Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Horváth Győző
Ügyvezető,
Körösszegapáti–Berekböszörmény
Minden ember egy egyéniség. Éppen ezért fel kell ismerni, hogy mire képes, s hagyni kell a területén érvényesülni. Ilyen emberek sokaságával tartom a kapcsolatot a szakmában, s ennek az a hozadéka, hogy szükség esetén segítjük egymást. Én jól érzem magam, bármilyen sok a munkám, mert szeretem csinálni. Most is, de korábban a termelőszövetkezetben is én voltam a terepen az első, és az is, aki megvárta, míg mindenki hazaér a családjához. Felelős vezető csak így tehet. Büszke vagyok, hogy rengeteg embernek segítettem és segítek ma is beindulni a gazdaságban, s jólesik, hogy engem is megbecsülnek – summázza a helyzetet Horváth Győző, a HOBVILL Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője.
Berekböszörményben gazdálkodó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1937-ben. Édesapja fogságban halt meg a háború után, így sok mindent egyedül kellett elsajátítania a gazdálkodásról. Segítségére volt, hogy családja a tisztességet és a becsületet többre tartotta mindennél. Tanulásában a kuláklistára kerülés akadályozta: a Pallagi Mezőgazdasági Technikum után ezért csak levelezőn szerezhette meg felsőfokú technikusi, majd növénytermesztési gépész üzemmérnöki oklevelét. Máig jó hasznát vette, hogy demokratikus érzelmű emberek között nőtt fel. Az akkori, legendásan összetartó hétfős baráti társaságból sajnos csak ketten élnek itthon, öten a világ minden részén. Két bátyja is a külföldet választotta 1956-ban. 19 évesen beválasztották a Forradalmi Bizottmányba, amely nem engedte a térségben a törvénytelenségeket (a fegyvereket pedig elzárták). A Biharkeresztesi Gépállomás brigádvezetőjeként kezdte pályáját, majd az Új Élet (az egyesülés után Körösvidék) Termelőszövetkezetnél agronómus, aztán nyugdíjazásáig elnök. Megválasztása után még egyetlen veszteséges évet élt meg a rendkívül rossz adottságokkal bíró szövetkezet. Legelőször is azt kellett elhitetni a nemzetiségi község lakóival, hogy nem a magyar vagy román származás számít, hanem az, hogy ki mennyire állja meg a helyét. Ugyanakkor folyamatosan küzdenie kellett a megyei vezetők szemléletével – akiknek egyébként is túlságosan messze volt a Berettyó-Sebes-Körös öblözete, s erre a 93 ezer hektárra nem nyújtottak összesen annyi támogatást, mint Nádudvarra. A periférián való élés okozta gazdasági leszakadást ma sem tudta ez a tájegység kiheverni. A keretek közé szorított fejlesztési lehetőségek mellett a foglalkoztatás kiterjesztését kereste. Az állattenyésztés és a zöldségtermesztés mellett főként kerti magvakkal látták el a kereskedelmet, melléküzemágként pedig a parkettafríz gyártása adott munkát. Elsőként vezette be a tenyészállatok kihelyezését a háztájikba, hogy a tagok családtagjai is jövedelemhez jussanak. Kidolgozta e tevékenységnek a társadalombiztosítási oldalát is (az e tevékenységre fordított idő beszámítását a nyugdíjalapba), s példájuk nyomán az állatkihelyezések gyakorlata az egész megyében elterjedt, amelyet személyesen több előadással segített. Megbecsültsége egyenes arányban nőtt a tagság jövedelemszintjének emelkedésével. Nem véletlen, hogy négyszer egymás után ellenszavazat nélkül erősítették meg elnöki pozíciójában.
Máig büszke rá, hogy a rendszerváltás hajnalán nyolc község küldötteként részese volt a kerekasztal-tárgyalásokat, a szabad választásokat és a demokratizálási folyamatokat elindító döntéseknek, amelyeket hatnapos vitában az utolsó MSZMP-pártértekezleten hoztak, s amelyek vér nélkül szerencsésen lezajlottak. Az új rendben is megbecsülték. Még nyolc évig kapta a jövedelemkiegészítést a megyétől, ő azonban nem vette fel, mondván: ne kapjon ő többet, mint az új elnök.
Az elvett családi vagyon helyett kapott kárpótlási jegyekből Berekböszörményben, Toldon, Biharkeresztesen és Körösszegapátiban 300 hektár földet vásároltak (még kétszer ennyit bérelnek), ami alapját képezte a családi vállalkozásnak. A fő profil a növénytermesztés és a vetőmagtermelés. 140 főt integrálnak, de szolgáltatnak is a széles térségben, mégpedig komplex módon: a szántástól az adóbevallás elkészítéséig. Csúcsidőben annyian adják egymásnak a kilincset a kft.-irodán, mint régen a tsz-ben. A hazai piac ellátása mellett évente 40–60 kamion árut indítanak külföldre. – Minden földön lehet gazdálkodni, csak olyan magot kell vetni, amelyik abban megterem. A sokféleség a szakma sava-borsa, csak mindenre oda kell figyelni – állítja Horváth Győző, majd így folytatja: – Még sok a tennivaló, hogy elérjük azt a színvonalat, ahogy Nyugaton gazdálkodnak.
Boldog házasságban él Kovács Máriával, aki 37 évet sikeresen tanított, s nem volt számára elveszett gyerek – az együtt töltött négy év után mind vitték valamire. Viktor fiuk kapitány a Malévnél, Mária fizika–matematika tanár Hajdúszoboszlón, Lajos agrármérnök és növényvédő szakmérnök – ő még 16 évesen tett ígéretének megfelelően a családi gazdálkodásban dolgozik, s átveszi majd annak irányítását is. Egyelőre öt unoka között oszlik meg a nagyszülők szeretete.
(Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Dráguly László
Mezei József
Dr. Illés Tóth Zoltán
Illés Tóth József
Dr. Vitányi István
Muraközi István
Tarsoly Attila
Mezei János
Bónácz János
Kun József
Szodorai József
Dr. Csóka István
Szűcs József
Dr. Csaba Miklós
Vámos István
Szűcs Lajosné Szilágyi Erzs...
Mezei József
Kovács Zsigmondné
Deák Ferenc
Czirják Imre
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése