Nyíregyháza

Az ember sorsát általában alapvetően befolyásolja a véletlen, sőt egyes vélemények szerint sorsunk előre meg van írva. Hogy ez így van-e, azt nagyon nehéz lenne eldönteni, ám tény, hogy dr. Papp Klára sohasem készült a közjegyzői pályára.

Nyírbátori születésű, kereskedőcsaládból származik, ám a család nem Nyírbátorban élt, így iskoláit már Nyíregyházán végezte. Az első osztályban sok gond volt vele, nem érdekelte a tanulás. Valahogy úgy képzelte, hogy az iskolával a szülők csak bosszantani akarják gyermeküket. Egyszer meg is beszélte az édesapjával, hogy az elmegy helyette iskolába, de aztán eszébe jutott, hogy ilyen nagyok nincsenek az osztályban. Bár ekkor közepes tanuló volt, sokszor előfordult, hogy földhöz vágta a könyvet, s amikor már nagyon nem bírtak vele, a sarokban kellett térdepelnie.

Már ekkor megmutatkozott határozott egyénisége. A második osztályban aztán egyik napról a másikra megváltozott, ettől kezdve sohasem volt gond a tanulásával. A Kölcsey Ferenc Gimnázium nyelvtagozatos osztályában érettségizett. Már a középiskolában vonzotta a jogi pálya, ezért a miskolci egyetemre felvételizett, majd a szegedi egyetemen fejezte be tanulmányait.

Mindvégig a büntetőjog, valamint a nemzetközi jog vonzotta, később bíró szeretett volna lenni. Az egyetem elvégzése után aztán kiderült, hogy közjegyzőre van szükség, ekkor került erre a pályára.

Ezerkilencszázkilencvenkettő óta, mióta a közjegyzők szabad foglalkozásúak, azt tapasztalja, hogy ez a szakma kezdi elfoglalni méltó helyét, egyre fontosabb szerepe van. Korábban ugyanis nem volt meg a kellő presztízse ennek a pályának még jogászberkekben sem.

Hogy mi a szép ebben a szakmában? Azt vallja, hogy a pálya szépsége és nehézsége egy tőről fakad. Hiszen a közjegyző teljesen független, nincs elkötelezve egyetlen ügyfélnek sem, csak a törvény előírásaira támaszkodhat. Persze, a mai világban, amikor szinte naponta születnek az új jogszabályok, résen kell ám lenni. Nem csupán a jó pap tanul ugyanis holtig, hanem a jó jogász is.

Persze születnek rossz, a gyakorlatban alig végrehajtható jogszabályok is. Ezeket aztán sorra módosítják. Ebben a munkában közvetve részt vesznek a közjegyzők is. Javaslataikat, észrevételeiket ugyanis rendszeresen továbbítják önkormányzati szervüknek, a kamarának, ez a testület pedig részt vesz a jogszabályok előkészítésében. Így aztán lehetőség nyílik arra, hogy a jogi szabályozást tökéletesítsék, ha ez nem is megy egyik napról a másikra.

A külső szemlélő számára úgy tűnhet, unalmas papírmunkát végeznek a közjegyzők, de ez csak a látszat. Tevékenységük során ugyanis számos bonyolult emberi problémával találkoznak, belülről látják az emberi kapcsolatok szövevényeit.

Egy-egy látszólag szokványos ügy mögött valóságos, nagyon is hétköznapi drámák zajlanak, ezért megfelelő tapintattal kell eljárnia a szakembernek.

No meg, főleg az örökösödési, hagyatéki ügyek során találkoznak a kicsinyesség megnyilvánulásaival is. Ilyenkor némi pszichológusi képesség is szükséges ahhoz, hogy egyrészt megértsék az ügyfeleket, másrészt megértessék velük a jogi szabályozás adta lehetőségeket. Bárhogy is legyen azonban, nekik az a legfontosabb feladatuk, hogy az ügyfél számára legkedvezőbb jogi megoldásokat ajánlják, de helyette sohasem dönthetnek.

Az elmúlt évek során különösen a kárpótlás okozott sok problémát. Olykor azt sem tudták, hol terül el az adott földdarab, a nyilvántartásban is előfordultak hiányosságok. Ilyenkor a közjegyzőnek rendkívüli alapossággal kell eljárnia.

A hagyatéki ügyekben a közjegyzőnek hivatalból kell eljárnia, a többi esetben pedig megbízásos alapon. Sajnos, az emberek sokszor akkor fordulnak a közjegyzőhöz, amikor már késő, amikor már nagyon nehéz tenni valamit az érdekükben. Ám neki az a dolga, hogy ilyen esetben is megpróbáljon jogi megoldást ajánlani. Alapelv, hogy a közjegyző szolgáltatást nyújt, tehát, a törvényadta keretek között, minden esetben segítséget kell nyújtania az ügyfélnek. Kivételt képez, amikor a közjegyzőkre vonatkozó törvény alapján fennáll a jogi szolgáltatás megtagadásának oka.

Munkája mellett, amit szeret, dr. Papp Klára régi, még a középiskolából származó szenvedélyének, a nyelvtanulásnak szenteli a legtöbb időt. Angol és német nyelvből nyelvvizsgázott, most olaszul és franciául tanul. Olyan tanfolyamokat is elvégzett, melyeken a szaknyelvet lehet elsajátítani. Eközben a szakmai szervezetekben is aktív munkát végez.

Az igazi pihenést, kikapcsolódást számára azonban az olvasás és a zene jelenti. Nagyon érdekli a pszichológia, leggyakrabban ilyen témájú könyvet választ. Az így szerzett ismereteket aztán sokszor a munkája során is hasznosítani tudja. Hisz a zene gyógyító erejében. Elsősorban a hangulatától függ, hogy milyen muzsikát választ, ha fáradt, akkor klasszikus zenét hallgat, relaxál. Különösen a gregorián énekeket és az orgonamuzsikát szereti.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)