Bedő

Bedő községbe érve magyarul és románul is köszönt az út szélén a tábla: Isten hozott! Aszfaltozott utak, rendezett porták többségben. Tisztaság. Az utca közepén egy vélhetően kiejtett papírzsebkendő. Egy ember kimegy érte, majd a gyűjtőbe helyezi. Ezt az embert úgy hívják, hogy Eszenyi Antal. Ezerkilencszázkilencven óta gazdálkodik itt a községben, ezerkilencszáznyolcvannyolctól ő a település tiszteletdíjas polgármestere is.

Eszenyi Antal kétgyermekes család első jövevényeként Körösszegapátiban született ezerkilencszázötvenötben. Húgával együtt Biharkeresztesen töltötte gyermekéveit, majd egy kereskedelmi szakma, érettségi és jó néhány szakmai képzés birtokában hosszú ideig úgy nézett ki, hogy élete végleg összeforrt választott hivatásával, a vám- és pénzügyőrséggel. Húsz évig teljesített szolgálatot a Biharkeresztesi Vámhivatalban – a közös román–magyar vámkezelés idején Borsban –, s több sikeres felderítése elismeréséül a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést kapta meg ezerkilencszázkilencvenhatban. A fegyveres testülettől egy máig türelemmel viselt betegség miatt szerelt le ezerkilencszázkilencvenhétben. Egy évet pihent ekkor családja (felesége, Vizelli Mária, illetve Tünde és Andi lánya) körében és biztatásával.

Ezerkilencszázkilencvennyolcban négy induló közül őt választotta a háromszáznegyven lelkes Bedő község lakossága polgármesterévé. Az indulás – különösen az önkormányzat anyagi helyzete miatt – nehéz napokat hozott. Az ott élő százötvenhat család sorsa függött immár az Eszenyi Antal által vezetett testület ítélőképességétől, intézkedéseitől. Miután rendezték pénzügyi helyzetüket, figyelmüket az infrastruktúra kiépítésére, intézményeik állagának rendbetételére, a lehetséges keretek közötti minél nagyobb foglalkoztatásra, a szociális háló kiépítésére fordították. Pályázatok, sajáterő-biztosítás, a lobbi és a reménykedés töltötték ki idejük java részét.

Ezerkilencszázkilencvennyolcban még nem volt szilárd burkolatú belterületi útjuk – mára már egy ötházas utca kivételével aszfaltozott mind. A két tannyelvű óvodát és általános iskolát felújították, utóbbiban – amelybe egyébként naponta Nagyzominból is érkeznek gyerekek – a román mellett angolul és németül is tanulhatnak a nyelvi laboratóriumuk segítségével is. A gyerekeknek az iskolában és a teleházban is rendelkezésére áll az internet. (A teleházban készültek egyébként a mezőgazdasági termelői közösségi pályázatok is.) Valamennyiükhöz pályázatokból nyert pénzek teremtették meg a fejlesztés és a folyamatos működés biztonságát. Könyvtárukat és kultúrházukat ugyancsak ezekben az években újították fel. Ezekben az intézményekben, illetve az iskolában biztosítanak lehetőséget a román kultúra hagyományainak ápolására, amelyet a helyi Román Kisebbségi Önkormányzat is ösztönöz, koordinál. A nemzetiségi táncok, énekek és jelenetek mind helyben, mind kulturális seregszemléken sikert aratnak. Szívesen fogadták azokat a romániai Bihar megyében levő Hegyközcsatár nevű településen is, amellyel Bedő község testvérkapcsolatokat ápol. Sikeresen működtetik a Bedői Ifjúsági Szabadidős Egyesületet is.

Megindult a készülődés a falunapra, amelyre most először kerül sor Bedőn. A településen falugondnoki szolgálatot hoztak létre, amely egy kisbusszal együtt rendelkezésre áll a gyógyszerbeszerzéstől kezdve az orvosi vizsgálatokig és a magán jellegű ügyekig (ez utóbbiért térítést kell fizetni) – a leggyakoribb úti célok: Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Debrecen. A határban termett javak megóvására mezőőri szolgálatot állítottak fel, amelyre sajnos már régóta igény jelentkezett. A munkanélküliek foglakoztatását közhasznú és közcélú foglalkoztatással próbálják megoldani. Eredményes volt az a pályázat is, amelyet tehénvásárlásra lehetett fordítani – az akkori próbálkozók fele még ma is az otthoni tejtermeléssel tudja pótolni megélhetési forrásait. Az időseknek kedvezményes árú ebéd kihordásával kedveznek, az iskolás korúaknak iskolakezdési hozzájárulással, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutottakon pedig rendszeres, illetve egyszeri segélyekkel próbálnak segíteni. Ez utóbbiból, mivel itt mindenki ismer mindenkit, s a keret is elég vékony, csak az igazán rászorulók részesülhetnek.

Eszenyi Antal társadalmi megbízatása mellett az ezerkilencszázkilencvenkilencben alakult Ölyvös Menti Összefogás Termeltető és Értékesítő Szövetkezet igazgatóságának elnöke is. A jelenleg 123 tagot számláló új típusú szövetkezet főként búzát, kukoricát és napraforgót termeltet (vetőmagot, növényvédő szereket biztosítanak), vásárol fel és értékesít exportra is. Fejlesztéseikben a termények mind magasabb feldolgozottsági szintjét célozzák meg.

Eszenyi Antal szerint Bedő és térsége  egy agrárpark létesítésével kerülne kedvezőbb helyzetbe: a kedvező fekvés (határközeliség, vasúti és közúti szállítási lehetőség) megléte mellett ehhez átgondolt mezőgazdasági termelés, feldolgozás, logisztika és jó menedzseri munka kell.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)