Koncz József
Polgármester
Szentistván
Matyóföld szülötteként minden a néprajzilag behatárolt térséghez köti, amiben két fia is követi. Évtizedek óta tevékenyen vesz részt a község életében és fejlődésében akár politikai szereplőként, akár vállalkozóként. Lehetőségeihez képest segíti a régió sportéletét, minden szentistváni és mezőkövesdi focimeccsen megtalálható a lelátón. A polgármesteri pozíció számára nem a megélhetést jelenti, hanem a lehetőséget szülőfaluja fejlesztésére.
Tősgyökeres szentistváni családba született 1953. július 30-án, és a községből csak a középiskola megkezdésekor „költözött” a szomszéd településre. Mezőkövesd gimnáziumában érettségizett, majd a jól működő téeszek korában kézenfekvőnek tűnt számára a mezőgazdasági diploma megszerzése. Ez a Szarvasi Öntözési és Meliorizáció Főiskolán sikerült. Mérnökként a füzesabonyi termelőszövetkezetben volt gyakornok, majd 16 hónapig Mezőkövesden sorkatona. Leszerelése után napi négy órát a szövetkezetben, négyet a helyi Művelődési Házban dolgozott. Amikor lehetőség adódott rá, a szentistváni tsz-ben vállalt munkát, ahol négy évet töltött el.
A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ 1981-ben felvásárlási osztályvezetőként alkalmazta, és 1984-ben kapta meg második diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Az 1992-ben megalakult Agrár Coop Kft. ügyvezetésével bízták meg, ami egyet jelentett az ÁFÉSZ húsüzemének vezetésével. A máig működő cégnél 30 dolgozót alkalmaznak, házi jellegű termékeiket a Coop áruházlánc forgalmazza. Polgármesterré választásakor ezt a funkcióját megtartotta megbízási szerződéssel, de a konkrét munkairányítást átadta fiának, Áronnak, aki akkorra megfelelő húsipari tapasztalatot szerzett apja mellett.
A 2500 fős Szentistvánon 1990-ig két ciklusban választották meg tanácstagnak, majd nyolc éven át volt önkormányzati képviselő. Utóbbi funkciót később négy éven át felesége is betöltötte.
Már 2006-ban rábeszélték barátai és ismerősei, hogy induljon el a polgármester választáson, de akkor pár szavazattal lemaradt. Alpolgármesterként viszont ötleteivel tudott segíteni a település előrehaladásában, amivel nem volt maradéktalanul elégedett. Ezért másodszor is beszállt a ringbe és 2010-ben bizalmat kapott a választópolgároktól. Ezzel megnyílt a lehetőség elképzelései valóra váltására, amelyek elsősorban az élhetőbb falut célozták meg.
Szentistván a három matyótelepülés egyike, ám nincs turisztikai célpontja. Ezért indították el 15 éve a Matyólakodalom nevű rendezvényt, ahol évente egy napon át a helyi hagyományok szerint tartanak mulatságot Közben megerősödtek a civil szervezetek, működik a Szentistváni Gyöngyösbokrétás Hagyományőrző Egyesület, a „Karcos Murci” Hagyományőrző Színjátszó Egyesület, az Őszirózsák Népdalkör, és nem régen alakult a Búzavirág Néptáncegyüttes, akik a szentistváni táncokat viszik tovább. Újraindult a hímző szakkör is, ami fontos szelete a hagyományőrzésnek, hiszen az UNESCO a matyó hímzést a világörökség részévé nyilvánította.
A polgármester 2010-től él a ráruházott feladattal, se szeri, se száma a beadott és elnyert projekteknek. A Leader-pályázaton falumegújításra nyertek nagyobb összeget, amiből fejlesztették az ifjúsági parkot, épült játszótér, a faluközpontban pedig felújították a polgármesteri hivatalt, az éttermet és a stúdió épületét. A park hamarosan bővül, az extrém sportok művelői azt követően hazai pályán gyakorolhatnak. Átépítették az iskola előtti parkot, ami kedvezően hat a faluképre. Fontos a helybelieknek, hogy megtermelt árúikat értékesíteni tudják, ezért a piactéren épül meg a termelői piac, ahol ez kulturált körülmények között működhet. A közeljövőben civilházzá alakítják a régi orvosi rendelőt, ahol helyet kapnak a helyi rendezvények. Ezek a civilszervezetek által benyújtott pályázatok mintegy 40 millió forint értékű fejlesztést jelentettek Szentisvánnak. Az önkormányzat a Belügyminisztériumtól nyert pénzt a sportpálya és öltöző felújítására, az iskola tornatermében pedig a parkettát cserélték ki. A bűnmegelőzést szolgálja a 12 térfigyelő kamera elhelyezése, míg a komposztálásra kiírt pályázat a környezettudatosságot segíti elő. A Rákóczi úti orvosi rendelő átalakítása a betegek kulturáltabb fogadását teszi lehetővé, de tervezik egy 50 fős idősotthon megépítését is.
Koncz József azt mondja, a mindenkori munkáját komolyan vette, így másra nem sok ideje jutott. Mindig fontos volt számára a család, így amikor tehették, közösen kirándultak. Felesége, Mária könyvelő, majd vállalkozó volt, míg az 1978-ban született Tamás fiúk villamosmérnökként a közeli MODIM-ban dolgozik. Áron 1982-es születésű és amellett, hogy a húsüzemet irányítja, elnöke a helyi sportkörnek. Nagy örömére szülei szép kort éltek meg, 85 éves édesapja és egy évvel fiatalabb édesanyja máig jó egészségnek örvendenek.
(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)