Dr. Görögné dr. Siket Krisztina

Közjegyző,

Nyíregyháza

szszb_22-54_dr_gorogne_dr_siket_krisztina.jpgA családi asztalnál gyakran szóba jött néhány jogi fogalom, mit kell tenni egy-egy ügyben a földhivatalban? Ebben a légkörben nőtt fel dr. Görögné dr. Siket Krisztina közjegyző. A kétgyerekes nyíregyházi családanyának már a szépapja – az édesanyja dédnagyapja – nemes Bartha András is jegyző volt. Generációk óta a jog világa jelenti a magánéletüket. Édesanyja, Nagy Ilona (60) Nyírbátorban a földhivatalból főelőadóként vonult nyugdíjba, édesapja, Siket István szintén a földhivatalban töltött be gazdászi tisztséget. Öccse, Kornél egyéni vállalkozó. Férje, dr. Görög Attila megyei bíró, akinek az édesanyját, Görögné dr. Molnár Dorottyát korosztályok ismerték és tisztelték mint közjegyzőt Nyíregyházán. Két gyermek született az ifjabb Görög családban, Eszter (17) harmadéves a Krúdy Gyula Gimnáziumban, Zsófia (15) nulladik osztályos a Zrínyiben.

Már a gimnáziumi évek alatt fakultáció keretében ismerkedett a jog világával Siket Krisztina. Szeretett emberekkel foglalkozni. Mérleg szülöttként a konfliktusfeloldó szerep nála tökéletesen működik. Férjével már egyetemi évei alatt összekötötték sorsukat, és megszületett két kislányuk is. Szegeden, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán vette át diplomáját 1991-ben. Előbb a földhivatalnál helyezkedett el, mint jogi előadó, egy év múlva jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1998 szeptemberétől közjegyzőhelyettes férje édesanyjának közjegyzői irodájában. 2001 szeptemberétől Kisvárdán saját jogon közjegyző, 2002 májusától pedig Nyíregyházán nevezik ki közjegyzőnek. Ami hétköznapi gondolkodással csupán elintézendő feladat – hitelesíttetni egy okiratot a közjegyzővel – az a szakembernek az igazságosság megtestesülése. Krisztina olyan lelkesedéssel, elhivatottsággal beszél a közjegyzői hivatás szépségéről, fontosságáról, hogy magam is egészen más szemmel nézem a jognak ezt a szeletét. Kezdi mindjárt a közelmúlt történelmének felidézésével, amikor a hagyatéki eljárás, a hitelesítés és az egyszerűbb köziratok, a végrendelet, a befogadó nyilatkozat és a privát szféra gyakori jogügylete, a tartási és az öröklési szerződés jelentette a tevékenységük zömét. Akkoriban még ritkábbak voltak a kötelezettségvállalások és a banki hitelügyletek közokiratba foglalása.

Mára azonban a kiterjedt banki szolgáltatások olyan szinten léptek be a magánemberek mindennapjaiba, hogy egyre sokrétűbb lett a magán- és a vállalkozói szereplés. A közjegyzőnő szakszerű magyarázata számomra annyi: léteznek a magánszemélyek közti jogviszonyt rögzítő szerződések, és vannak a jogi személyek, például a cégek, a bankok és ügyfeleik közötti megállapodások. A közokirati formára tekintettel lehetővé válik a felek egymással szembeni követelésének érvényesítésekor a végrehajtás, peres eljárás nélkül is. Bizonyára sokunkban felmerült már a kérdés: miért van szükség egyáltalán közjegyzőre?

Dr. Siket Krisztina nemcsak a jogi szakkönyvből, hanem mély meggyőződéséből fakadóan is mondja: a magánemberek közti szerződésekben ez a legmagasabb rendű bizonyító erővel bíró okirat. Másik oldalról nézve viszont a közhatalom, az igazságszolgáltatás részesei a közjegyzők, akik az okiratokat szigorú szabályok közt, valamennyi érintett fél személyes megjelenése mellett, személyazonosságukat igazolva készíthetik el. Nem lehet részrehajló sohasem, mindkét fél érdekei egyforma súllyal esnek latba. A jog ezt demonstrálja azzal is, hogy a közokirat készítésénél történő valótlan állítás már bűncselekménynek minősül. A közjegyzőnő szerint az ő szerepe a mediáció, jogvita esetén a pert megelőző eljárás. A hazai jogrendről szólva kifejti, nálunk a nyilatkozati elv érvényesül: az számít, amit az ügyfél nyilatkozik, és nem az, amit gondol. Ez alól egyedül a végrendelet a kivétel, ott az örökhagyó szándékát is vizsgálják. A jogi szakterületek közt végbemenő szakosodás eredményeként az adásvételi, illetve az ajándékozási szerződéseket általában az ügyvédek készítik el. Ha testi vagy értelmi fogyatékos az illető, akkor közokiratra van szükség. Az ügyvédnél készült papír csak teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít.

Folyamatosan bővül a közjegyzők munkája. A földhivatal ingatlan-nyilvántartásához hasonlóan az ingóságokat terhelő zálogjogi nyilvántartást, például árukészletet, gépeket terhelő zálogjogot közokiratban szükséges rögzíteni. Újdonság az állami vagyon árverésén való részvétel. Rendkívüli esetekben, akár a hivatali munkaidőn túl is, sorsoláson vagy végrendelet készítésénél is ott kell lennie a közjegyzőnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alig 20 közjegyzője egyre több feladatot lát el. Görögné Siket Krisztina a szabad idejében igyekszik sportosan élni, konditerembe jár, biciklizik, figyel az egészségére, és ezt a mintát szeretnék továbbadni lányaiknak. Az pedig titkolt remény, hátha a jog világa rabul ejti Esztert vagy Zsófit…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló