Biharkeresztes, Budapest

Én szerencsés ember vagyok, mert az általam szeretett és szívesen művelt tudomány, a közgazdaságtan olyan átalakuláson ment keresztül, ami fantasztikus. És ebben benne lenni nagyszerű volt – vallja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd így folytatja: – Most egy olyan történelmi helyzetben vagyunk az Európai Unió tagjaként, amikor Magyarország gyorsan fejlődő, felzárkózó, sikeres ország lesz. Hogy milyen, az csak rajtunk múlik. A tradíciók, az innovációs készség és az okos emberek megvannak hozzá – az utóbbiak felelőssége lesz, hogy a lehetséges célt elérjék.

Biharkeresztesen született 1951. december 29-én. Édesapja, Járai Antal abban az évben alakított egy később dinamikusan fejlődő ktsz-t. Később édesanyja is ott könyvelt. Iskoláját, tanárait szerette, jó barátok vették körül. Sokat olvasott, tornában és kézilabdában a legjobbak közé tartozott. A felhőtlen gyerekkor és a biharkeresztesi szabad és tiszta életforma megalapozták további tartását és életfelfogását.

A Debreceni Kereskedelmi Technikumban folytatott tanulmányoknak az adott különös izgalmat, hogy az a tervezett gazdasági mechanizmus érlelési idejére esett. Dr. Takács Imre osztályfőnök azon túl, hogy remekül összefogta az osztályt, e tárgyban is felkeltette a diákok érdeklődését, Komáromi Sárika néni pedig életre szóló muníciót adott. Jó társaság volt itt is: emlékezetesek a szinte vérre menő kosárlabdacsaták a Vegyiparival, a Kossuthtal és az edzések, meccsek utáni dumapartik a Kossuth utcai tejivóban. Előfelvételi és 13 hónapi katonai szolgálat után – legtöbb mai barátját ebben az időben ismerte meg – a Budapesti Közgazdasági Egyetemen tanul, ahol több szakmai kollégium munkájában is részt vesz. A sok jó tanár és oktató közül Máriássy Antal emléke tolakszik előre, de volt szerencséje kapcsolatba kerülni az akkor kezdő Chikán Attilával is.

Első munkahelyén, az Állami Fejlesztési Banknál elsősorban beruházás-gazdaságossági kérdésekkel foglalkozott, volt revizor is, végigjárta a ranglétrát, sokat tanult. Közben két évre kikérte a Vízgazdálkodási Intézet, s egy hattagú magyar csapat közgazdász szakértő tagjaként szerzett új tapasztalatokat Mongóliában. Egyszer a főnöke megbízta – mondván: fiatal vagy, találd ki, hogy kell azt csinálni – egy kötvénykibocsátás előkészítésével és lebonyolításával. Az előzmény nélküli tranzakció jól sikerült, s mintegy melléktermékként az értékpapírpiac és a tőzsde honi létrehozása közepette találta magát. Közben formálisan a Budapest Bank (az ÁFB jogutódja) értékpapír-irodáján dolgozott, majd vezérigazgató-helyettes lesz, miközben a Tőzsdetanács elnöke is. 1989-ben pénzügyminiszter-helyettesként segíti tovább a fejlődést (banktörvény, értékpapírtörvény Parlament elé terjesztése).

1990-től öt évig a londoni James Capel and Co. alkalmazásában kelet-európai igazgatóként részvénykibocsátással és kereskedelemmel foglalkozik (cseh, lengyel részvények mellett pl. a Pharmavit, a Pick részvények kibocsátása is a nevéhez köthető). 1998-ban megpályázza és megnyeri a Magyar Hitelbank vezérigazgatói állását, ahol egyik fő feladata a bank privatizációra történő felkészítése volt. A sikeres folyamat eredményeként az ABN Amro Bank vásárolta ki, ahol szintén vezérigazgató, majd az elnöki funkciót is ő tölti be 1998. július 8-ig, pénzügyminiszterré történő kinevezéséig.

A bársonyszéket elfoglalva, megdöbbenve tapasztalta, hogy tevékenységének csak 20%-át igényli a szakmai munka, a többit a politika foglalja le. Az előbbit szívesen és nagy lelkesedéssel csinálta: többek között jó néhány lépést sikerült tenniük az államháztartás szabályozásában, akkor volt a legkisebb az állami elvonások aránya (a GDP 41,1%-a), sikeresen haladtak előre az állami költségvetés szerkezeti átalakításában, megterveztek egy világos, egykulcsos, adóbevallást nem igénylő adórendszert.

2001. április 10-től a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztjét látja el, amelyet szakmai pályafutásában újabb kihívásként értékelt (ugyanis 15 éve nem érvényesültek az igazi jegybanki funkciók). Fő feladatként az árstabilitás elérését, a 3%-nál alacsonyabb infláció elérését tűzte maga elé, s ennek rendelték alá a monetáris politikát. Jó eredményként értékeli, hogy 2004 derekára 4-5%-ra sikerült leszorítani az inflációt, s biztos benne, hogy a magyar gazdaságban további mozgósítható tartalékok is vannak, s kellő fegyelmezettséggel az euro bevezetésére is alkalmas lesz.

Ugyancsak feladatul tűzte maga elé a legjobb európai jegybankok közé tartozás elérését. Ezen a téren is sikerült eredményes munkát végeznie: már vannak olyan folyamatok, amelyeket magyar példaként emlegetnek és átvesznek nagy múltú európai jegybankok.

Járai Zsigmond szabad idejét legszívesebben családja körében tölti: Kiss Mariannal 17 éve boldog házasságban élnek, László fiuk 11, Krisztina lányuk 5 éves. Sokat olvas, könyveket gyűjt, fotózik, bridzsel barátaival. Gyakran jár haza Biharkeresztesre, ahol a tehetséges fiatalok tanulását alapítvánnyal segíti.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)