Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Szondi Ferencné
Gyógyszertárvezető,
Mátészalka
Szatmár „fővárosában”, a házak egyhangú rengetegében – azok ellensúlyozására és a lélek felvidítására – áll egy igényesen kivitelezett, minden részében szemet gyönyörködtető épület. Ez a Salvare Patika, ami az Eötvös u. 1. sz. alatt található. Az ajtón belépve, már az első pillantásra is, évszázadokat megyünk vissza az időben az elénk táruló, minden képzeletet felülmúló látvány hatására. Az egykori klasszikus mecénások keze nyomát egyaránt magán viseli a gyógyszertár valamennyi helyisége és annak berendezése. Ezt a „tündérbirodalmat” irányítja a kótaji születésű Szondi Ferencné, akit 1954. május 18-án Balogh Berta és Lakatos András gyermekeként, Lakatos Juliannaként anyakönyveztek. Egyetlen testvére, Ildikó, ma Ausztrália híres nagyvárosában Sydney-ben él. Követve a családi hagyományokat, ő is gyógyszerészként teljesíti az élettől reá rótt kötelezettségét.
Julianna férje, Szondi Ferenc, 52 éves agrármérnök, aki a százhektáros családi gazdaság teljhatalmú vezetője és irányító szakembere egyben. Leányuk, Judit, húszévesen az édesanyja nyomdokain járva, a Szegedi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karának másodéves hallgatója. Fiuk, a család legmagasabb tagja, 17 éves és biológia–kémia szakos, harmadik osztályos gimnazista. Teljesen véletlenül ő is gyógyszerész szeretne lenni az érettségi után.
A gyógyszertárvezető asszony az 1972-ben, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban letett érettségi vizsgáit követően a Szegedi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karán folytatta a tanulást. Az 1977-ben kézhez kapott diplomájával lépett be a híres debreceni Kígyó Patika ajtaján, ahol beosztott gyógyszerész lett. Ebben a mindenki által elismerten „műhelynek” nevezett létesítményben három éven át szorgalmasan bővítette elméleti – és főleg – gyakorlati tudását. A debreceni kezdeti időszak után két éven át a hajdúnánási patikában dolgozott.
1982-ben, házasságkötését követően kerül Nyírmeggyesre, és 1990. június 15-én a megyében elsőként, az országban ötödikként nyitotta meg a kisegítő gyógyszertárat. Az 1992-es újév már Mátészalkán találja Szondi Ferencnét, aki január 15-én előbb az Eötvös utca végén, majd később, 1996 szeptemberétől a mai helyén, az 1. sz. alatt lévő épületben nyitja meg magán patikáját.
Pályája kezdetére visszatekintve mondja a gyógyszerész asszony, hogy akkor nem igazán vették jó néven a létezését. A befogadásért, az elismerésért meg kellett küzdenie. Nem egyszer kérdezték meg tőle a hivatali „hatalmasok”: Hol van az a Nyírmeggyes?… A szükséges gyógyszerekhez nehezen, minden követ megmozgatva, a hivatali bürokrácia elkerülhető lépcsőit kiiktatva jutott csak hozzá. Az akkori havi egyszeri gyógyszerrendelési lehetőség sem mozdította előre a lakosság által méltán elvárt gyors és szakszerű kiszolgálást. Rendszerint a dokumentálhatóan kért gyógyszermennyiségnél kevesebbet kapott, s a remélt készítmények sosem akkor érkeztek, amikor azokra igazán szükség lett volna.
– Napjainkra előnyösen változott a helyzet –, mondja mosolyogva. – Ma a rendelt és kért gyári készítményeket az érintett nagykereskedők 6, de legkésőbb 24 órán belül leszállítják a rendelt mennyiségben és kiszerelésben.
A lakosság egészségével kapcsolatosan azt említi meg, hogy szerinte az elöregedés jellemzi a térséget. Továbbra is a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek dominálnak. Szintén előre kiszámítható a gyerekek nyári hasmenéses, valamint az őszi-tavaszi megfázásos megbetegedésének hulláma.
A gyógyszerfogyasztással kapcsolatosan szól arról az észrevételéről, hogy a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen kapható gyógyszerek forgalma indokolatlanul magas. Amint kikerül egy készítmény ebből a körből, a fogyasztása szinte nullára esik vissza.
Korunk jellemző betegségeként említi meg a gyógyszerész asszony az idegi- és pszichés megbetegedések érezhetően nagy mértékét. A munkanélküliség, a családokban meglévő mindennapos feszültségek oldását ő, a saját szerény lehetőségeivel csak enyhíteni tudja. Nagyon sokan keresik meg lelki bajaikkal és már azt is megköszönik, ha meghallgatja azokat.
Gyógyszertára forgalmáról annyit mond, hogy abban 7–8 ezerféle terméket tartanak rendszeresen. Emellett gyógyhatású és gyógynövény készítményeket is árusítanak. A legújabb Vichy-termékeket is forgalmazzák.
Szondi Ferencné tervei között az egészségben végzett munka, a gyerekei pályára állítása mellett a szigorodó feltételeknek megfelelés szerepel. Szabadidejében besegít férjének a családi gazdaságban. A lehetőségekhez képest együtt üdül a család, s a szülők támogatása és látogatása is rendszeres.
Az elismerésről szólva csak annyit mond, neki az annak számít, ha a betegek gyógyultan visszatérnek, s megköszönik a szert, ami használt. Akkor érzékenyül el igazán, ha azt hallja: ide jó visszajönni, mert itt olyan kedvesek…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Bálint Pál
Radványi Ildikó
Lőrincz Károly
Dr. Vékony Miklós
Dr. Bálint István
Dr. Cservenyák László PhD
Horváth Gábor
Láng Károly
Muskovszky János
Szováti Tibor
Szilágyi János
Dr. Szilágyi Dénes
Puskás Barnabás
Nagy Miklós
Kiss Ferenc
Dr. Kelemen Barnabás
Dr. Kárpáti József
Dr. Hauser Tibor
Farkas József
Dr. Cservenyák László
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése