anderkó József szabad idejében ma is rendszeresen futballozik a Miskolci Honvéd kispályás csapatában, és sok időt fordít félhektáros almása, valamint a konyhakert művelésére is.

Elégedett ember, nagyon kevés dolog van, amit esetleg másképpen tenne, ha újra kezdhetné életét. Fő célja gyermekeinek felnevelése, közösségi téren pedig szülőfaluja fejlődését, fellendítését szeretné elősegíteni minden erejével. Tervei között szerepel az óvoda korszerűsítése, felújítása (erre már kész tervük van), a kultúrház rekonstrukciója és a közeli években (mivel ehhez a földrajzi lehetőségek adottak) a szélerőmű-park megvalósítása.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)