Nagy István

Nyugdíjas pénzügyőr

Biharkeresztes

szszb_33_kcs_nagy_istvan.jpgNagy István  szakmai élete Biharkereszteshez, festészete pedig a Hortobágyhoz köti. Családjával 1964 óta lakik a Dobó utcai házban. Szabolcs megyei. Vidéken nőtt fel, Nyírkarászon, ott végezte az általános iskolát, aztán Miskolcra került tanulónak, ahol a kőművesmesterséget sajátította el. Négy évet dolgozott a szakmában, míg be nem hívták katonának. Ettől kezdve megváltozott az élete. Orosházára vonult be.

Egy évet Budapesten volt iskolában, aztán került ide, Biharkeresztesre határőrnek. Itt ismerte meg a feleségét is, így amikor leszerelt, nem volt nehéz a vámparancsnoknak „elcsábítania”. Kezdetben Záhonyban szolgált, de hat hónap után visszakerült Keresztesre, mert összeházasodott a szíve választottjával. Vámos lett, mert megtetszett neki a munkájuk. Hárman voltak Biharkeresztesen géptávírászok határőrként, önállóan készítették el a jelentést. Nem volt hiba a munkájukban, ez tetszett a vámparancsnoknak, Barnai Istvánnak, akit apjaként tisztelt. Ő ösztönzte az előrehaladásban. A legtöbbet hozta ki belőle, hiszen mindent elért, amit el lehetett érni. Még nyugdíjasként is szolgált vagy két esztendőt.

Érettségi után a vámőrségi, majd a tiszti iskola következett… A gimnáziumban gyenge eredményt produkált, mert akkor született a lánya, de behívatta a parancsnoka, és azt mondta: „István, magának hétfőn nem kell dolgoznia, de fegyelmit fog kapni, ha nem jár be a gimnáziumba!” Az érettségi után sem nagyon fűlött már a foga a tanuláshoz, de a mentora elővette, és figyelmeztetette: „Fiam, ha nem igyekszel, ezeknek a lányoknak, akik most kerültek ide, te fogod főzni a feketét mint öreg főtörzsőrmester.” Két nap múlva jelentkezett, és el is végezte a tiszti iskolát. Tíz év után részlegvezető, két-három év elteltével kirendeltségvezető lett Borson. Kilenc évig parancsnokhelyettes volt, aztán amikor kinevezték parancsnoknak, előléptették őrnagynak.

Mindig volt időben megüresedett hely, a jó Isten terelgette az útját, nem kellett könyökölnie soha, hogy előrébb jusson. 16 évvel a nyugdíjaztatása után előléptették alezredesnek.  

A rendszerváltás nagyon sok lazítást hozott a vámnál, de a román kollégákkal jól kijöttek azelőtt és utána is. Sőt, azóta is tartják a kapcsolatot, ha másképpen nem, hát telefonon. 1996. október 23-án Göncz Árpádtól vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.

Általános iskolás kora óta foglalkoztatta a gondolat, hogy ecsetet vesz a kezébe. Így volt ez egészen a hatvanas évek végéig, akkor a Vám- és Pénzügyőrség Központi Klubja rendezett egy művészeti szemlét, ahova ő is beküldte öt munkáját. Ettől kezdve mindig részt vett ezeken a megmérettetéseken. Rendszeresen díjazták, ez még jobban motiválta. Kezdetben ceruzával dolgozott, aztán rátért a egy rövid ideig a temperára, végül az olaj mellett kötött ki. Dolgozott lemezre és vászonra is, ecsettel, késsel, ronggyal, papírral, de még kézzel is vitt fel anyagot, mikor mit kívánt meg az adott kép. Közben továbbképezte magát. Berettyóújfaluban Kárpáti Gusztáv festőművész körét, Debrecenben padig László Ákos csoportját látogatta az Építők Házában. A Hortobágyi Művésztelep tagja lett. Ennek köszönhette, hogy részt vehetett egy kéthetes tanulmányúton Franciaországban és Olaszországban.

Számára nagyon tág a világ. Szerette festeni a vizet, a fákat, a hegyet és a síkságot is, a természeti és az épített környezetet. Szerette megfesteni a pusztulásra ítélt házakat, hogy átadja őket az örökkévalóságnak. Ma már nem csak a vonzó tájakat, régi házakat festi, de szívesen kísérletezik is. Biharkeresztes tíz esztendeig adott otthon egy alkotóközösségnek, a „festőtábornak”, ahol sokan megfordultak. Határon innenről és túlról is érkeztek kiváló művészek, és ő nagyon várta ezeket az alkalmakat.

Első önálló kiállítása a komádi kendergyárban volt László Ákos segítségével, de Debrecenben is mindenütt kiállított, ahol csak lehetett. Csoportos kiállításon szerepelt Erdélyben, Franciaországban, Hollandiában. Magyarországon számos csoportos és egyéni tárlata volt.

Hálás a családjának, hogy egész életében segítették, hogy kiteljesedhessen. Felesége gyermekgondozó volt a bölcsődében. Született egy kislányuk, ő most Debrecenben él. A főutcán volt egy házuk, de kialakított egy kis műtermet a régi házuk udvarán, ahol alkothat kedvére. Az élete a festés, a kert és a munka…  

Nem csak a család, a szakma és a város is elismerte munkásságát. Biharkeresztes Város Önkormányzata képviselő-testülete 2009-ben Nagy István részére a Biharkeresztes város fejlesztése érdekében több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő közéleti, művészeti munkásságáért „Pro Urbe Biharkeresztes” díjat adományozott. 2017-ben 27 db festményt ajándékozott a városnak, ahol él. Biharkeresztes méltóképpen fogadta az adományt, mert a művelődési házban létrehoztak egy Nagy István termet, ahol az állandó tárlat minden munkanapon megtekinthető.                                                                                  

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése