Dr. Petraskó István

Közjegyző,

Nyíregyháza

A közjegyzői hivatás hitelességet, megbízhatóságot sugall ez emberek számára, és egyfajta közbizalmat testesít meg a társadalomban. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt ki képviseli. Szigorú követelményeknek kell megfelelni, és jelentős szakmai múlttal kell rendelkezni ahhoz, hogy valakit erre a posztra válasszanak.

Egész addigi életével egyebek mellett a becsületességet, korrektséget kell példáznia. Petraskó István ilyen személyiség. 1959-ben született Nyíregyházán. Édesapja tanári diplomát szerzett, ám városszerte ismerték és becsülték, ugyanis a közművelődés számos területén tette le a névjegyét mint a Megyei Művelődési Ház igazgatója, majd a Képcsarnok vezetője. Édesanyja évtizedekig dolgozott a Szabolcsi Állami Építőipari Vállalatnál mint pénzügyi előadó. Érdekes, hogy a fia később pont ugyanabban az épületben kapott elhelyezést pályája elején, ahol a hajdani SZÁÉV volt. És milyen a sors, Petraskó István látatlanban az anya korábbi irodáját választja…

A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett, ahol a sport máig meghatározó, s így volt ez az ő idejében is. Kiváló hármasugró volt, amit a korosztályos Országos Bajnokságokon elért dobogós helyezései is bizonyítanak. Ez segítette őt később a katonaságnál: mivel kitűnő eredményeket ért el a Néphadsereg Bajnokságokon, mentesült a kiképzés gyötrelmeitől, és aránylag sok szabadságot kapott. Ez azonban már az érettségi után eltöltött bírósági esztendő után történt, ahol irodai munkát végzett. Hogy miért ott? A tágabb családban két jeles jogász is volt, egyikőjük bíró, míg a másik ügyész. Imponált neki a kiváló felkészültségük, általuk az egész szakma jó benyomást tett rá, igazi példaképek voltak. Döntése még a szülőket is meglepte, számára azonban egyértelmű volt, hogy a korábbi felkészítők és a város hangulata hatására is a szegedi egyetemet választja – jogon.

Diploma után a Nyíregyházi Városi Bíróságon kezdte a gyakorlatát. Ide könnyebb volt bekerülni, mint a jogtanácsosok, ügyvédek közé, ami akkor is zártabb kör volt, ugyanakkor az előbbi tetszett is neki. Fogalmazóként kezdett, s az első két év jó tanulóterep volt számára, amikor minden szakaszon végigment. Később a másodfokhoz került, majd letette a szakvizsgáját, és bíró vált belőle. 1986-tól hét éven keresztül dolgozott a polgári ügyszakban, 1990-től a Megyei Bíróságon. Mint mondja, a munka szépsége számára az igazságszolgáltatás volt, melynek során egy kicsit „nyomozott” is. A gazdasági ügyekkel foglalkozott a tulajdoni percsoportnál, amiből rengeteg volt a rendszerváltás „furcsaságai” következtében. Fontos volt számára, hogy lelkiismeretes döntéseket hozzon bőséges felkészülést és utánajárást követően. Jó érzést jelentett számára, hogy sikerült helyreállítani a tulajdonviszonyokat, ugyanakkor elismeri, hogy havonta legalább két döntés bizony nagyon „megviselte”, azaz hihetetlen energiabefektetést és körültekintést kívánt.

Ezt a korszakot egy felhívás zárta le: meghirdettek Nyíregyházán egy közjegyzői státuszt, ami elég ritka dolog, hiszen összesen hat ilyen van. Vonzották a hivatás hívószavai: egyszerre függetlenség és kötöttség, de mindenképpen szuverenitás. Tizenegy jelentkező közül esett rá a választás, köszönhetően az előéletének is. Jelentős szakmai múlt volt mögötte a polgári ügyeket és a bírósági, akár a fogalmazói gyakorlatot illetően is. Egyszerűen fogalmazva a közjegyzői munka lényegében az I. fokú bírósági eljárás leképezése. Az ő tevékenységük az igazságszolgáltatás része, azonban jelentős védettséggel és önálló hivatásként végezhető.

Gyökerei, előzményei jelen vannak a magyar történelemben: 1949 előtt létezett ez a hivatás, és a rendszerváltás hívta újra életre – szükségszerűen. Ne feledjük, már Shakespeare Velencei kalmár című művében megjelenik a közjegyző, és ő akkoriban is ugyanazt testesítette meg, mint amit ma: egyfajta hiteles személy az állam és a társadalom számára. Ha azt halljuk: közjegyző jelenlétében történt valami, biztosak lehetünk a korrektség, átláthatóság, tisztaság felől. Jelentős a szabadsága is: ő maga alakítja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, és számos mindennapi dologban közreműködik, vagyoni rendezésben, okiratszerkesztésben.

Házasságából két gyermek született, s noha elvált, jó kapcsolatban maradt mind a feleségével, mind a gyermekekkel. A most érettségizett Szabolcs az orvosi pálya felé tart, bár annyiban követte édesapját, hogy sokáig hármasugró volt. Ezt egy sérülés miatt azonban abba kellett hagynia. A tizenöt esztendős Zsuzsanna – szintén az apa nyomdokait követve – a Vasvári Gimnázium tanulója.

Szabad idejében állandóan közös programot szervez a gyerekeivel: lovagolnak, síelnek, kerékpároznak. Egyik élettapasztalata is ehhez kapcsolódik: az emberhez közel állókat kell minél több figyelemben, szeretetben részesíteni.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése