Cégénydányád

A kisari bábaasszony 1945. november 15-én segítette a világra azt kisfiút, aki ma Bakó Dánielként Cégénydányád polgármestere a rendszerváltozás óta. A kisari általános iskolában, majd a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Technikumban tanult, ahol ’64-ben érettségi képesítő vizsgát tett. Abban az időben Kisarban, ahol szülei és öccse éltek, kevés munkalehetőség adódott. A közeli Cégénydányádi Gyermekotthon – szerencsére – könyvelői állást hirdetett:

– Négyen jelentkeztünk, engem választottak. A faluban laktam. Lánynevelő-otthon volt akkor is a kastélyban, így fel sem vetődött, hogy az otthonban kérjek szobát.

A családban olyan indíttatást kaptak a Bakó fiúk, hogy a vállalt feladatot végre kell hajtani. Így vélték ezt felettesei is.

– Szakmailag is érettnek, megfelelőnek tartottak a gazdaságvezetői munkára az intézménynél Cégénydányádon.

Ekkor 80 leány lakta az otthont. Bakó Dániel több mint két évtizedet töltött e megyei intézménynél. Nagy része volt abban, hogy rövidesen száz fiatalnak tudtak itt elhelyezést biztosítani. Közben ő is igazi otthonra lelt. 1967-ben kötött házasságot Csepelyi Erzsébettel, aki a „Tekóban” két évvel lejjebb járt. Egy évvel később született Erzsébet (Zsóka), 1972-ben Mariann lányuk. Jelenlegi lakásukat 1983-ban építették. A kertbe gyümölcsfák kerültek, amit ma már a 3 unoka „dézsmál” naponta.

– 1985-ig dolgoztam a Gyermekotthonban. 1970-től a feleségem is itt dolgozott, ugyanis elvégezte az óvónőképzőt illetve a tanítóképzőt is, segítve az óvodás és kisiskolás gyerekek nevelését. Az akkori járási pártbizottsági titkárral nézeteltérésem volt, ajánlatos lett a váltás. Szeszfőzdét vezettem az ÁFÉSZ-nél. Jobbak voltak az anyagi körülmények, de hiányoztak a gyerekek, a pedagógusok. Örömmel mondtam igent egy új megyei intézmény gazdaságvezetői megbízására Nyírbátorban.

Az emlékekben nagyon kellemes helye van az ottani időszaknak, de a távolság az időközben „serdülő” lányaitól, feleségétől arra serkentette, hogy közelebb próbáljon munkát találni. A fehérgyarmati város tanács meghirdetett revizori állására jelentkezett, de ezt el sem foglalva már az átalakuló Középfokú Gamesz vezetését bízták rá. Innen egy lépés, amikor régi iskolája hívja, s ott hasznosíthatta közel negyedszázados tapasztalatait.

– Amikor odakerültem a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolába, már állt az új épület, amit tantermekkel bővítettünk. A számítógépes állományt úgy felfejlesztettük, hogy amikor eljöttem, már 4 tanterem volt ellátva korszerű gépekkel. Sikerült megfelelő szintre emelni a pedagógusok bérét, amit még tanfolyamok szervezésével tovább tudtunk növelni. Jól tudtunk együtt dolgozni az iskola vezetőivel, a nevelőkkel.

Az évek során a szatmáriak egy jó szakembert, egy, a közösségért tenni akaró embert ismertek meg Bakó Dánielben. Így természetesnek tűnt, hogy a falubeliek is gondoltak rá, az 1990-es változásoknál, arra kérve, jöjjön haza Cégénydányádra, s induljon a polgármesterségért. Próbált kitérni:

– Én világ életemben pénzügyes voltam. Idegen volt tőlem az államigazgatás, de az emberek biztattak. Nem mondhattam nemet. Persze az iskolától való elszakadás nem ment, nem megy.

Kezdetben hetekig csak egy napot töltött Cégénydányádon és két délutánt, a többit az iskolában. Végül a képviselő-testület ösztönzésére főállású polgármester lett. (A szakközépiskolát azonban nem hagyta ott, ma is fizetés nélküli szabadságon van, minden január elsején megkapja az új fizetési besorolást is.) S ha megválasztották, ha elvállalta, dolgozik a falujáért.

– Közel 100 milliós értékkel gyarapítottuk a falut az eltelt tíz évben. Meghosszabbítottuk a víz- és villanyhálózatot. Befejeztük az utak pormentesítését, és építettünk több mint ezer méter utat a faluban. Kijavítottunk 800 méter útalapot. Vezetékes gázhoz jutott a teljes település, jó a helyzet a telefonnal is. Elkészítettünk 4500 négyzetméter járdát, telepítettünk 12 hektár gyümölcsöst. Vannak erőgépeink, munkagépeink, működik a szociális földprogram. Rendben vannak a belvízelvezető árkok, a csatornák. Az egyháznak több mint 5 millió forint támogatást adtunk. Javítottuk az orvosi rendelő felszereltségét. Az Idősek Szociális Otthona 14 embert foglalkoztat. Éltünk, élünk a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével. Jól felszerelt, eredményesen működő óvodánk, iskolánk, Teleházunk van.

Bakó Dániel további álmai: szennyvízvezeték (vele együtt a kábeltévé), zöldség-gyümölcs feldolgozó, aszaló, községi park halastóval. Ami a kisebb családot illeti: a Fehérgyarmaton érettségizett Zsóka és családja, köztük a 3 unoka, pár házzal arrébb lakik. A Kisvárdán végzett Mariann a MATÁV-nál dolgozik Budapesten. A munka mellett az unokák jelentik ma a legnagyobb örömöt, abban bízva, hogy békében, boldogságban nőhetnek majd fel!

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)