Filep Sándor

Polgármester

Tákos

Tudják azt a kedves olvasók, hogy Tákos lényegében vezetéknév? Ugyanis a földbirtokos Tákosi család őseiről elnevezett települést 1321-ben említették először írott formában, mint a Kaplony nemzetségbeli Tákos Sándor faluját. Még 200 évet sem kell visszapörgetni a történelem lapjait, amikor is a leszármazottaik még rendelkeztek földtulajdonnal a községben.

Az egykori földbirtokos „druszájával”, a szintén ezt a keresztnevet viselő polgármesterrel, Filep Sándorral idézzük fel a múltat és vázolja fel a jelent. A jövő pedig reményt keltő, mert a 360 lelket számláló, a Beregi Népművészet Bölcsőjének is nevezett településre szívesen költöznek a közeli Vásárosnaményból és a pár kilométerre fekvő Kárpátaljáról. Fészket raknak fiatal családok, születnek a gyermekek, évente 4-5 legalább, míg a lélekharangot 6-7 eltávozott helybeliért kongatják meg.

Az ország turisztikai térképén is megbecsült helyet foglal el a falu – összegez a polgármester, aki a településen közmegbecsülésnek örvend. Ért az emberek nyelvén, megsüvegelik idősebbek és fiatalabbak egyaránt.

– Azt írja rólunk egy rangos kiadvány, hogy valódi idegenforgalmi paradicsomnak számítunk – folytatja a településvezető. A falu határában húzódik a Bockereki erdő. Égerlápos erdeivel és gyöngyvirágos tölgyeseivel a Beregi Tájvédelmi Körzet része, egyben a fekete gólya, az elevenszülő gyík és a ritka fekete keresztes vipera élőhelye.

A mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetett, festett fakazettás mennyezetes népi barokk, református templomot műemlékké nyilvánították. Nincs turista, aki ne hajtana fejet az emberi alkotás eme gyöngyszeme előtt. A szomszédos Tájház is az alkotó kéz dicsérete, mivel a messze földön híres beregi keresztszemes kiállításon abroszok, párnák, takarók, függönyök csodálhatók meg. Ezek az alkotások a bölcsőtől a koporsóig végigkísérték az emberek életét. Ma is díszítik az otthonokat keresztszemesek, és féltve őrzik a szekrények mélyén az ünnepi alkalmakra használt darabokat. Ha lánygyermekkel áldotta meg a családot a Teremtő, néhány éves korában már odakuporodott anyja, vagy nagyanyja hímzőrámája mellé és szinte az anyatejjel szívta magába az egyébként nagy-nagy türelmet, figyelmet igénylő hímzés alapjait. A hímző lányok, asszonyok beleálmodják a mintákba a hagyományaikat, az életük jeles eseményeit, a fontos gondolatokat. 2011-től itt rendezik meg a Beregi Keresztszemes Hímzés napját. A 2001-es árvíz örökre átrajzolta Tákos térképét. A legtöbb házat elvitte vagy térdre kényszerítette a víz, de állami segítséggel újjáépítették az otthonokat. Városi szintű szolgáltatásokkal, de megőrizve a jellegzetes építészeti stílust.

Filep Sándor polgármestert még szakoktatóként ismerik a falubeliek. Tudják, hogy számíthatnak rá mindenben. Ő is látta, hogy van és lehet mit tenni a fejlődésért és elindult a választáson. Nyert és az 5 gyermekes (Edina, Sándor, Anett, Zita, Dávid), 2 unokával (Bence, Balázs) is büszkélkedő apa, nagyapa ma azon töri a fejét, mivel lehetne Tákost még vonzóbbá tenni? A kerékpárút, a csapadékvíz-elvezető hálózat, a járdaépítés, a Faluház felújítása komfortosabbá tette a helybeliek mindennapjait. Lassan úgy nézek ki, mint egy tsz-elnök – fogalmazza meg tréfásan a helyzetét – ugyanis a földeken uborkát, paprikát, bébiételnek való speciális tököt termesztenek. Munkalehetőséget náluk sem találni, a megélhetést a lehetőségek felhasználásával kell biztosítani.

Ez azért is fontos, mert a helybeliek szeretnek itt élni, és nem véletlenül választja évente több család Tákost új otthonának. A pezsgő kulturális élet vidámságot, programokat, az összetartozás élményét nyújtja a község lakóinak. 2001-ben jött létre a Napsugár Nyugdíjasklub, előbb énekkar, majd tánccsoport is szerveződött. Simon Józsefné, a népművészet mestere irányítja a klubot. Hoztak már el számos díjat, kitüntetést a hazai fesztiválokról és megméretésekről. Például a KÓTA Országos Minősítő Népdalverseny arany fokozatát őrzik. A Lányok, Asszonyok Klubja a néptánc és a színjátszás hagyományát ápolja. Imádják a farsangi bált, megemlékeznek a 2001-es árvízi tragédiáról. Schmidt Sándor országosan ismert fafaragó művész Jelfájánál jönnek össze az emlékezők. Rendszeres a Beregi Keresztszemes, a kicsiknek kézműves foglalkozást szerveznek, fejet hajtanak a második világháború áldozatainak és a malenkij robotra elhurcoltak tiszteletére. A Mikulás ünnepen és a Mindenki Karácsonyfája alatt a tákosi polgárok mindegyike vendég lehet.

Filep Sándor polgármester a 4 tagú képviselő testülettel szeretné elérni, hogy a szűkös források ellenére a dicső múlt hagyományait mai értékekkel gazdagítsák. S ha majd mesél az unokáinak, nemcsak azt mondja el, hogy 48 évesen még védte a focicsapat kapuját, hanem megőrizte és folytatta az ősök hagyományait, ötvözve a 21. század követelményeivel.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése