Biharkeresztes

A polgármesteri hivatalban jelentős átalakítások történtek. Az emeleten jobbra barátságos konyha a dolgozóknak, a régi házasságkötő teremben pénzügyi iroda és egy kis tanácskozóterem lett kialakítva. A polgármester, a volt gimnáziumi igazgató a szobájában vár rám.

Fülöp Mihály egy Körösszegapátiból származó pedagóguscsalád sarja. Nagyapja és édesanyja is tanított, és ő is a pedagógus pályát választotta. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett földrajz–történelem szakon. A diplomaosztás napján tartotta esküvőjét matematika szakos menyasszonyával. Azóta már kétszeres nagyszülők. Gyermekeik a Bocskai István Gimnáziumban érettségiztek. Az itt végzettek jó erkölcsi útravalót kaptak a családias légkörű középiskolában.

A közös igazgatóságú gimnázium és általános iskola helyettesi székét Fülöp Mihály ezerkilencszázhatvankilencben vállalta el. A státusz sok munkával, de nem sok fizetéssel járt. A sikereket beárnyékolta a megyei tanács tervezett iskolabezárása.

– Sokat kilincseltem annak érdekében, hogy megmaradjon ez az intézmény. Elfogadták az érveimet, hiszen statisztikailag is bizonyítható volt, hogy az élet minden területén nőtt a középfokú végzettségűek száma.

Új fakultációt indítottak a tanulók létszámának emelkedése érdekében. A vámkezelő és ügyintéző fakultáció helyi és országos tantervét Fülöp Mihály dolgozta ki. Az általános képzés mellett sikerült megteremteni az intézmény sajátos arculatát. Egyre többen jöttek vidékről. A volt járási hivatal épületében kialakított kollégiumban az általános iskolásokat lassan felváltották a középiskolás diákok. Az önállósodott gimnázium irányításával Fülöp Mihályt bízták meg ezerkilencszáznyolcvanötben. Az új igazgató elvégezte a filozófia szakot és a menedzserképzőt. A tanulás folyamán kialakított új szemléletét a gyakorlatban is megvalósította. Az új irányt a reális célok kitűzése, a rendszerszemlélet és új stratégia jellemezte. Az idő Fülöp Mihályt igazolta. Kitűzött céljai rendre megvalósultak.

A rendszerváltás után egyedüli megyei középiskola lett a gimnázium, és a „nagyobb asztalról nagyobb morzsa jutott”. Az elsők között jártak az iskolai légkör mérésével, a demokráciai szint vizsgálatával. Az iskola megtartotta „vámos” jellegét, és a képzés tovább bővült a számítástechnikai és szoftverüzemeltetéssel. Az igazgató fontosnak tartotta, hogy olyan szakmát honosítson meg, amelyből az érettségivel nem rendelkezők is meg tudnak élni. A zöldség- és dísznövénytermesztő tagozatot választotta, amely az évek folyamán szakiskolává nőtte ki magát. Olyan feltételeket teremtettek, hogy a termeléstől az árusításig a munka minden fázisát tudják gyakorolni a diákok. A gimnáziummal összeépített új diákotthon esztétikájában és tartalmában is megfelel a XXI. század igényeinek, és jeles színfoltja a városképnek. Ezzel a beruházással az iskola is jobban járt, mert öt új teremet létesítettek egy modern számítástechnikai gépparkkal. Ez utóbbi képezi az érettségi utáni képzés technikai bázisát. A nyolcvan férőhelyes épületben nyáron nemzetközi képzőművészeti alkotótábor működik. Ezerkilencszázkilencvennyolcban gyökeres változás történt Fülöp Mihály életében. Az új feladatok, új célok megfogalmazására ösztönözték.

– Három éve, hogy a megyei közgyűlés képviselője lettem az SZDSZ listájáról, és indultam az önkormányzati választáson is – meséli a polgármester a közelmúlt történéseit. – „Lelakott” várost örököltem, amely csak kereteiben biztosította a feltételeket, de tartalmában nem volt kitöltve a városi lét elemeivel. A városháza jól működő, jól képzett apparátusának legfontosabb feladata a közigazgatás és a törvényesség biztosítása. A szemléletváltásban fontos szerep hárul a képviselő-testületre. Az önkormányzat tagjainak a kitűzött célokhoz meg kell nyerni az itt lakók többségét. Eddig nem volt városközpont, ezt most kialakítjuk, idetereljük az üzleti életet. Padokat állítunk, fákat telepítünk, pihenőhelyeket létesítünk. Olyan centrumot hozunk létre, amelyben jól érzik magukat az emberek. Megépült a várost elkerülő főút szakasza, így a Széchenyi utcát mentesítettük az elviselhetetlen átmenő forgalomtól. Új mentőállomást és multicentert létesítettünk a kistérségben élők életkörülményeinek javítása érdekében.

A város középtávú tervei között szerepel: logisztikai központ, strandfürdő létrehozása, közgyűjtemény kialakítása. A megyegyűlés történelmi szerepe megszűnt, szerintem az Európai Unió által szorgalmazott régiókon belül a kistérségek grémiumainak kellene dönteni az adott térség fejlesztéséről. Szüksége van a vidéknek általános belvízrendezésre és a korszerű infrastruktúra megteremtésére. Ezek a fejlesztések fokozatosan szolgálják a munkahelyteremtést, a gazdaság fejlesztését. A területfejlesztés nem lehet politikai kérdés. Joga van az itt élő állampolgároknak is olyan szinten élni, mint a dunántúliaknak.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)