Ópályi

Ópályiról az 1200-as évekből maradtak ránk írásos emlékek, ám a jó hírű településnek nem csak múltja, jövője is van. Az illetékesek előtt már kirajzolódik egy új faluközpont, amelyet az ezredforduló táján alakítanak ki. A változás, a fejlődés mozgatórúgója az önkormányzat mellett az Ópályiak Baráti Köre. Mindkét helyen nagy a felelőssége és a feladata Erdélyi Miklós polgármesternek.

A legutóbbi választásokon, 1998 őszén szavaztak rá az ópályi polgárok. (Korábban is képviselő volt az önkormányzatban.) A dinamikus, sokoldalú polgármester városias falut szeretne kialakítani, arra törekszik, hogy a jobb módban élő közösség megtartó erő legyen. A baráti kör önmagában is összetartó erőt jelent. A Krasznától az óceánig ér. A rendszerváltás körül hozták létre, az egyik kezdeményező és az alapító elnök éppen Erdélyi Miklós volt. Most Varga György tölti be az elnöki tisztet. A kör szervezésében rendezték meg 1996-ban az ópályiak első világtalálkozóját, nagy sikerrel. A találkozóra Amerikából, Kanadából és Svédországból is hazajöttek azok, akiket elsodort innen az élet. Hazát lehet cserélni, választani, szülőhely csak egy van! 1998-ban megrendezték a második találkozót.

A község neve a Paulusból származik, ezért 2000-ben Péter-Pál napján rendezik a harmadik találkozót, de ekkor már Falunap lesz a rendezvény neve. Van kiknek hazalátogatni, Ópályi sok érdekes és híres embert adott a hazának, a világnak. Dr. Orosi Piroska tüdőgyógyász kandidátus például innen származott el, a Svédországban élő Simon Ferenc szintén. Dr. Erdei Károly urológus főorvos, az Amerikában élő Molnár Elek, Mátészalka aljegyzője, dr. Szabad Katalin is Ópályiban cseperedett fel. Varga József fafaragó népi iparművész (napjainkban is dolgozik) egyik alkotása megkapta a Nemzetközi mester remek elismerést. A baráti körhöz tartozó fogathajtók is öregbítették a község jó hírét. Külföldön, Lengyelországban is ismerik és tisztelik a kört. A gyönyörű környezetben fekvő lengyel várossal, Duklával hagyományosan jó a baráti, a kulturális és a sportkapcsolat.

E sorok írója abban a szerencsés helyzetbe került, hogy tanúja volt, amint Duklában egy rendezvénysorozaton sokan tapsoltak az ópályiak kultúrműsorának, a két település öreg fiúk futballcsapatának mérkőzését is láthattuk, jól játszottak fiaink. (Ópályiban hagyománya van a jó futballozásnak, korábban a polgármester is futballozott.)

A kör hozta létre a majorette-csoportot. A helyi varrónők varrták a szép formaruhát, s a csinos lányokat egy nyíregyházi, de szülei révén Ópályihoz kötődő lány tanította be, nem pedig valamelyik helyi pedagógus.

Horpácsik János a községben gulyás volt, botostáncait ma is többfelé tanítják. A róla elnevezett néptánccsoport ezerkilencszázkilencvennyolcban alakult. (A polgármester is ropja a táncot az együttesben.) Az együttes többek közt Nyíregyházán és Nagyecseden is sikerrel szerepelt. A rendezvényeken olasz, holland, lengyel és görög táncegyüttes is fellépett már Ópályiban. A kör jóvoltából a szüreti mulatságokat is felelevenítették és hagyományossá tették.

A kör mellett működik a nőszövetség és a nyugdíjasklub is. A kör működteti az Ópályiakért Alapítványt, amely humánus céllal, a tehetséges és a beteg gyerekeket segíti. Mi több: újságja is van a körnek, az Ópályi Hírlap. Előkerült egy régi fénykép, amely az egykori színjátszó kört ábrázolja, ezt is közölte a lap. Csigatészta-csináló asszonyokat is bemutatott a helyi hírharsona. Legutóbb a Cinkés Zenekart alakították meg. Évente gyakorolják a kézi aratást.

A jelenről és a jövőről is van mit feljegyezni. Iskola bővítésére 59 millió forint céltámogatást kapott a község. Tíz tantermet alakítanak ki, egyik számítógépes tanterem lesz, nyelvi labort is létrehoznak. Bevezetik az alapfokú művészeti oktatást. A cigányok és a megváltozott képességűek oktatását, képzését külön akarják megoldani. Az intézmények szervezeti összevonásával általános művelődési központot alakítanak ki. Emlékpark létrehozása is szerepel a szép tervek között. Kialakítanak egy kis csónakázótavat, mellette egy mini skanzen lesz…

Erdélyi Miklós tősgyökeres ópályi. A szalkai mezőgazdasági technikumban érettségizett. Záhonyban a vasútnál műszakiként dolgozott. A helyi téeszben szintén. A nyíregyházi tanárképző főiskola levelező tagozatán biológia-mezőgazdasági ismeretek szakon szerzett diplomát. A szegedi bölcsész karon biológiatanár-oklevelet vehetett át, a jó családi háttérnek is köszönhetően. A Baross László Szakközépiskolában tanított, tanítványaival sok sikert ért el biológia- és környezetvédelmi versenyeken. Angol nyelvvizsgája van. Neje adminisztratív dolgozó, két lányuk és egy unokájuk van. A sokoldalú polgármester a Természetbúvárban több szakcikket publikált, mivel ő természetbarát. Ám mindenekelőtt emberbarát.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)