Bartha György

Önkormányzati képviselő

Miskolc

baz_05_10_bartha_gyorgy_1.jpgA közösségi munka, a közért való tenni akarás, a különböző ifjúsági, társadalmi és civil szervezetekben való tevékenykedés Bartha György egész eddigi életének elengedhetetlen része volt.

1965. január 27-én a család egyetlen gyermekeként született Miskolcon. Édesapja katonatisztként szolgált, ám egy baleset miatt le kellett szerelnie, a továbbiakban a B.-A.-Z. Megyei Tanács munkaügyi osztályán tevékenykedett, sajnos, két éve elhunyt. Édesanyja több mint három évtizeden át dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, majd közreműködött a Kereskedelmi és Hitelbank fiókalapításánál Miskolcon, több mint egy évtizede nyugdíjas.

A város egyik legszebb helyének számító Kilián-Dél lakótelepen nőtt fel. Gyermekkorának legfontosabb eleme a mozgás, a sport volt. Az általános iskolában kézilabdázott Pecsét Tibor tanár úr csapatában, máig büszke a szegedi országos döntőben szerzett 3. helyre. Nem számított „mintagyereknek”, eleven diákként sok diákcsíny részesévé vált. Elsősorban a humán tárgyakat kedvelte, ennek ellenére a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskolában tanult tovább. Tanárai közül sokat köszönhet Szabó László tanár úrnak. Nagyon jó osztályközösségbe került, sokukkal a mai napig tartják a kapcsolatot. Középiskolásként már aktív közösségi munkát végzett elsősorban a KISZ-ben. Szakmai gyakorlatai során „szagolt bele a gyári miliőbe”, kohásztanulóként az LKM-ben „szívta magába” a szakma fogásait. Egy hengerelést, egy csapolást, a vas és az acél megmunkálását máig „bűvöletnek” tartja, órákig képes elnézni.

Érettségi után (ebben szülői hatás is megnyilvánult) mégis katonatiszti főiskolára jelentkezett, határőr szeretett volna lenni. Ezt egy „apróság”, egy annak idején Svédországba disszidált rokon megakadályozta, hisz így már  „nem volt megbízható”. Ezért a harckocsizókhoz került, ám két év múlva egészségügyi okból leszerelt.

1986-ban „visszatért a kaptafához”, rettentő büszke volt arra, hogy kohászként az LKM pácoló-foszfátozó üzemében dolgozhatott. Egy félév múlva a gázmentőkhöz került (amely a munkavédelmi főosztályhoz tartozott), és már 23 évesen csoportvezető lett. Azután az energia gyáregység gázelosztó központja következett, előbb gépész, majd műszakvezető. A gyárban részt vett a munkástanács létrehozásában, egy évig a nagyüzemi munkástanács elnökhelyettese is volt. E minőségében tevékeny részese volt az 1992-es nagy munkástüntetésnek. Korábban nem volt párttag és 1989-ben a többpártrendszer kialakulása után lépett be az MSZP-be, ami környezetében elég nagy meglepetést okozott akkor. Legfiatalabb jelöltként már az első szabad választáson indította pártja önkormányzati képviselőként. A sikerre egy ciklust kellett várnia, 1994-ben választották meg önkormányzati képviselőnek, azóta kétszer újraválasztották. Ezen alkalmakkor ő kapta a legtöbb szavazatot a képviselők közül. Tagja lett az MSZP országos választmányának is (emiatt munkástanácsi pozícióiról is lemondott).

Időközben munkahelyet váltott, közel egy éven keresztül a Marikó Kft. területi képviselőjeként dolgozott három megyében. Ez a négyműszakos gyári bezártság után szinte „kinyitotta számára a világot”. 2002-ben kérték fel a miskolci MSZP városi szervezete irodájának vezetésére. E minőségében fő feladata az alapszervezetekkel való kapcsolattartás, a párt testületi üléseinek előkészítése. A szerteágazó feladatok következtében kevés időt tölt az íróasztal mögött. 1996-ban kérték fel a miskolci női labdarúgócsapata klubelnöki funkcióinak ellátására. Kudarcok és sikerek után a csapat ma is az első osztályban játszik. Posztjáról akkor mondott le, amikor megválasztották Miskolc város sporttanácsnokává. Időközben felsőfokú tanulmányokba is belekezdett, jelenleg másodéves a Miskolci Egyetemen, szociológia szakon tanul.

„Az elsősorban előre vivő dolog a folyamatos munka – véli Bartha György. – Szükség van persze szerencsére is, ahogy mondani szokták: jókor kell jó helyen lenni. Bár ezt nem szívesen vallják be a politika résztvevői, néha a helyezkedés sem árt, hogy az ember ne maradjon ki bizonyos dolgokból.” 1987-ben az Ifjúsági Magazin levelezési rovatán keresztül ismerkedett meg a Marosvásárhelyen élő Lakó Csillával, akivel 1988-tól kezdve olykor kalandfilmekbe illő utazások során találkozott. 1990 márciusában kötöttek házasságot és közel egy évtized után váltak el útjaik.

2003-ban kötötte össze sorsát Tannhauser Erikával, aki ugyancsak a kohóipariban végzett, és akinek a házasságba hozott 17 éves fia is ott tanul. Gyerekkorában édesapjával nagyon sokat horgászott, e szenvedélyének – igaz csak ritkán – ma is hódol. Emellett nézőként a sportra, valamint a családra fordítja szabadidejét.

Munkájában szeretne megfelelni a vele szemben megnyilvánuló elvárásoknak. Érez még magában erőtartalékokat a politikai pályán is, képességeit szeretné kipróbálni országgyűlési képviselőként is.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése