Dr. Petraskó István

Közjegyző,

Nyíregyháza

A szakmai és az anyagi függetlenség motiválta dr. Petraskó Istvánt, amikor döntött arról, hogy a közjegyzői hivatást választja. Családjának élettörténete jól példázza a nyíregyházi értelmiség egykori és mai összetartozását. 1959. július 30-án, Nyíregyházán született, édesanyja, leánykori nevén Veres Krisztina Márta pénzügyi előadóként tevékenykedett. Édesapja, Petraskó Zoltán – noha ízig-vérig pedagógusnak tartja magát– a tanári munka után könyvtárosként, majd a Képcsarnok Vállalat bemutatótermének vezetőjeként dolgozott. Szenvedélyesen kutatja a família történetét, már elkészítette a családfát is. Petraskó úr felesége, Járási Edit óvodavezető Balkányban, ahol a helyi képviselő-testület tagjaként 2006 őszén a második ciklust kezdte meg. Három gyermeket nevelnek, Szabolcs másodéves orvostanhallgató Debrecenben, Zsuzsanna másodikos a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban. Közös gyermekük, Levente kilenc hónapos.

A nyíregyházi Vasvári Gimnáziumban érettségizett 1977-ben. Ezt követően Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán vette át diplomáját 1983-ban dr. Petraskó István. Szülővárosában, a Városi Bíróságon kezdte pályáját, ahol polgári ügyeket, majd néhány év múlva a Megyei Bíróságon gazdasági ügyeket tárgyalt. 1993-tól dolgozik közjegyzőként. Gazdasági bírói múltja révén felismerte és a kamarai felvételi meghallgatásnál kinyilvánította: a társadalmi, gazdasági élet változásával és átalakulásával a közjegyzők szerepe felértékelődik, a közjegyzői okiratok jelentősége a gazdasági életben megnő, amely azóta beigazolódott. Elég, ha arra gondolunk, hogy régebben a bankok, a közszolgáltatók letilthatták az ügyfél fizetéséből az esetleges tartozást.

Az Alkotmánybíróság viszont 1989 után kimondta: a gazdasági élet egyes szereplőinek nem lehetnek privilégiumai. Épp itt jön a közjegyzői okiratok kivételes joghatása, hisz peres eljárás nélkül, közokirat alapján végrehajtható az adós által elismert tartozás, kötelezettségvállalás.

A latin típusú közjegyzőség történelmi gyökereiről beszél dr. Petraskó István, melyeknek elsődleges feladata a tények tanúsítása volt. A római jogon alapuló társadalmakban permegelőző szerepük kimagaslónak bizonyult. A második világháború után, 1949-ben az önálló közjegyzőket integrálták a bírósági szervezetbe. Ettől kezdve a közjegyzők meghatározó feladata a hagyatéki ügyek intézése volt. A rendszerváltás után kialakuló jogegyenlőség számos területen igényli a peren kívüli, permegelőző igazságszolgáltatási feladatok ellátását.

Hazánk közel 300 közjegyzője közül megyénkben több mint tízen, ezen belül Nyíregyházán hatan dolgoznak. Az országot öt régióra osztották, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves megye alkotnak egy területi közjegyzői kamarát. A kamarai tagság kötelező, ez magas fokú szakmai és etikai kontrollt jelent a közjegyzők felett. Dr. Petraskó Istvánt nemcsak az ügyfelei, hanem a kollégái is megbecsülik, több éven át az Országos Közjegyzői Kamara elnökségének a tagja volt, az Országos Választmánynak ma is tagja. Emellett az Országos Kamara Jogi Bizottságában is tevékenykedik, és a területi kamara elnökségébe is beválasztották. A közjegyzők egyébként szigorú kiválasztás és kétévente történő ellenőrzés alapján végezhetik a munkájukat. Függetlenségüket és pártatlanságukat biztosítja, hogy a közjegyzői díj kötött, jogszabály határozza meg.

A közjegyzők állami megbízás alapján látják el feladatukat, pontosan maghatározott törvényi kötöttség mellett, de mégis szabadság jellemzi összességében a hivatásukat. Szerződések, hagyatéki eljárások, tanúsítások – mind megannyi közhatalmi feladat – szintén a közjegyzők közreműködésével valósulhat meg.

Az estébe nyúló beszélgetés során föllapoztuk több évszázad jogi történelemkönyvét, és kirajzolódott a közjegyzői kar felelőssége, hatásköre, tevékenységüknek korszakonkénti változása. Dr. Petraskó István lokálpatrióta értelmiséginek érzi magát, aki családi indíttatása nyomán érdeklődik a jog, a történelem, a helytörténet kérdései iránt. Szakmáját hivatásként éli meg, ám soha nem felejti el, hogy szerető családi háttér nélkül nem tudná ilyen magas szinten ellátni feladatait. Számára az életben betöltött funkciók küldetéssé nemesednek. Szabad idejében minél több időt tölt családjával. A korábbi kirándulásokat átmenetileg ritkította Levente megszületése, de reméli, hamar megszereti majd ő is a túrázást, síelést, lovaglást. Az együttműködés, a bizalom, a szeretet irányítja és szövi át családja hétköznapjait.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése