Filep Sándor

Polgármester

Tákos

szszb_32_tk_filep_sandor_800.jpgTudják azt a kedves olvasók, hogy Tákos lényegében vezetéknév? Ugyanis a földbirtokos Tákosi család őseiről elnevezett települést 1321-ben említették először írott formában, mint a Kaplony nemzetségbeli Tákos Sándor faluját. Még 200 évet sem kell visszapörgetni a történelem lapjait, amikor is a leszármazottaik még rendelkeztek földtulajdonnal a községben.

Az egykori földbirtokos „druszájával”, a szintén ezt a keresztnevet viselő polgármesterrel, Filep Sándorral idézzük fel a múltat és vázolja fel a jelent. A jövő pedig reményt keltő, mert a 360 lelket számláló, a Beregi Népművészet Bölcsőjének is nevezett településre szívesen költöznek a közeli Vásárosnaményból és a pár kilométerre fekvő Kárpátaljáról. Fészket raknak fiatal családok, születnek a gyermekek, évente 4-5 legalább, míg a lélekharangot 6-7 eltávozott helybeliért kongatják meg.

Az ország turisztikai térképén is megbecsült helyet foglal el a falu – összegez a polgármester, aki a településen közmegbecsülésnek örvend. Ért az emberek nyelvén, megsüvegelik idősebbek és fiatalabbak egyaránt.

– Azt írja rólunk egy rangos kiadvány, hogy valódi idegenforgalmi paradicsomnak számítunk – folytatja a településvezető. A falu határában húzódik a Bockereki erdő. Égerlápos erdeivel és gyöngyvirágos tölgyeseivel a Beregi Tájvédelmi Körzet része, egyben a fekete gólya, az elevenszülő gyík és a ritka fekete keresztes vipera élőhelye.

A mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetett, festett fakazettás mennyezetes népi barokk, református templomot műemlékké nyilvánították. Nincs turista, aki ne hajtana fejet az emberi alkotás eme gyöngyszeme előtt. A szomszédos Tájház is az alkotó kéz dicsérete, mivel a messze földön híres beregi keresztszemes kiállításon abroszok, párnák, takarók, függönyök csodálhatók meg. Ezek az alkotások a bölcsőtől a koporsóig végigkísérték az emberek életét. Ma is díszítik az otthonokat keresztszemesek, és féltve őrzik a szekrények mélyén az ünnepi alkalmakra használt darabokat. Ha lánygyermekkel áldotta meg a családot a Teremtő, néhány éves korában már odakuporodott anyja, vagy nagyanyja hímzőrámája mellé és szinte az anyatejjel szívta magába az egyébként nagy-nagy türelmet, figyelmet igénylő hímzés alapjait. A hímző lányok, asszonyok beleálmodják a mintákba a hagyományaikat, az életük jeles eseményeit, a fontos gondolatokat. 2011-től itt rendezik meg a Beregi Keresztszemes Hímzés napját. A 2001-es árvíz örökre átrajzolta Tákos térképét. A legtöbb házat elvitte vagy térdre kényszerítette a víz, de állami segítséggel újjáépítették az otthonokat. Városi szintű szolgáltatásokkal, de megőrizve a jellegzetes építészeti stílust.

Filep Sándor polgármestert még szakoktatóként ismerik a falubeliek. Tudják, hogy számíthatnak rá mindenben. Ő is látta, hogy van és lehet mit tenni a fejlődésért és elindult a választáson. Nyert és az 5 gyermekes (Edina, Sándor, Anett, Zita, Dávid), 2 unokával (Bence, Balázs) is büszkélkedő apa, nagyapa ma azon töri a fejét, mivel lehetne Tákost még vonzóbbá tenni? A kerékpárút, a csapadékvíz-elvezető hálózat, a járdaépítés, a Faluház felújítása komfortosabbá tette a helybeliek mindennapjait. Lassan úgy nézek ki, mint egy tsz-elnök – fogalmazza meg tréfásan a helyzetét – ugyanis a földeken uborkát, paprikát, bébiételnek való speciális tököt termesztenek. Munkalehetőséget náluk sem találni, a megélhetést a lehetőségek felhasználásával kell biztosítani.

Ez azért is fontos, mert a helybeliek szeretnek itt élni, és nem véletlenül választja évente több család Tákost új otthonának. A pezsgő kulturális élet vidámságot, programokat, az összetartozás élményét nyújtja a község lakóinak. 2001-ben jött létre a Napsugár Nyugdíjasklub, előbb énekkar, majd tánccsoport is szerveződött. Simon Józsefné, a népművészet mestere irányítja a klubot. Hoztak már el számos díjat, kitüntetést a hazai fesztiválokról és megméretésekről. Például a KÓTA Országos Minősítő Népdalverseny arany fokozatát őrzik. A Lányok, Asszonyok Klubja a néptánc és a színjátszás hagyományát ápolja. Imádják a farsangi bált, megemlékeznek a 2001-es árvízi tragédiáról. Schmidt Sándor országosan ismert fafaragó művész Jelfájánál jönnek össze az emlékezők. Rendszeres a Beregi Keresztszemes, a kicsiknek kézműves foglalkozást szerveznek, fejet hajtanak a második világháború áldozatainak és a malenkij robotra elhurcoltak tiszteletére. A Mikulás ünnepen és a Mindenki Karácsonyfája alatt a tákosi polgárok mindegyike vendég lehet.

Filep Sándor polgármester a 4 tagú képviselő testülettel szeretné elérni, hogy a szűkös források ellenére a dicső múlt hagyományait mai értékekkel gazdagítsák. S ha majd mesél az unokáinak, nemcsak azt mondja el, hogy 48 évesen még védte a focicsapat kapuját, hanem megőrizte és folytatta az ősök hagyományait, ötvözve a 21. század követelményeivel.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése