Hajdúböszörmény

Az állatállomány drasztikus leapadása miatt manapság nem a toplisták élén áll az állatorvosi hivatás. Jószerivel azok maradtak a pályán, akik igazán elkötelezettek, többen pedig a kisállatgyógyítás felé orientálódtak. Én elégedett vagyok azzal, amit az életben elértem, mert lehetőségem volt megmérni magamat a kihívások magasabb szintjein is. Lassan nyugdíjas éveimhez érek, ezért a levezetés megtervezésén s talán más elfoglaltság megteremtésén fáradozok – mondja dr. Cs. Varga László állatorvos.

Angol hadifogságban, az ausztriai Weissensteinben született 1945. június 15-én. Hajdúböszörmény környéki tanyákon kezdett családja új életet: a rókaháti, majd a bedőháti összevont osztályok után került be a város Rákóczi Ferenc Általános Iskolájába, ahonnan természetesen a Bocskai Gimnáziumba vezetett az út. Az általánosban Szőcs Gyula bácsi volt kedves tanítója, de szívesen emlékszik vissza Varga Miklósné osztályfőnökre, a futballsikerek szervezőjére, Székelyhidi Ágostonra, a gimnáziumi évekből Mező Erzsébet osztályfőnökre és Mihály János igazgatóra, aki egyébként a család baráti körébe is beletartozott. A labdarúgás mellett jó élményeket jelentettek az asztaliteniszben és a kézilabdában elért megyei sikerek és a népi táncos szereplések is. A reáltárgyak mellett hamar kialakult a biológia iránti érdeklődése is. Ez utóbbiban sokat segített az, hogy édesapja az idő tájt a SZÖVÁLL-t megszervezve állattenyésztéssel is foglalkozott, s a telepre ki-kijárva gyakran életközelből szemlélhette, miként gyógyít dr. Rózsa Bertalan állatorvos. Nem véletlen tehát, hogy az Állatorvosi Egyetemen folytatta tanulmányait.

Friss diplomásként a hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kapott üzemi állatorvosi beosztást 1968-ban. Abban az időben kezdődött az állattenyésztés fejlesztése, így lehetőség nyílt tervszerű szakmai munkára. Dr. Botos Lajos főállatorvos vezetésével jó csapat tevékenykedett a tsz állatállománya körül. Több újítást sikerült bevezetniük a fejőgépes tejtermelésben, s igen büszkén konstatálhatták, hogy két ízben is elsők lettek a magyar tarka országos tejtermelési versenyben. Amikor Botos Lajos nyugdíjba ment, Cs. Varga László üzemi főorvos vezetésével egyre eredményesebben, korszerű állat-egészségügyi feltételek mellett folyt az állomány idült, fertőző betegségektől való mentesítése, a törzstenyészet kialakítása, illetve kedvező mutatókat tudhattak magukénak a tenyészállat-értékesítésben is.

A termelőszövetkezetben eltöltött huszonegy év jó előiskola volt a kerületi főállatorvosi megbízás ellátásához, amelyre 1990-ben kérték fel. Hajdúböszörmény mellett Hajdúhadház, Téglás, Bodaszőlő, Hajdúvid és Pród tartozott a felügyelt kerületbe, ahol tizennégy állatorvos segítette munkáját. Mellette, amíg lehetett, magánpraxist is folytatott. A kerületi munkában szerzett tapasztalatait aztán jól kamatoztathatta, amikor 2000-ben a Hajdú-Bihar Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató-főállatorvosi beosztását nyerte el. Nagy elánnal kezdett bele a kétszáz főt foglalkoztató intézmény vezetői teendőibe. A legfőbb feladat az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítése volt, amely egyaránt jelentett jogi, igazgatási és szervezeti átalakításokat a saját intézményrendszeren belül, s egyes üzemek minőségi felkészítését a szigorú normáknak történő megfelelésre. Mindezek mellett meg kellett teremtenie a megye élelmiszer-biztonsági feltételeit, azok betartásának ellenőrzését, amelyet a társhatóságokkal együtt – persze egy kicsit rivalizálva is – végeztek. A felelősségteljesebb feladatokhoz felkészültebb vezetők sorát készítette fel és helyezett státuszba. Annak ellenére, hogy jó munkatársakkal dolgozott, kemény időszaka volt ez életének. Ugyanakkor szerette, hogy erőfeszítéseit az eredmények rendre igazolták.

Amikor az eredmények és a szakértelem helyett a hovatartozás lett szempont, megvált megyei funkciójától, magánállatorvos lett, s a Béke Agrárszövetkezetben vállalt főállatorvosi feladatot. Itt most az állategészségügy szinten tartásán dolgozik, vagyis ötödmagával a külső körülmények által negatívan befolyásolt körülmények között az állattenyésztés életben tartásán tevékenykednek. Büszke rá, hogy annak ellenére, hogy erre az ágazatra most kevesebb anyagi erőforrás jut, minőségi termékek hagyják el a szövetkezetet.

A hajdúböszörményi önkormányzat 2002-ben Sillye Gábor-díjjal ismerte el eredményes tevékenységét.

Feleségével, Ó. Szabó Juliannával – aki az Arany Sas patika tulajdonosa és vezetője – két felnőtt gyermekük életét kísérik figyelemmel: Edit Veszprém város főügyészhelyettese, Cecília szintén gyógyszerész Hajdúböszörményben. Eddig két fiú- és egy lányunoka szerez örömet a nagyszülőknek.

Szabad idejében szívesen kertészkedik, a képernyő előtt általában a sportközvetítéseket részesíti előnyben, és szívesen vállalkozik olykor egy távolabbi utánzásra is.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)