Berettyóújfalu

Nős, egy gyermek apja. Okleveles gépészmérnök, az Ipari Minisztérium szakértője. A berettyóújfalui városházán dolgozik 1990 óta mint polgármester… – írta róla a megyei napilap az 1994-es önkormányzati választás előtt, és ez a három mondat a mai napig helytálló. Nagy munkabírású Szeifert Ferenc, ezt még az ellenfelei is elismerik. Általában reggel nyolc óra után foglalja el helyét irodájában, és aztán egymást váltják az ügyfelek, köztisztviselők, vállalkozók, nincs megállása. Délutánjai hosszúra nyúlnak, mint a téli éjszakák, ezért kell olyan időpontot egyeztetni, mikor némák a telefonok. A kihalt folyosón az ember lépteit elnyeli a félhomály. Vasárnap délelőtt van, a főutca is csendesebb, alig van forgalom, csak mi utazunk: térben és időben.

A polgármester egy öttagú hajdúszoboszlói család középső gyermeke. Édesapja szinte gyerekfejjel vitte be a téeszbe a családi birtokot – nem sokkal a háború után –, mert el akart számolni a földdel az orosz fogságban tengődő családfőnek. Édesanyja megvárta, míg mind a három gyermeke leérettségizik, és csak azután vállalt munkát a strandon. A középső fiát a Mechwart András-szakközépiskolában vértezték fel komoly tudással, és érdeklődése tovább vitte a műszaki egyetem géptervező szakára. A nyári szünetekben úszásoktatást vállalt, és mai is büszke arra, hogy több száz gyereket tanított meg úszni. Az egyetem harmadik évétől kezdve gyártástechnológiai karon folytatja tanulmányait, és mikor végez több állás ajánlat közül választhat. A berettyóújfalui Elzett Művekre esik a választása. Itt kínálják a legkevesebb fizetést az igaz, de ez a város van legközelebb a szülői házhoz. Akinek fontos szerepet tölt be az életében a család, annak nem áldozat ilyen döntést hozni.

Emberileg és szakmailag is sokat jelentett számára, hogy Papp Tibor csoportjába került gyárfejlesztő mérnöknek, ahol gyarapíthatta tudását. Nem sokáig merülhetett el a munkában, mert hamarosan vitték katonának. Ez nem okozott számára nehézséget, mert szereti a katonás rendet, életet. Főtörzsőrmesterként szerel le a harckocsi századparancsnok. A katonaság után a gyártmányfejlesztőkhöz kerül, jó csapatba: „önállóságot tanultunk, sokat utaztunk” – tartja erről az időszakról. Aztán új szelek kezdenek fújdogálni a gazdasági életben. Gazdasági munkaközösséget (gmk-t) alakítanak, végül kilépnek a gyárból. Önálló vállalkozói életet élnek, és munkájuk elismeréseként válnak az Ipari Minisztérium szakértőivé.

– Éreztem, hogy változás lesz – emlékszik vissza a rendszerváltást megelőző évekre. – Először a jövőnk a téten fogalmaztam meg nyilvánosan véleményem a változtatás szükségességéről a gazdasági életben, mint a fiatal mérnökök és közgazdászok tanácsának vezetője. Egy debreceni fórumon ismertem meg a későbbi politikai élet meghatározó politikusait, és utána nem sokkal én is csatlakoztam a városban szerveződő MDF-hez. Ez a politikai csoport 1990-ben százfős szakértői gárdát állított ki, amelynek tagjai olyan komplex városfejlesztési koncepciót dolgoztak ki, amelyik ma is megállja a helyét. Tették ezt minden személyes érdek nélkül. Ez volt a formálódó többpártrendszer legszebb időszaka. Az összefogás meghozta gyümölcsét, sikerrel szerepeltünk embereinkkel az országgyűlési és az önkormányzati választáson is. A formálódó önkormányzat a taxis blokád idején választott meg polgármesternek, így az első utam a sztrájkolókhoz vezetett, mert fontosnak tartottam a párbeszédet velük.

Dinamikusan fejlődő település – mondja Szeifert Ferenc Berettyóújfaluról, és nem alaptalanul.

Az elmúlt évtizedben a városban kiépült a telefon- és a gázhálózat, jelentősen bővült a szennyvízhálózat, új utak, közlekedési csomópontok épültek, és új helyre került a jól tervezett piac. A területi kórház rehabilitációjára több mint kétmilliárd forintot költöttek, befejeződött az uszoda és a sportcsarnok építése, új szennyvíztisztító létesült. Figyeltek a szentmártoni városrész fejlesztésére is, iskolája tantermekkel és új tornateremmel bővült, óvodája pedig jelentős területtel.

A millennium évében visszaállították az elpusztított történelmi emlékeket, az Országzászlót, és az Ezredéves emlékművet. 2001-ben pedig költözhet a múzeum és a városi könyvtár a régi községháza felújított épületébe. Megalakult a Bihari Vállalkozói Övezet és az Ipari Park, és hamarosan hozzákezdenek a regionális hulladéklerakó építéséhez is.

Szeifert Ferenc elnökségi tagja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének, elnöke a Bihari Önkormányzatok Szövetségének és a Közép-bihari Társulásnak. 1998-tól tagja lett a megyei közgyűlésnek, ahol a megyei területfejlesztési bizottság alelnökének választják. A polgármester szerint a legfontosabb „olyan szintű fejlesztések továbbvitele Berettyóújfaluban és a régióban, hogy a kistérség vonzóvá váljon a hazai és a nemzetközi befektetők számára egyaránt”.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)