Kisvárda

Soha nem remélt átalakulás következett be az egykori szakmunkásképző intézetek életében. Mint arra Rozipál György, a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója rámutatott: ma már nem elég egy szakmunkás-bizonyítványt adni a 17 éves fiatal kezébe, hanem olyan tudással kell felvértezni, amely lehetővé teszi számára nemcsak az érettségi megszerzését, hanem felsőfokú tanulmányok végzését is. Közelebb került Kisvárdához a Világbank is, hiszen az ismert szervezet támogatásával nemcsak a vendéglátást, idegenforgalmat, közlekedést tanítják a programjuk szerint, hanem az informatikai képzést is a világbanki programhoz igazítják. 1998-tól 2000. december 31-éig 27 millió forintot nyertek el ily módon.

Kisvárdán született 1948. január 19-én Rozipál György kereskedő fiaként. Édesanyja, Papp Mária, óvónő, a rétközi városban él. Testvére, Gábor, ruhatervező mérnök. A fővárosban töltött 30 esztendő után hazajött Kisvárdára. A felesége, Varga Éva, városgazdálkodási üzemmérnök, tanár. Négy gyermeke van, Tünde férfiruha-készítő, György asztalos, Gábor nyolcadikos, Anna harmadik osztályos. Három unokája, Evelin, Zsolt és Gábor a Tünde gyermekei.

Kisvárdán a Bessenyei-gimnáziumban érettségizett 1966-ban. Nagy szerelmének hódolt, amikor a közlekedés és a gépjárművek iránti érdeklődését autószerelő tanulóként akarta kielégíteni. Elment dolgozni a helyi Autójavító Szövetkezethez, de közben felvételizett a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára Győrbe. Járműgépészként államvizsgázott 1972-ben. Visszakerült az Autójavító Szövetkezethez, előbb beosztott mérnök, majd részlegvezető lett 1974-ig. A sorkatonaság letöltése után áthelyezték a mai szakközépiskola jogelődjéhez, a 111-es szakmunkásképzőbe éppen negyedszázada.

Akkor műszaki tanárként szakrajzot, anyagismeretet, szakmai elméletet oktatott. 12 szakmában képezték a diákokat, elsősorban vasas, gépész, esztergályos került ki az iskolapadokból. Az első szakközépiskolai osztályokat 1992-ben indították. A gépjárművezető és karbantartói azért bizonyult népszerűnek, mert a gazdasági élet jelentős bővülésével a nemzetközi fuvarozás reneszánszát élte. Ráadásul ingyen szerezhettek B és C kategóriás hivatásos jogosítványt itt a gyerekek. Sajnos, finanszírozási okok miatt ma nincs ilyen jellegű képzés.

Viszont számottevő belső profilváltást hajtottak végre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vendéglátás, a kereskedelem és az idegenforgalom oktatását úgy ítélték meg, mint hiányszakmák elsajátításának lehetőségét. Pincérek, szakácsok, kereskedők végeznek itt, rajtuk kívül képeznek még asztalosokat, építőipari szakembereket, villanyszerelőket, festőket, ruhakészítőket. Általában a szolgáltatást és az ehhez kapcsolódó szakmákat helyezik előtérbe a korábbi vasas, gépészeti profil helyett. Mindezt korszerű technológiák és eszközrendszerek révén.

Nagy súlyt fektetnek az idegen nyelvek oktatására, angolt, németet, oroszt tanulhatnak itt. Az informatika szinte alaptantárgy, osztályzatot is adnak belőle. Megjelentek a városban és a térségben a multinacionális cégek és speciális képzettségű szakembereket kérnek. Az igény megjelenésétől számítva 10 hónap múlva már szakmai képesítést szerezhetnek az ide beiskolázottak.

A megye egyik legnagyobb létszámú intézményébe jártak 1600-an is, de az önkormányzattal egyeztetve ezt a létszámot folyamatosan csökkentik. A jelenlegi 1500 fős tanulói létszámot 44 tanulócsoportba osztották be. Ezek közül 12 a szakközépiskolai osztály. A tantestület létszáma 90 fő, a technikai és az adminisztrációs feladatokat 60-an látják el.

– Folyamatos figyelemmel kísérjük a térség gazdálkodó szervezeteit – hallottuk az igazgatótól. A szakember-utánpótlást csak úgy lehet eredményesen megvalósítani, ha a munkaerő-piaci helyzettel is tisztában vagyunk. Az nem elég, hogy kiképezzük az egyes szakmákra a fiatalokat, felelősségünk arra is ki kellene, hogy terjedne: találjanak maguknak állást a nálunk végzettek. Az iskolavezetéssel egyeztetve, a nevelőtestületet tájékoztatva igyekszünk zökkenőmentesen szervezni a képzést. Nálunk most is 20 üres álláshely van, és nagy örömünkre nincs fluktuáció, csak ha nyugdíjba megy valaki, akkor köszön el az iskolától.

Kompatibilis tantervet készítenek a Nemzeti Alaptantervvel (NAT), hogy biztosítsák az átjárhatóságot mindazoknak, akik magasabb szintű tudást is szereznének. A huszonhétmillió forintból a pedagógusok képzését, a tankonyhát és a biológiai, kémiai, földrajzi kísérleti modellek beszerzését szorgalmazzák.

Az igazgató imádja az informatikát, németül tanul és kertészkedik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)