Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Görögné dr. Molnár Dorottya
Közjegyző,
Nyíregyháza
Talán ő maga sem tudja, hogy nevét hány családban ismerik, hány ügyirat őrzi csak Nyíregyházán, ahol elismert közjegyzőként tartja számon a szakma és a közreműködését kérő lakosság.
Ma már generációt nevelő gyakorlata van, de mostanában jutott el ismét oda, ahonnan az egyetemi tanulmányai elindították, hiszen a közjegyzői munka területein újra megjelennek évszázados hagyománnyal bíró ügyfajták és teljesen újak is. Beszélgetésünk közben maga sem veszi észre, hogy munkája mennyire összeolvadt a magánéletével. „Én a család legkisebb gyermeke voltam”, mondja, és mutatja, kitől mit őrzött meg.
Nagybátyjától kapott pár darab, ma is hasznos szakkönyvet, nagyszüleitől tartást, hovatartozásának tudatát, édesanyjától a kötelességtudatot, a szeretetet. Ezek az őt is meghatározó tulajdonságaikra emlékeztetik. Pesten született, de testvéreire, édesapjára csak mások segítségével emlékszik, mert a háború végén meghaltak. Az éhező, kipusztult főváros munkát adott ugyan édesanyjának, azonban a kislánynak a biztosabb neveltetést, ellátást a nagyszülők nyújthatták Karcagon.
Az ő családjukban is megtalálható volt egy-egy református pap, tanult ember, de a föld maradt a megélhetésük alapja, mint Móriczéknál. Gyermekkorát megnehezítette, hogy a kulákozástól mennyi mindennel kellett szembenéznie megözvegyült nagyanyjának.
Őt azonban gimnáziumba adták, a debreceni Dóczi kihelyezett tagozata működött Karcagon Gábor Áron néven. Így az asszonyok vállára nehezedő élet a Szabó Magda regényeit hitelesítheti, és ez az irodalom szeretetét jelentette Molnár Dorottya számára.
Szegedre felvették a jogi karra, ahol rövidesen megismerkedett a bölcsészhallgatókkal, köztük Görög Józseffel, a későbbi kiváló történelemtanárral. A szerelemből házasság lett, és az első tíz évben diplomáik, első szakmai sikereik, és a megszülető két kisfiuk, Csaba és Attila tették őket boldoggá.
Kunszentmártonra költöztek, mert a főiskolai tanársegédi fizetés és egy kezdő jogász jövedelme kevés volt az önálló élet megteremtésére. Ebben a kisvárosban dr. Görögné dr. Molnár Dorottya pár évig bíróként szolgálta hivatását. Később kérte a megyei bíróság elnökét, hogy mentse fel, és engedje őt közjegyzőként működni. 1966 óta ezt a munkát végzi, és csak a lakása, az irodájának helye változott, az ő munkaszeretete nem.
Nyíregyházára ezerkilencszázhetvenben költöztek. A fiúk már itt jártak iskolába, itt választottak pályát, társat, alakították saját sorsukat. Így a közjegyző asszony már úgy érzi, ez a város az ő igazi otthona. Felháborítja, ha elmaradottnak vagy sötétnek titulálják, hiszen ő azokat a magatartásokat is ismeri, amit a felületes szemlélő nem láthat. Elmondja, hogy az itt élők a nagyon nehéz esetekben is legtöbbször igen magasan értékelhető erkölcsi magatartással rendelkeznek. Kivételek, elhibázott, elsikkadt életek mindenütt vannak.
A közjegyzőség számára életforma, magánközjegyzőként egybeépíttette irodáját és lakását, tehát a munkára élete nagy részét tudja áldozni.
Meglepő, hogy milyen széles a munkaterülete. Csak szerződésféléből tizenkilenc félét sorol. Néhány példa: adás-vételi, csere, kölcsön, ami mostanában újból gyakori, hiszen nagy összegekről van szó a vállalkozók magán ügyleteiben: kezességi, bérleti, vállalkozói, ajándékozási, letéti, biztosítási, társasági és még sorolja, miközben magyarázza, hogy ez miként változott a régi hagyományhoz képest.
A megújuló társadalmi igény és az évszázados múlt hagyománya teszi munkáját fontossá és érdekessé − vallja. Valaha, az írásbeliség azért terjedt el, mert az emberek a jogszerű, hiteles eljárásban bíztak. Ezért alakultak a hiteleshelyek, a levéltárak, majd közjegyzőségek, a formailag is kötött közokiratok.
A közjegyző a hitelesítésre államilag jogosított személy. Munkásságát a bíróságok igénybe veszik, de a legfőbb céljuk, hogy a jogot vita nélkül szolgálják. Ezerkilencszázkilencvenkettőtől a magánközjegyzőség gyakorlata vált általánossá, és létrejött a közjegyzői kamara, amelynek van regionális szervezete.
A közjegyzők tehát szakmailag nem elszigeteltek. Új társadalmi jelenségre is figyelmeztet a gyakorlatából, például hogy igen megnőtt a külföldieket befogadó szerződéseknek, a magánszférában a házasságkötést megelőző vagyonnyilatkozatoknak a száma. A hitelesítést pedig egyre inkább igénylik a gazdasági élet képviselői, a vállalkozók is, hiszen egy hibásan kötött vagy formailag kifogásolható irat egzisztenciájukat fenyegetheti.
Tapasztalatait átadhatja Attila fiának, aki jelenleg bíróként dolgozik, és a szintén jogász menyének, vagy Csabának, aki a pénzügyi élet szabályait figyeli mint könyvelő. A munka mellett ők és a három lányunoka, Eszter, Dorottya és Zsófia jelenti Molnár Dorottya számára a kikapcsolódást, az örömöt és a jövőt.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése