Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szűcs Lajosné Szilágyi Erzsébet
Nyugdíjas tisztviselő,
Berettyóújfalu
Amíg az ember érdeklődése nem szűnik meg minden iránt, és amíg magát rendszeresen elfoglalja értelmes dolgokkal, addig az öregség nem válik teherré. – Ez a mondat a Bihari Hírlap 1991. decemberi számában jelent meg az azelőtt nem sokkal nyugdíjassá vált Szűcs Lajosné tollából, amikor a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület helyi tagcsoportja létrehozásának szükségességét vetette fel. A rá két hónap múlva 16 fővel megalakult tagcsoport – amely rohamléptekkel növekedett, s aztán nem csökkent 100 fő alá – őt választotta titkárává, s azóta több idős és fiatal embernek segített elmélyedni lakóhelye történelmi és kulturális értékeinek megismerésében, eljutni a tágabbra nyíló világba.
A város szülötte, de csak 18 év múltán létesített vele napi kapcsolatot. Édesapja korábban katona tiszthelyettes volt, majd MÁV-alkalmazott, ennélfogva gyakran költözött a család. (Máig eszébe jut egyik állomáshelyük, Nagyvárad a II. világháború idejéből, ahol gyerekként megdöbbentő volt látni egy bombázás nyomán az égő lakóházakat és középületeket). Hiába volt édesapja katonás, legkisebb gyerekeként nagy, szinte anyai szeretetet kapott tőle – viszont épp ezért volt nagyon fájdalmas, amikor 1951-ben édesanyjával és négy testvérével elveszítették. Az akkori nélkülözések világában szerencsés volt, mert a Biharkeresztesi Járási Tanácsnál alkalmazták nyilvántartás-kezelőnek. Főnökeitől biztatást és segítséget kapott, így csakhamar megbecsült dolgozója lett a szervezetnek és lelkes tagja az ottani néptánccsoportnak is. Amikor 1954-ben anyjával – akitől a precizitást örökölte – Berettyóújfaluba költöztek, a helyi tűzoltóságra került, és egyedüli nőként az irodai állományban alkalmazták.
A fiatal lány gyorsan felvette a munkatempót, és hamar nélkülözhetetlen fogaskerekévé vált a tűzoltóságnak. A sok munka, a túlórázásos időszakok közepette is folyamatosan tanult, jutott idő sportra – röplabdázott és asztaliteniszezett –, élményt adó kirándulásokra, üdülésekre, és munkahelyén megismerte leendő férjét, Szűcs Lajost, aki adminisztratív munkaköre ellenére ezermester volt a szó valódi értelmében. Szakmája szerint általános lakatosmester (ma többek között vállalkozóként a páncélszekrények avatott orvosa a tág környéken), de például ő építette fel új otthonukat – amely azóta is nyitva áll minden becsületes szándékkal érkező előtt –, épített már csillagászati távcsövet a tudománykörben otthonosan mozgó fiának, és megoldott különleges feladatokat is. Két fiukat nagy szeretetben nevelték, miközben a nagyobbik sportpályafutására, a kisebbik tanulmányi sikereire voltak büszkék. Lajos már kis korától a teniszben érte el kiemelkedő országos eredményeit, ma egy egri teniszcentrum igazgatója és edzője. Attila már gimnazistaként elnyerte az ATOMKI pályázatán a Hatvani-fődíjat, ma PhD-doktor, neurofiziológus, az MTA Tihanyi Kutatóintézet főmunkatársa. Jelenleg Kaliforniában, San Diegóban végzi kutatói tevékenységét. Felesége, Fekete Éva PhD-doktor, egyetemi adjunktus. Unokái: Tímea, Máté és Áron Attila.
Amikor munkahelyén csökkentek az adminisztrációs terhek, fokozatosan egy új szakasz kezdődött életében. E folyamatban az egyik vonulatot a rendszerezésben kedvét lelő asszony a család, Berettyóújfalu és a tűzoltói hivatás eseményeinek dokumentálásában találta meg. Újságcikkek, fotók és egyéb dokumentumok gyűltek keze nyomán albumok sokaságában (otthonában házi múzeumot is berendezett), s alapozták meg a ma is kitűnő és pótolhatatlan forrásgyűjteményt.
A másik kedvtelése az írás lett. Eleinte a Tűzvédelem című lapban közölt portrékat a tűzoltóság hétköznapi hőseiről, később vidéki tudósítóként más témákkal is jelentkezett, majd a megyei és a helyi lapban is olvashattunk tőle. Mikor ilyen módon is ismertté lett, szakmai lapjukban róla is készült egy szép portré Szilágyi Erzsébet levelét megírta címmel. 1984-ben a sajtó napján a Tűzoltóság Országos Parancsnokságán, 1985-ben pedig egyik pályázati nyertesként a Napló Szerkesztőségében vehette át írói munkássága elismeréseit. 1991-ben bekövetkezett nyugdíjazásakor érezte, hogy végre kiteljesedhet az élete: többet tehet az itt élőkért. Az egyik fővárosi tagcsoport vezetője tanácsára megalapította a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület berettyóújfalui tagcsoportját. Titkárként összefogója és motorja volt a csoportnak. Az e funkciójában eltöltött 14 év alatt inkább adott minden hozzájuk csatlakozónak: bátorítást, elkötelezettséget, élményeket. 2005 végén az országos egyesület a Szeniorok Tanácsa tagjának választották.
Ha a múltról kérdezik, albumokból, írásaiból prezentálja azonnal a választ.
– Elégedett ember vagyok – mondja.
– Mindenből csipegettem: tájékozódtam a világban, a kultúrában, örömömet leltem a családomban, a közösségért cselekedhettem. Nagyon jó, hogy a két fiunk is azt csinálja, amit mindig is szeretett volna – saját tanulási vágyaink is bennük váltak valóra.
(Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése