Hajdúböszörmény

Hagyománytisztelő földműves család gyermekeként látta meg a napvilágot dr. Császiné Oláh Margit, a hajdúböszörményi Hajdú Gyógyszertár tulajdonosa, vezetője. Generációk óta Hajdúböszörményt vallották szülőföldjüknek a felmenői, így aztán természetes, hogy soha nem akart más vidéken élni a fiatal lány. Édesanyjától, Bodnár Margittól és édesapjától, Oláh Imrétől, a család összetartásának fontosságát, a munka szeretetét és a környezetében élők megbecsülését kapta útravalóul.

Az idős szülők ma büszkék lányuk, vejük, unokáik sikereire. Családfáját pontosan kiegészíti dr. Császi József, aki ma vállalkozó háziorvos. Kettejük összefogása, házassága, gondolataik, törekvéseik hasonlósága egységbe forrasztotta őket. Elsőszülött fiuk, József, édesanyja példáját követve negyedéves gyógyszerészhallgató Szegeden. Öccse, Attila, elsőéves Budapesten, a Corvinus Egyetemen. Ő közgazdásznak készül.

A hajdúböszörményi születésű Oláh Margit a kisváros gimnáziumában érettségizett 1976-ban, majd ezt követően a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett diplomát 1981-ben. Az államvizsgás gyakorlatát szülővárosában töltötte, majd itt állt munkába, a 16/40-es számú ún. „központi” gyógyszertárban. Dolgozott az utódaként épült Diószegi Sámuel gyógyszertárban, majd a 16/43-as gyógyszertárban volt beosztott, megbízott vezető, illetve vezetőhelyettes. A helyettesítések alkalmával a környező települések gyógyszertáraiban is találkozott a betegekkel.

Először akkor kóstolt bele a magángyógyszerészet rejtelmeibe, amikor a Szentháromság Patikában, ezerkilencszázkilencvennégyben az első nyolc hónapot gyógyszertárvezetőként töltötte. Férjével, aki háziorvosként gyógyította a körzetében élőket, elhatározták, hogy ők is megpróbálkoznak a vállalkozással. 1994 áprilisától szeptemberéig hihetetlenül nehéz körülmények között felépítették a Hajdú Gyógyszertárra keresztelt patikát. Éjt nappallá téve dolgoztak, lakásukat is pénzzé tették, szüleik is erőn felül támogatták a fiatalok iparkodását.

A családi összefogás meghozta az eredményt, Hajdúböszörmény egyik legszebb sarokpatikájába térhetnek be a betegek. Mellette a férj családorvosi rendelője, melyet második ütemben, két év múlva építettek fel. Az orvos és a gyógyszerész szakmai együttműködése náluk kiemelkedően jó. De a többi orvossal is folyamatosan jó munkakapcsolatban vannak a Hajdú Patika gyógyszerészei: mindent elkövetnek, hogy a betegek megkapják a számukra legelőnyösebb gyógyszert.

Ellentmondásnak látszik, de a gyógyszerésznő állítja magáról, hogy ő inkább alkalmazott típus, a rá bízott feladatokat maradéktalanul látta el világéletében. Ám az élet kihívásai, és különösen a gyerekek gondolkodása, életrevalósága az ő személyiségét is átformálták. Az építkezés elhúzódó évei, a vállalkozás nehézségei a kamaszodó gyerekek számára is sok lemondással jártak, s az édesanya gyakran megosztotta velük gondjait, kikérte véleményüket is. Kölcsönösen nevelték, csiszolták egymást.

Margitkának meggyőződése, hogy ma már sokkal inkább élvezi a vállalkozás nyújtotta szabadságot, mint korábban. Annak persze, nem örül, ha a mindenkori politika beleszól a szakmai munkába. Erre 2002 óta minden évben többször is akadt példa. A gyógyszerészek azonban igyekeztek a törvények, előírások betartása mellett legfontosabb feladatukról, a betegek maradéktalan ellátásról gondoskodni.

Mivel dr. Császiné napi 8–10 órát dolgozik a patikájában, gyakran előre megérzi, vagy idejében értesül arról, hogy mely gyógyszerekből várható ellátási nehézség. Ezt előre kalkulálva szerzi be a készletet, igyekszik az átmeneti hiányokat átvészelni. Nagyon ritka az olyan eset, amikor gyógyszer, vagy konkrét ígéret nélkül kell elküldenie a beteget.

Gyógyszerellátási és gyógyszerügyi szervezésből szakvizsgázott ezerkilencszázkilencvenben. Tréfásan jegyzi meg, hogy az emberek Császi-patikának hívják az országban egyetlen, Hajdú néven működő gyógyszertárat. Margitka annak is örül, hogy a családban lesz, aki átvegye majd tőle a stafétát, és ezzel maradandót alkotott, remélhetőleg patikusdinasztiát alapított.

Nem tud specifikus ártalomról, vagy betegségről, de a gyerekkori légúti betegségek gyakori előfordulását alaposabb elemzésre méltónak találja. A gyógyszerésznő és munkatársai igyekeznek elbeszélgetni a betegekkel, akik jobban megnyílnak előttük, mint az orvosnál.

A gyógyszerészi gondozás részeként a gyógyszertár eladóterében biztosítják, hogy egy különleges, „beszélő” automata vérnyomásmérővel egyedül is bárki ellenőrizhesse vérnyomását, pulzusszámát. A kemény világot elviselhetővé tenni, a munkát ésszerűen beosztani, és a megélhetésért csak vállalható kompromisszumot kötni – ez a legfontosabb üzenetük, amit a betegekkel szeretnének megértetni.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)