Berettyóújfalu

A 40-es évei végén járó asszonyka változatos életutat tudhat maga mögött. Arra a kérdésre, hogyan lett belőle főfoglalkozású őstermelő, azt feleli: „A mezőgazdasághoz mentem feleségül!”

Berettyóújfaluban született, általános iskoláit is ott végezte. Debrecenben kereskedelmi szakmunkásképzőt végzett, majd 1981-ben a derecskei gimnáziumban levelező tagozaton érettségi vizsgát tett. Élelmiszer-eladóként – tanulóéveivel együtt – 1981-ig dolgozott.

1980-ban kötött házasságot a hencidai származású férjével, aki szintén a kereskedelemben dolgozott, azonban  – szülei révén – kötődött a mezőgazdasághoz. Az ifjú házasok a nászajándékba kapott két darab sertéssel kezdték el az állattenyésztést. Folyamatosan fejlesztették az állatállományt, volt olyan évük, hogy 150 darabot is értékesítettek! Fiúgyermekük megszületése után Erzsike nem tudott visszamenni a kereskedelembe, ezért berettyóújfalui családi kertes házuk udvarán táp- és takarmányboltot nyitott. Ezt 1999-ig üzemeltette mint alkalmazott. Majd ezt követően egyéni vállalkozóként ugyanezt folytatta, egyre bővülő áruválasztékkal. A rendszerváltozás után férje is otthagyta a kereskedelmet, s ő is egyéni mezőgazdasági vállalkozó lett. Saját és bérelt, valamint a szülők tulajdonában lévő mezőgazdasági területeken  – mintegy 120 hektáron – szántóföldi növénytermesztésbe fogtak. Elsősorban gabonafélékkel (kukorica, búza, árpa) foglalkoznak, de napraforgó, repce is terem Berettyóújfalun és környékén az ő művelésükben. Az állattenyésztést viszont abba kellett hagyniuk, ugyanis egy előírás szerint nem lehet egy udvaron jószágtartás és takarmánybolt.

A tiltás éppen jókor történt, mert a sertéságazat akkor – 2002-ben – került a mélypontra: a felvásárlási ár 140Ft/ kg volt. Erzsike már akkor felkarolta a gazdák problémáit: a kormányváltást követően kirobbant gazdatüntetés élére állt. Nemcsak az újfalui, hanem a bihari gazdákat is sikerült összefognia, s a 42-es főútvonal Berettyóújfalu és Biharkeresztes közötti szakaszán félpályás forgalomlassító, figyelemfelkeltő demonstrációt „vezényelt le”. Lehangolóan jegyzi meg, hogy azóta minden évben az utakra kellett vonulniuk a gazdáknak, hol a földtörvény módosítása, hol a tejtermelés válsága, hol a sertéságazat mélyrepülése, hol az elmaradt támogatások miatt.

Az unióba való belépésünk után a kormány nem megfelelő agrárpolitikája miatt került sor a legnagyobb gazdatüntetésre a fővárosban és az utakon. Mindkét helyszínen aktív szervezőként lépett fel Erzsike. Míg férje három hétig a nagyfiukkal a fővárosban, a Gazdák terén tüntetett, addig  – az időközben gazdaköri elnökké választott  – Erzsike a bihari gazdák élére állt. A 42-es főútvonal Berettyóújfalu és Földes közötti szakaszán két héten keresztül a legnagyobb számú traktorral és munkagépekkel vonultak ki a bihari gazdák. A demonstrációk legnagyobb hozadékaként említi Erzsike, hogy a gazdatársadalom megmutatta erejét, fegyelmezett fellépésével egymásra talált a vidék és a főváros. A pontosan egy éve megkötött megállapodásról azt mondja: minden ígéret annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, s ma már tudjuk, mennyit tartott be a mostani kormány.

Az Európai Unió nagy kihívás a gazdatársadalom számára, ugyanis azonos feltételek mellett versenyképesek lehetnének a magyar gazdák is, azonban a régi tagállamok gazdáihoz képest a mieink csak 30%-os uniós támogatásban részesülnek – sorolja a bajokat Erzsike. Hiába jön ehhez a 20%-os nemzeti kiegészítő támogatás, nem tudják felvenni a versenyt a tőkeerős, információkkal ellátott nyugati gazdákkal.

Minden nehézség ellenére a családi gazdaság szépen gyarapodott Kovácséknál. Menet közben az apa mellé szegődött a felnőtt nagyfiú, Zsigmond, aki fanatikus elszántsággal választotta a mezőgazdaságot. Ez azután sem szakad meg, hogy idén nősülésre szánja el magát: augusztusban veszi feleségül a jelenleg még a gyöngyösi főiskolán tanuló, de berettyóújfalui menyasszonyát. A család rendelkezik a talajműveléshez, betakarításhoz szükséges legmodernebb technológiájú gépekkel. Legutóbb AVOP-pályázaton nyertek 40%-os vissza nem térítendő gépvásárlási támogatást, amiből kombájnt, traktort és egyéb mezőgazdasági munkaeszközöket szereztek be. Nagylányuk, Anett nem fog a szülők nyomdokaiba lépni, azonban ő is cselekvő részese a családi gazdaságnak: szervez, ügyet intéz, telefonon vagy személyesen, ha a szükség úgy kívánja. Erzsike kevés szabad idejében szívesen internetezik. Autodidakta módon és gyermekeitől tanulta meg a számítógép kezelését, így már nem jelent gondot neki az információk, pályázati kiírások és egyéb FVM-felhívások letöltése a világhálóról.

Kikapcsolódást jelent, de nem kevés szervezést igényel az évente megrendezésre kerülő gazdaköri aratóbál, ami szintén az Erzsike nevéhez fűződik.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)