Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Sváb Marianna
Kardiológus főorvos,
Nyíregyháza
A szív nem kiabál, nem követeli dühödten a jogát, hogy legalább annyit foglalkozzon vele a „gazdája”, mint a gyomrával. Legfeljebb alig észrevehetően jelez, hogy én is kérek a test többi részét megillető figyelemből, hogy „érjek” annyit, mint a külső megjelenés. Ha pedig homokba dugja a fejét az ember, későn, nagyon későn, talán már a 24. órán túl eszmél rá, hogy valamit, menet közben, nagyon elrontott. Ha a segélykérő jeleket nem észleljük, a szív ritmusa kibillen egyensúlyából, s talán egy váratlan infarktus tesz pontot a dolgok végére. Minden második esetben még otthon életét veszti a beteg. Ha bekerül a kórházba, van esélye a túlélésre. Egyre modernebb technikák, diagnosztikai és terápiás eljárások segíthetik a valóban gyógyulni vágyó embert. De miért kell eljutni erre a keskeny mezsgyére, ha mindez elkerülhető lenne? – háborodik fel dr. Sváb Marianna kardiológus főorvos a Jósa András Oktató Kórház III-as Belgyógyászati Osztályán. Naponta felteszi magának a kérdést, amikor a szirénázó mentő infarktusos beteget hoz az osztályra. Korszerű gyógyszerek, modern technika néz farkasszemet a leselkedő halállal. S ha a beteg valóban számot vet a sorsával, Szent Péter előszobájából visszajövet azonnal tud előnyösen változtatni az életvitelén, jut idő a mozgásra, az egészséges táplálkozásra, már nem vonzza a nikotin és az alkohol, még a stresszt is kerülni tudja.
Nem mi, magyarok vagyunk az egyetlenek, akiknek az élet feltette ezeket a kérdéseket. Évtizedekkel ezelőtt a rendkívül rossz halálozási statisztikát felmutató finnek belátták, az egészségtudatos életmód, a kockázati tényezők csökkentése nélkül az orvos már csak a súlyos beteggel találkozhat. Európában mára az egyik legegészségesebb nemzetté váltak. Hazánk a vén kontinens utolsó helyén toporog a születéskor várható élettartam terén. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig másfél-kétszer annyi a szív-érrendszeri beteg, mint a Dunántúlon. Összefügghet ez az elhanyagoltsággal, a rizikófaktorok késői felismerésével, az alacsonyabb szintű egészségtudatosággal. Ugyanakkor egyszerre igaz a másik oldal is, mert a Szív világnapja alkalmából az erdei tornapályán több százan versenyeztek, és ellenőriztették vérnyomásukat, vércukor- és koleszterinszintjüket. A főorvosnőt megdöbbentette egy nemzetközi vizsgálat, amelyet 2005-ben, az osztályuk bevonásával végeztek. A szív-érrendszeri megbetegedések 90 százaléka megelőzhető lenne, ha időben, az egyéni felelősséget is felvállalva mindent elkövetnénk az egészségünkért. Ebben a felvilágosító munkában a média szerepét kimagaslónak ítéli meg. Egy-egy reklám után az emberek jobban figyelnek önmagukra, tudják az egészségügyi paraméterek értékhatárait, és a korszerű gyógyszereket már elfogadható áron be is tudják szerezni.
A három szakvizsgás főorvosnő néhány évet a Pulmonológiai Osztályon töltött, s közel 20 éve a szívbetegek kezelésére szakosodott III-as Belgyógyászaton halad egyre feljebb a szakmai és a képzeletbeli erkölcsi ranglétrán. Tüdőgyógyász szakvizsgája után a belgyógyászat, majd a kardiológia következett. A napi rutint – minimum 25 beteg ellátása – úgy oldja meg, hogy elmélyed a tudományban. Angolul, németül olvassa az orvosi lapokat, a hazai kongresszusokon rendszeresen előad. A családorvosok kreditpontgyűjtő rendezvényein a kórházi osztály gyakorlati tapasztalataival egészíti ki a kollégák tudását. Alig várja a néhány hét múlva esedékes költözést a központi telephelyen létrehozott Regionális Szűrőközpontba, ahol a gyógyítás és a rehabilitáció is helyet kapott. Az újdonságok mindig is vonzották a főorvosnőt, most a szívkatéterezés áll érdeklődése középpontjában. Műtét nélkül, a szó szoros értelmében képet kaphat a szív és az erek állapotáról, és a diagnózis mellett a terápiás eljárásokra is sor kerülhet. A Debreceni Egyetemről érkező gyakorlott kardiológusok segítik a nyíregyházi team munkáját.
Fél öt felé jár az idő, de talán ezen az osztályon másfajta időszámítás folyik. Főorvosok, osztályos orvosok, nővérek szorgoskodnak. Az intenzív részleg szentélye felé csak azok sietnek, akiknek ott van sürgős tennivalójuk. „Amíg úgy indulok reggel ide, hogy minden új nap új kihívást tartogat, és gyakorolhatom azt a semmi mással nem pótolható érzést, hogy most segíthetek a rászorulóknak, addig nincs baj. A napokban egyetemi évfolyamtársaimmal találkoztam, sok megfáradt, keserű ember. Csak hárman éreztük magunkat minden szempontból kiválóan.”
Mindezt megértő családi háttérrel képes Sváb főorvosnő elérni. Élete társa, Bárány Dániel villamosmérnök, gyermekeik, Orsolya közgazdász Hollandiában, Gábor műszaki informatikus. Összetartó, békés család, amelyben az öröm duplázódik, a bánat felére csökken. A fővárosi születésű főorvosnő a summa cum laude minősítéssel megszerzett diploma átvétele után nyíregyházi születésű férje után jött Szabolcsba. Maximalista, mindent elért, amit célul kitűzött. 2007-ben Semmelweis-emlékérmet és Pro Sanitate kitüntetést kapott. A kardiológus főorvos a szívével, a lelkével és emberségével is gyógyít.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése