Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Nagy István
Nyugdíjas pénzügyőr
Biharkeresztes
Nagy István szakmai élete Biharkereszteshez, festészete pedig a Hortobágyhoz köti. Családjával 1964 óta lakik a Dobó utcai házban. Szabolcs megyei. Vidéken nőtt fel, Nyírkarászon, ott végezte az általános iskolát, aztán Miskolcra került tanulónak, ahol a kőművesmesterséget sajátította el. Négy évet dolgozott a szakmában, míg be nem hívták katonának. Ettől kezdve megváltozott az élete. Orosházára vonult be.
Egy évet Budapesten volt iskolában, aztán került ide, Biharkeresztesre határőrnek. Itt ismerte meg a feleségét is, így amikor leszerelt, nem volt nehéz a vámparancsnoknak „elcsábítania”. Kezdetben Záhonyban szolgált, de hat hónap után visszakerült Keresztesre, mert összeházasodott a szíve választottjával. Vámos lett, mert megtetszett neki a munkájuk. Hárman voltak Biharkeresztesen géptávírászok határőrként, önállóan készítették el a jelentést. Nem volt hiba a munkájukban, ez tetszett a vámparancsnoknak, Barnai Istvánnak, akit apjaként tisztelt. Ő ösztönzte az előrehaladásban. A legtöbbet hozta ki belőle, hiszen mindent elért, amit el lehetett érni. Még nyugdíjasként is szolgált vagy két esztendőt.
Érettségi után a vámőrségi, majd a tiszti iskola következett… A gimnáziumban gyenge eredményt produkált, mert akkor született a lánya, de behívatta a parancsnoka, és azt mondta: „István, magának hétfőn nem kell dolgoznia, de fegyelmit fog kapni, ha nem jár be a gimnáziumba!” Az érettségi után sem nagyon fűlött már a foga a tanuláshoz, de a mentora elővette, és figyelmeztetette: „Fiam, ha nem igyekszel, ezeknek a lányoknak, akik most kerültek ide, te fogod főzni a feketét mint öreg főtörzsőrmester.” Két nap múlva jelentkezett, és el is végezte a tiszti iskolát. Tíz év után részlegvezető, két-három év elteltével kirendeltségvezető lett Borson. Kilenc évig parancsnokhelyettes volt, aztán amikor kinevezték parancsnoknak, előléptették őrnagynak.
Mindig volt időben megüresedett hely, a jó Isten terelgette az útját, nem kellett könyökölnie soha, hogy előrébb jusson. 16 évvel a nyugdíjaztatása után előléptették alezredesnek.
A rendszerváltás nagyon sok lazítást hozott a vámnál, de a román kollégákkal jól kijöttek azelőtt és utána is. Sőt, azóta is tartják a kapcsolatot, ha másképpen nem, hát telefonon. 1996. október 23-án Göncz Árpádtól vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.
Általános iskolás kora óta foglalkoztatta a gondolat, hogy ecsetet vesz a kezébe. Így volt ez egészen a hatvanas évek végéig, akkor a Vám- és Pénzügyőrség Központi Klubja rendezett egy művészeti szemlét, ahova ő is beküldte öt munkáját. Ettől kezdve mindig részt vett ezeken a megmérettetéseken. Rendszeresen díjazták, ez még jobban motiválta. Kezdetben ceruzával dolgozott, aztán rátért a egy rövid ideig a temperára, végül az olaj mellett kötött ki. Dolgozott lemezre és vászonra is, ecsettel, késsel, ronggyal, papírral, de még kézzel is vitt fel anyagot, mikor mit kívánt meg az adott kép. Közben továbbképezte magát. Berettyóújfaluban Kárpáti Gusztáv festőművész körét, Debrecenben padig László Ákos csoportját látogatta az Építők Házában. A Hortobágyi Művésztelep tagja lett. Ennek köszönhette, hogy részt vehetett egy kéthetes tanulmányúton Franciaországban és Olaszországban.
Számára nagyon tág a világ. Szerette festeni a vizet, a fákat, a hegyet és a síkságot is, a természeti és az épített környezetet. Szerette megfesteni a pusztulásra ítélt házakat, hogy átadja őket az örökkévalóságnak. Ma már nem csak a vonzó tájakat, régi házakat festi, de szívesen kísérletezik is. Biharkeresztes tíz esztendeig adott otthon egy alkotóközösségnek, a „festőtábornak”, ahol sokan megfordultak. Határon innenről és túlról is érkeztek kiváló művészek, és ő nagyon várta ezeket az alkalmakat.
Első önálló kiállítása a komádi kendergyárban volt László Ákos segítségével, de Debrecenben is mindenütt kiállított, ahol csak lehetett. Csoportos kiállításon szerepelt Erdélyben, Franciaországban, Hollandiában. Magyarországon számos csoportos és egyéni tárlata volt.
Hálás a családjának, hogy egész életében segítették, hogy kiteljesedhessen. Felesége gyermekgondozó volt a bölcsődében. Született egy kislányuk, ő most Debrecenben él. A főutcán volt egy házuk, de kialakított egy kis műtermet a régi házuk udvarán, ahol alkothat kedvére. Az élete a festés, a kert és a munka…
Nem csak a család, a szakma és a város is elismerte munkásságát. Biharkeresztes Város Önkormányzata képviselő-testülete 2009-ben Nagy István részére a Biharkeresztes város fejlesztése érdekében több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő közéleti, művészeti munkásságáért „Pro Urbe Biharkeresztes” díjat adományozott. 2017-ben 27 db festményt ajándékozott a városnak, ahol él. Biharkeresztes méltóképpen fogadta az adományt, mert a művelődési házban létrehoztak egy Nagy István termet, ahol az állandó tárlat minden munkanapon megtekinthető.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése