Sárosy Zoltán

A Bessenyei-gimnázium nyugalmazott igazgatója,

Kisvárda

szszb_11-118_sarosy_zoltan.jpgAz Öveges professzorra emlékeztető lobogó fehér haj, az elmaradhatatlan sötét öltöny, fehér ing, nyakkendő Kisvárdán senki mással össze nem téveszthetővé teszi Sárosy Zoltánt. Huszonkét éves korában került a Bessenyei-gimnáziumba, huszonhét évesen kollégiumigazgató, huszonkilenc éves korától tíz éven keresztül megyei magyar szakfelügyelő, négy évig másodállásban a Császy László Gimnázium igazgatója, majd nyugdíjazásáig a Bessenyei György Gimnázium igazgatója, összesen harminchárom évig volt igazgató. Nem csoda hát, hogy a városon túl a megyében, de még az országban is sokan ismerik, tisztelik, szeretik.

E gazdag életút Magyarország északkeleti csücskéből indult. Sárosy Zoltán 1933. január 24-én született Göncön, de Felsőberecki és Sátoraljaújhely élete első tizennyolc évének meghatározói. Édesapja villanyszerelő segéd, gyári munkás, édesanyja háztartásbeli volt. Édesapja, akitől azt tanulta: „Ne a nyelvedet, hanem a füledet és a szemedet nyújtsd!”, a frontra került, a háború végén amerikai fogságba esett, és csak 1946-ban tért haza. A szenvedélyes olvasó, mindenre nyitott és fogékony kisgyerek ezt az időt a nagyszülőknél, Felsőbereckin töltötte. A negyedik elemi után innen járt be Sátoraljaújhelybe, a gimnáziumba, előbb gyalog, majd kerékpárral. Reggelente ő ébresztette a révészt, hogy vigye át a Bodrogon. A könyveken kívül cipelte a tanulás feltételéül szabott napi tűzrevalót is. Megismerte, sőt gyakorolta a paraszti munkát: a cséplést, a tarlóhántást, a legeltetést, hogy csak néhányat említsünk. Itt hallgatta meg a nagyapai intelmet, aki egy az úton közlekedő autóra mutatva így szólt hozzá: „Látod, fiam, úgy is lehet élni, hogy a földet túrod, meg úgy is, hogy tanulsz, és akkor az autóban ülhetsz!” Akkor eldöntötte, hogy ő inkább az autóban akar ülni. E korban tudatosult benne egy életre: „Munkálkodó légy, nem panaszkodó!”

1947-ben kerültek vissza Sátoraljaújhelybe. Diákévei alatt sokat szerepelt, sportolt, középiskolai könyvtáros volt. 1951-ben érettségizett, ekkor találkozott először az élete alakulásában fontos szerepet játszó Margócsy Józseffel, aki érettségi elnöke volt. Az már a sors érdekessége, hogy éppen őt követte majd a szakfelügyelői székben.

Debrecenben, az egyetemen Bárczi Gyula nyelvész és Jausz Béla professzor, valamint Nagy János gyakorlatvezető tanár gyakoroltak rá igen nagy hatást. Tőlük tanulta meg, hogy tisztelni kell a másikat. Ők, a már említett Margócsy tanár úrral együtt, gazdagították szellemi, lelki értelemben, alakították jellemét. 1955-ben került Kisvárdára, olyan tantestületbe, ahol akkortájt sok fiatal tanár kezdte pályáját, többek között Bíró György, Horváth János, Kriveczky Béla, Magyar János, Perzse Szilvia, Péter Pál, Rusznák Antal.

– Megőriztük azt a hagyományt, amelyeket az idős, neves pedagógusok teremtettek. Közülük sokan követendő példa lettek: Bodnár István, Csucska Jenő, Jancsó Antal, Keresztes Pál, Takács János, Vértesi Géza. Mindnyájan főnökeim voltak, és mindenkinek igazgatója lettem. Igazgatói tevékenységem utolsó másfél évtizedében igazi csapatmunka folyt az intézményben, a csapat – Abonyi Istvánné, dr. Bartha Lászlóné, Belányiné Csányi Klára, Nehéz Rudolfné – nélkül nem lehettem volna sikeres. De büszke vagyok arra is, hogy nincs olyan egyeteme, főiskolája Magyarországnak, ahol ne tanultak volna diákjaink. Különösen nagy öröm felemlíteni azok nevét, akik egyetemi tanárok – Balogh Árpád, Dudás Illés, Keresztes László, Rubovszky Kálmán –, főorvosok – Adorján Tibor, Dicső Ferenc, Szabó László – lettek. Egykori diákvezetők: Czap Zsuzsanna és Leskovics József, akik ma vezetők, és nem hagyhatom ki az első magyar űrhajóst, Farkas Bertalant vagy Bódi Lászlót, vagy ha így jobban ismerik Cipőt, a Republic együttesből.

– Tanárként és igazgatóként mindig arra törekedtem, hogy a tanulókat megtanítsuk gondolkodni, dönteni, cselekedni. Ez érvényesüljön a tanulásban, a különböző versenyeken, az iskolán kívüli tevékenységben. Ennek kiemelkedő terepe volt az építőtábor, Magyarország összes iskolája között volt első a Bessenyei-gimnázium, a tanulók jelmondata lett: „A Bessenyei név kötelez!” De sikert sikerre halmoztunk tanulmányi versenyeken, országos bajnokságokon, mert célunk a jellem és a tehetség nevelése volt – az esélyegyenlőség alapján. Iskolánk programja volt és reméljük lesz: „A Bessenyei György Gimnázium nem vidéki gimnázium, hanem gimnázium vidéken!”

Sárosy igazgató úr 1962-ben kötött házasságot Bumberák Máriával. Két gyermekük született, Zoltán vállalkozó, Ildikó jogász. Harmincnyolc munkában töltött évét Kisvárdáért, a Kultúráért, az Ifjúságért, Honvédelemért, Szakszervezeti Munkáért, Munka Érdemrend, Kiváló Tanár kitüntetésekkel ismerték el.

Ma aktív nyugdíjas életet él (a körzeti szakszervezeti bizottság elnöke, az országos bizottság tagja, bírósági ülnök, a KSE elnöke), megvalósítva a költő szavait: „Tedd a dolgod, és nézd a végét!”

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése

Csendes utcán

Hargitai Beáta alkotása …olyan csendességgel lopodzott be az utcába az idő, hogy senki nem vette észre ezt az alattomos munkát. Megkoptak fenn magasan a cserepek, kicsit beázott a homlokzati fal,... Tartalom megtekintése