Miskolc

Kifejezetten érdekes családtörténettel büszkélkedhet Lenártek András, hiszen apai ágon az 1800-as évektől bányászok voltak ősei, apai nagyapja Katowice környékéről került Magyarországra – innen a lengyel eredetű név. Anyai ágon (édesanyja tanárnő volt) pedig polgári felmenői voltak: egyikük Havranek István Székesfehérvár híres polgármestere volt, aki az országban mindeddig a leghosszabb ideig töltötte be posztját – közmegelégedésre.

A család meglehetősen késői gyermekeként 1957. július 5-én született Ózdon. Gyermekkorát az akkor még Ózd részeként „funkcionáló” kis bányásztelepülésen, Farkaslyukon töltötte. Itt járt általános iskolába is, amelynek egykori diákjai közül hárman ültek a Parlament képviselői padsoraiban, 1998-ban. Középiskolai tanulmányait az ózdi József Attila Gimnáziumban folytatta, elsősorban a matematika és a biológia volt a kedvenc tárgya, matematikatanára, Kónya István pedig „fogalom volt a megyében”.

Felsőfokú tanulmányainak sorát a Debreceni Agrártudományi Egyetem nyitotta, ahol 1981-ben vehette át általános agrármérnöki diplomáját. Még ugyanitt egyetemi tanulmányai idején 1979–1981 között mérlegképes könyvelő szakképesítést is szerzett. A következő lépést a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jelentette 1984-től 1987-ig, ahol környezetvédelmi szakmérnöki képesítést kapott, majd 1988-tól három évig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen bővítette tudását, ahol szakközgazdász oklevéllel „jutalmazták” tevékenységét. 2006/2007-ben a VÁTI/BOKIK szervezésében közbeszerzési referens szakképesítéssel bővítette eddig is széles körű tudását. A középfokú MÉM üzemi földnyilvántartó, a mezőgazdasági adóügyintéző, a kisvállalkozási szaktanácsadó és a mikrohitelmenedzser szakmai továbbképzések már csak „a habot jelentették a tortán”.

Közben természetesen dolgozni is „kényszerült”: 1981–1982-ben segédmunkás Debrecenben, majd fél évtizedig központi agronómus Szirmabesenyőn.

1987-ben került Felsővadászra, ahol a II. Rákóczi Ferenc Mgtsz. főkönyvelője, a szövetkezet első számú pénzügyi vezetője volt.

1990–1992 között az Észak-magyarországi Átképző Központ instruktoraként „merőben új pályát próbált ki”: felnőttképzéssel, munkaerő-piaci szolgáltatással, vállalkozói tanácsadással foglalkozott.

Azután újabb két évre a Miskolc és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány következett, ahol mikrohitel-menedzserként kisvállalkozásoknak adott szaktanácsot, és vezette is ezt a programot.

1994 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén a B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.-nál, ahol vezető programmenedzserként a területfejlesztési stratégiai tervezés és a pályázati rendszerek tervezése, működtetése, ellenőrzése a feladata.

Mindemellett aktív szerepet vállalt a politikai közéletben is: 1993 márciusa óta tagja Fidesznek. 1994–2007 között B.-A.-Z. megyei választmányi tag, 2004-től 2007-ig a választmány elnökségi tagja és választókerületi elnök.

1998-tól 2006-ig országgyűlési képviselő, 1994–2002 között B.-A.-Z. megyei önkormányzati képviselő és a Költségvetési Bizottság tagja, 1998-tól 2002-ig az EU Migrációs Bizottság tagja, 2002-től Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatának képviselője, 2006-tól a Pénzügyi Bizottság elnöke. Az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja, 1999 óta az MVSC elnökségi tagja, a Dzsúdó Szakosztály elnöke.

„Az embernek az a dolga, hogy a felmerülő akadályokat folyamatosan legyűrje – vallja Lenártek András.

– A munkában is, de különösen a politikában igaz, hogy soha nem szabad feladni. Mindkét területen az a szerencsés, ha az ember végig tudja vinni ötleteit, ha a szűkebb és a tágabb környezetében is tud segíteni a problémák megoldásában.”

Lenártek András 1990-ben kötött házasságot Hyross Mártával, aki röntgenasszisztens.

Két lányuk közül a tizennyolc éves Fanni a Fráter György Katolikus Gimnázium harmadikos tanulója, a két évvel fiatalabb Flóra ugyanott elsős.

Igazi természetkedvelő ember, aki szívesen járja a Bükk erdeit, mindenekelőtt egy jó gombászás kedvéért. Időnként az úszás és a kerékpározás jelenti a „sportos kikapcsolódást”, de szívesen tesz-vesz a ház körül és a kerti sütés-főzés is erősségei közé tartozik, különösen, ha jó baráti társaság jön össze.

Lehetőségeihez mérten akár meg is elégedhetne az elért eredményekkel, de azt tartja természetesnek, hogy az ember soha nem lehet elégedett, hiszen mindig lesznek céljai, amelyeket meg akar valósítani.

Eddigi tevékenységeit talán még a családi vállalkozás kipróbálásával szeretné kiegészíteni. Vannak még bőven olyan ötletei, amelyeket nem tudott megvalósítani, reméli, hogy a sors ad még lehetőséget ezek valóra váltására.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)