Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Szondi Ferencné
Gyógyszertárvezető,
Mátészalka
Szatmár „fővárosában”, a házak egyhangú rengetegében – azok ellensúlyozására és a lélek felvidítására – áll egy igényesen kivitelezett, minden részében szemet gyönyörködtető épület. Ez a Salvare Patika, ami az Eötvös u. 1. sz. alatt található. Az ajtón belépve, már az első pillantásra is, évszázadokat megyünk vissza az időben az elénk táruló, minden képzeletet felülmúló látvány hatására. Az egykori klasszikus mecénások keze nyomát egyaránt magán viseli a gyógyszertár valamennyi helyisége és annak berendezése. Ezt a „tündérbirodalmat” irányítja a kótaji születésű Szondi Ferencné, akit 1954. május 18-án Balogh Berta és Lakatos András gyermekeként, Lakatos Juliannaként anyakönyveztek. Egyetlen testvére, Ildikó, ma Ausztrália híres nagyvárosában Sydney-ben él. Követve a családi hagyományokat, ő is gyógyszerészként teljesíti az élettől reá rótt kötelezettségét.
Julianna férje, Szondi Ferenc, 52 éves agrármérnök, aki a százhektáros családi gazdaság teljhatalmú vezetője és irányító szakembere egyben. Leányuk, Judit, húszévesen az édesanyja nyomdokain járva, a Szegedi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karának másodéves hallgatója. Fiuk, a család legmagasabb tagja, 17 éves és biológia–kémia szakos, harmadik osztályos gimnazista. Teljesen véletlenül ő is gyógyszerész szeretne lenni az érettségi után.
A gyógyszertárvezető asszony az 1972-ben, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban letett érettségi vizsgáit követően a Szegedi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karán folytatta a tanulást. Az 1977-ben kézhez kapott diplomájával lépett be a híres debreceni Kígyó Patika ajtaján, ahol beosztott gyógyszerész lett. Ebben a mindenki által elismerten „műhelynek” nevezett létesítményben három éven át szorgalmasan bővítette elméleti – és főleg – gyakorlati tudását. A debreceni kezdeti időszak után két éven át a hajdúnánási patikában dolgozott.
1982-ben, házasságkötését követően kerül Nyírmeggyesre, és 1990. június 15-én a megyében elsőként, az országban ötödikként nyitotta meg a kisegítő gyógyszertárat. Az 1992-es újév már Mátészalkán találja Szondi Ferencnét, aki január 15-én előbb az Eötvös utca végén, majd később, 1996 szeptemberétől a mai helyén, az 1. sz. alatt lévő épületben nyitja meg magán patikáját.
Pályája kezdetére visszatekintve mondja a gyógyszerész asszony, hogy akkor nem igazán vették jó néven a létezését. A befogadásért, az elismerésért meg kellett küzdenie. Nem egyszer kérdezték meg tőle a hivatali „hatalmasok”: Hol van az a Nyírmeggyes?… A szükséges gyógyszerekhez nehezen, minden követ megmozgatva, a hivatali bürokrácia elkerülhető lépcsőit kiiktatva jutott csak hozzá. Az akkori havi egyszeri gyógyszerrendelési lehetőség sem mozdította előre a lakosság által méltán elvárt gyors és szakszerű kiszolgálást. Rendszerint a dokumentálhatóan kért gyógyszermennyiségnél kevesebbet kapott, s a remélt készítmények sosem akkor érkeztek, amikor azokra igazán szükség lett volna.
– Napjainkra előnyösen változott a helyzet –, mondja mosolyogva. – Ma a rendelt és kért gyári készítményeket az érintett nagykereskedők 6, de legkésőbb 24 órán belül leszállítják a rendelt mennyiségben és kiszerelésben.
A lakosság egészségével kapcsolatosan azt említi meg, hogy szerinte az elöregedés jellemzi a térséget. Továbbra is a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek dominálnak. Szintén előre kiszámítható a gyerekek nyári hasmenéses, valamint az őszi-tavaszi megfázásos megbetegedésének hulláma.
A gyógyszerfogyasztással kapcsolatosan szól arról az észrevételéről, hogy a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen kapható gyógyszerek forgalma indokolatlanul magas. Amint kikerül egy készítmény ebből a körből, a fogyasztása szinte nullára esik vissza.
Korunk jellemző betegségeként említi meg a gyógyszerész asszony az idegi- és pszichés megbetegedések érezhetően nagy mértékét. A munkanélküliség, a családokban meglévő mindennapos feszültségek oldását ő, a saját szerény lehetőségeivel csak enyhíteni tudja. Nagyon sokan keresik meg lelki bajaikkal és már azt is megköszönik, ha meghallgatja azokat.
Gyógyszertára forgalmáról annyit mond, hogy abban 7–8 ezerféle terméket tartanak rendszeresen. Emellett gyógyhatású és gyógynövény készítményeket is árusítanak. A legújabb Vichy-termékeket is forgalmazzák.
Szondi Ferencné tervei között az egészségben végzett munka, a gyerekei pályára állítása mellett a szigorodó feltételeknek megfelelés szerepel. Szabadidejében besegít férjének a családi gazdaságban. A lehetőségekhez képest együtt üdül a család, s a szülők támogatása és látogatása is rendszeres.
Az elismerésről szólva csak annyit mond, neki az annak számít, ha a betegek gyógyultan visszatérnek, s megköszönik a szert, ami használt. Akkor érzékenyül el igazán, ha azt hallja: ide jó visszajönni, mert itt olyan kedvesek…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Bálint Pál
Radványi Ildikó
Lőrincz Károly
Dr. Vékony Miklós
Dr. Bálint István
Dr. Cservenyák László PhD
Horváth Gábor
Láng Károly
Muskovszky János
Szováti Tibor
Szilágyi János
Dr. Szilágyi Dénes
Puskás Barnabás
Nagy Miklós
Kiss Ferenc
Dr. Kelemen Barnabás
Dr. Kárpáti József
Dr. Hauser Tibor
Farkas József
Dr. Cservenyák László
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése