Tiszabábolna

A megye déli peremén, a Tisza közelében található kisközség Tiszabábolna. A települést a szabályozások előtt vízfolyások szabdalta erdős mocsárvilág vette körül. A helyet eredetileg Koppentelkének hívták, de a Váradi Regestrumban 1214-ben már Bobonaként jelenik meg. A XIV. században már áll a mindenszentek tiszteletére emelt kápolnája, amely később templommá bővült. A település birtokosai többször változtak, és a török hódoltság után a kuruc idők sem kímélték a sokat szenvedő lakosságot, így nem véletlen, hogy a falu többször elnéptelenedett. Már a középkorban postaállomás és átkelőhely volt a Tiszán, és a települést körülvevő táj nagy része természetvédelmi terület.

Az egyébként csökkenő lakosságú községben mind nagyobb szerepet játszik a falusi turizmus, amelynek fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Hencz Zsolt polgármester, aki gyakorlatilag 1997 óta irányítja a település életének mindennapjait.

1965. április 9-én született Miskolcon. Szülei ma már nyugdíjasok: édesapja a Miskolci Járműjavító művezetője, édesanyja a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese volt. László bátyja apja nyomdokain haladva művezető a December 4. Drótgyárban. Miskolcon, a Kilián-Dél lakótelepen nőtt fel, ahol a szabad idő eltöltését elsősorban a közeli erdők és hegyek határozták meg, de a tornasporttal is foglalkozott, és mindenekelőtt focizott, ha tehette. Elsősorban a magyart és a történelmet kedvelte, de a diákönkormányzat tagjaként meghatározó egyénisége volt a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskola közösségi és sporttevékenységének. Életpályája alakulásában a legmeghatározóbb szerepet a néhai Kiss Kálmán tanár úr játszotta, minden bizonnyal ő is hozzájárult ahhoz, hogy a diákköltők pályázatán nyert. Egész további életét és mentalitását meghatározták a sárospataki főiskolai évek, hiszen az ottani diákszellem, az életre való felkészítés élete legszebb éveit jelentették.

Az 1986-ban megszerzett testnevelő tanári diploma után a katonai szolgálat következett. Kalocsán még „szakmáját is gyakorolhatta”, hiszen többek között testnevelő kiképző tiszthelyettes volt. Leszerelése után a tiszabábolnai Körzeti Általános Iskola testnevelő tanára lett, majd hamarosan a település alpolgármestereként gyakorlatilag a polgármesteri teendőket is ellátta, mivel elődje lemondott.

Egy év múlva már választott polgármesterként igyekezett a falu gazdasági gondjain enyhíteni. Tevékenységében elsősorban a település fejlesztését, üzemeltetését, a falusi turizmust és az idegenforgalmat tartotta szem előtt. Egy év alatt sikerült a nehéz anyagi helyzetből kilábalni, és azóta a település egyértelmű fejlődését veheti számba a krónikás.

Elsőként a gázberuházás pénzügyi hátterének megoldása és a beruházás megvalósítása, majd a szennyvízhálózat kiépítése következett. Létrehozták a falugondnoki szolgálatot, felújították a település útjait, a környék egyik legcsinosabb, legvirágosabb települését alakították ki, megvalósult az iskola felújítása is. A turizmus fellendítését is szolgálta a 26 férőhelyes – európai szabványnak is megfelelő – Pákász panzió megépítése. Hencz Zsolt korábban a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökségi tagja, a Mezőkövesdi Kistérség alelnöke és a Tisza-tó Területfejlesztési Tanács elnökségi tagja volt. Az árvízvédelemben kifejtett tevékenységéért Zalkodon vehetett át miniszteri elismerést.

„Polgármesterként az átlagosnál jobb kompromisszumképességre van szükség – vélekedik Hencz Zsolt polgármester. – Igyekszem nagyon közel lenni az itt lakókhoz, a „mindennapi párbeszéd” elengedhetetlen a település polgáraival. Itt nincs munkaidő, ez nem napi nyolcórás elfoglaltság. A település szempontjából jó választásnak bizonyult az idegenforgalom fejlesztése. Sikereink fontos feltétele a jó csapatmunka, hogy valamennyien „egy irányba húzzuk a település szekerét”. Ehhez őszinteségre és az egymás iránti tiszteletre is szükség van.”

1987-ben kötött házasságot (ami azóta felbomlott) Tóth Erikával, aki a főiskolán ugyancsak testnevelés szakos volt. Balázs fiuk 18 éves, Miskolcon a Zrínyi Ilona Gimnázium negyedikes diákja. Futballozik, és igen jól tanul, főleg a történelmet kedveli, és valószínűleg a jogi pályát választja.

A polgármester úr hobbija a kertészkedés, elsősorban a dísznövények termesztése az otthoni kiskertben. Kedvence a szomorúeper és a szomorúnyár, valamint a sárga rózsa. Korábban igen kedvelte a horgászatot is, ám erre újabban egyre kevesebb ideje jut.

Eddigi életútjával – egy-két dolgot kivéve – maradéktalanul elégedett. Nagy álmai között szerepel – mivel ehhez a lehetőségek adottak – a település vállalkozóival egy nagy üdülőközpont kialakítása, ahol elsősorban a csendes, családi pihenés feltételeit teremtenék meg. Magánéletében legfontosabb feladatának fia jövőjének alakítását tekinti.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)