Debrecen

Gyógyszerész-dinasztia tagjának lenni és a hagyományokat gondosan ápolni nem egyszerű dolog. Egy, a gyógyszerészi hivatás területén elismert név és az elődök által megszerzett tekintély nagy előnyt jelent ugyan, de nagy felelősséget is, hiszen az elvárásoknak minden pillanatban meg kell felelni.

Csejtei Marianna 1953. április 6-án született a Békés megyei Endrődön. Debrecenben érettségizett és a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karán szerzett diplomát 1976-ban. Fiát, Deák Pétert 2003-ban, Debrecenben avatták gyógyszerésszé.

Egyetemi évei alatt az analitikai kémia érdekelte, s a diploma megszerzése után is ezen a területen akart tovább dolgozni. Az államvizsgás gyakorlatot Budapest egyik legszebb műemlék gyógyszertárában, a mai Hercegprímás utcai Zrínyi Patikában töltötte. Az oktató gyógyszertár sajátos hangulata, és dr. Cserveny Antalné, kiváló oktatója hatására, eredeti elképzelését módosítva, a diploma megszerzése után itt helyezkedett el. Egy rövid időszaktól eltekintve mindig közforgalmú gyógyszertárban dolgozott. 1982-ben hazaköltözött Debrecenbe. Előbb beosztott gyógyszerész a Kígyó Patikában, majd az épülő Tócóskerti Gyógyszertárban gyógyszertárvezetőként tevékenykedett. Az újdonság varázsa vezérelte egy vadonatúj szakmai területre: a Biogal Gyógyszergyár minőségbiztosítási osztályán ő dolgozhatta ki az új gyógyszerkészítmények mikrobiológiai tisztasági vizsgálatának módszereit. 1987-től 1990-ig tartott ez a tudományos kutatómunkának számító tevékenység.

A rendszerváltás után Tiszavasváriban, Csende Ferenc patikájában közel egy éven keresztül segítette a betegek és az egészségesek ellátását. A patikai munka szeretete, a családi tradíciók követése motiválta abban, hogy amint lehetővé vált – 1992-ben, Debrecenben ötödikként – létrehozza a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve magángyógyszertárát, a Máltai Patikát, majd 1994-ben az Erzsébet Patikát a MÁV-rendelőben. Azóta ennek a családi vállalkozásnak a tulajdonosa és vezetője. Édesapja sajnos már nem élte meg, hogy a tőle az államosításkor elvett patika helyett leánya újat hozott létre, s a családi hagyományokat méltó módon folytatja. Nagybátyja, a 96 esztendős és jó egészségnek örvendő idős patikus – dr. Csejtei István – megelégedéssel szemlélhette a változásokat.

Szakgyógyszerészi képesítést 1983 novemberében szerzett gyógyszerügyi szervezés és ellátási szakon. Az 1994-ben, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen megkezdődött szakközgazdász képzés első évfolyamával, 1996-ban végzett.

Megalakulása óta, 1991-től tagja a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének. 1995-től napjainkig alelnöki tisztséget tölt be. 1995 júniusától 2001 januárjáig a Magyar Gyógyszerész Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke volt. Aktívan részt vett a Rozsnyai Mátyás- emlékversenyek szervezésében és lebonyolításában. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alelnökeként elsődleges feladata a továbbképzések, rendezvények koordinálása. Szakmai munkája elismeréseként 2004-ben Pro Sanitate kitüntetésben részesült.

Elgondolkodtató számára, hogy a dinamikusan fejlődő gyógyszerkincs, a mind újabb, akár vény nélkül is kapható, az egészség megőrzését előmozdító termékek fogyasztása ellenére sem egészségesebb a lakosság, mint amikor negyedszázada elkezdte pályája gyakorlását. Az emberek sokkal többet tudnak ma a betegségek okairól, csak éppen az a felelősség hiányzik még, hogy valódi értéknek tekintsék a saját egészségüket. Marianna szerint sokkal több időt kellene fordítani az orvosnál és a gyógyszerésznél egyaránt a bajok tényleges okainak feltárására, hogy ne csak tüneti kezelésként a felszínen is megjelenő okozatokat nyomja el a gyógyszer. A gyógyszerésznőnek meggyőződése, hogy az esetek nagy százalékában lényegesen kevesebb gyógyszerrel is eredményesen lehetne a betegeket kezelni, sokan mégis az egyszerűbb megoldást választják, bekapnak egy tablettát, és várják a csodát.

Az Erzsébet Patika a debreceni vasútállomás közelében, a MÁV-rendelőben várja a betegeket. Zömében idős, nyugdíjas, lakótelepen élő, szegény emberek járnak ide. Körükben még igen nagy tekintélynek örvend a gyógyszerész. Csejtei Marianna kislánykorából emlékszik rá, hogy az édesapját gyógyszerész úrnak szólították, még a budapesti éveiben is hasonló tiszteletet tapasztalt környezetében. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei, a társadalmi, szociális gondok, az emelkedő gyógyszerárak miatt itt öntik ki a mérgüket az emberek. A szakma tekintélye lassan csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére Csejtei Marianna gyógyszerész bízik abban, hogy munkatársai segítségével patikája elismertségét tovább növelheti, ha nemcsak gyógyszerért, hanem jó tanácsért, jó szóért is egyre többen keresik fel.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)