Hajdúböszörmény

Elégedett ember vagyok. Mindig azt csináltam, amihez kedvem volt. A tanításban minden szintet kipróbáltam, úgyhogy nincs hiányérzetem. Nagy örömömre a rendszerváltás után lehetőségem volt a hittanári végzettség megszerzésére is. Az iskolarendszerű oktatáson túl az ismeretterjesztésben is sok embernek adtam tudást, amire büszke vagyok. Arra meg még inkább, hogy volt tanítványaim már több fronton átvették a stafétabotot, és sikeresen teszik a dolgukat. Azt kívánom, hogy nekik is úgy köszönjék majd meg munkásságukat, ahogy nekem – összegez Balla Sándor Attila, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium biológia–kémia szakos tanára, egyébiránt a KDNP városi szervezetének alapító tagja és jelenlegi elnöke, a Vasvári Pál Társaság elnöke.

Hajdúböszörmény szülötte. Szerény körülmények között élő, összetartó családban nevelkedett. Édesapja asztalos ktsz-elnök volt, végül szabálysértési előadóként ment nyugdíjba. Édesanyja szabómester volt – mondták róla, „olyan ruhát nem varr senki” –, majd ktsz-részlegvezetőként fejezte be pályáját. Hogy csak kiváló munkát adhat ki kezéből, azt tőle örökölte. A Weszprémy utcai óvodába járván kezdett el biológusként gondolkodni – minden virágot és rovart ismert, amivel találkozhatott. Négyéves korában már olvasott. A Bocskai Általános Iskolában kitűnő tanuló volt, s tagja annak a Szabó József tanár úr vezette énekkarnak, amely sok megyei első helyezés mellett kétszer a rádióban is szerepelt. Nagypedagógus egyéniség volt, s akkoriban dicsőség volt az énekkar tagja lenni. Akkoriban kóstolt bele az ökölvívásba, a tornába és a lövészetbe, ez utóbbit tavaly hagyta abba.

Diákként és tanárként is mindig a Bocskai Gimnáziumba vágyott. Végre odaérve aztán csodálatos egyéniségektől volt szerencséje tanulni. Cseke Gábor, Csiha László és Kertész László ösztönzőleg és példaszerűen voltak hatással pályaválasztására, a szakirányt pedig Lovas Mártonné, Amálka néninek, biológiatanárának köszönhette. A KLTE biológia–kémia szakára jelentkezett, de hogy a fizikát is megszerette, azt a Csillagászat Baráti Körében kifejtett aktivitása bizonyítja, (akkoriban Debrecenben is szervezett egy hasonló kört, és manapság is tart előadásokat e témakörben) ahol Kulin György és a többi hivatásos között merülhetett el e szaktudomány titkaiban. Az egyetemről dr. Echter Tibor repülőorvossal levelezett űrkutatás-biológiai tárgyú tudományos diákköri dolgozatai érdekében. Végzésekor Nemeskéry professzor marasztalta az egyetemen, de nem maradt, s különben is „átnyergelt” az ökológiára. (Később egy akadémiai ösztöndíj birtokában a Pocsaj melletti Ős-Szamos-meder maradványát kutatta, aminek nyomán azt természetvédelmi tájegységnek nyilvánították.) 1971-ben egy fél tanévet a debreceni 119. Sz. Szakmunkásképzőben, majd négy és fél évet a hajdúnánási Kőrösi Csoma Gimnáziumban tanított (sok barátot, jó kollégát hagyott ott), míg végre lett egy – először kollégiumi nevelőtanári – állás szeretett gimnáziumában.

Az ott eddig eltelt 30 esztendő alatt sok minden változott, a tudás becsülete nem. S az sem, hogy a gimnáziumnak kitekintése és kisugárzása van mindenre, ami a városban történik. Egy kis kulturális központ, amely egyszersmind ad is a városnak, és befogadókat is nevel. Ezért szerencsés a Balla tanár úr által is alkalmazott alapelv, miszerint nem tantárgyakat tanítanak, hanem gyerekeket. Öt igazgatójában habitusuk szerinti tiszteletre méltó jellemvonásokat tisztelhetett; megerősítést, biztatást és ösztönzést kapott tőlük tanári tevékenységéhez, de irodalmi munkásságához is. Biológus kollégáival együtt örülnek egymás sikereinek, amelyeket országos tanulmányi versenyeken, szakmai vetélkedőkön elértek. 1990 óta ő a munkaközösség-vezető. Osztályfőnökséget már csak esti tagozaton vállal, s talán még egy osztályt kísérve a matúráig köszön majd el, s ad egy fényképet a biológiaszertár falára, ahol az elődök emlékét most még ő örökíti meg.

Tanári pályája mellett – tíz évet óraadóként az óvóképzőben is tanított – felsorolni is nehéz, mi mindennel foglalkozott. Biológiai profiljába tartozóan gyakran behívták a honvédséghez, majd a polgári védelem előadójaként (végül főmunkatársként kapta meg obsitlevelét), a Kossuth Katonai Főiskola szakreferense volt (diplomamunkákat értékelt), a környezetvédelem egyik harcosa, közoktatási szakértő és érettségivizsga-elnök ma is. A Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kört már tanítványai vezetik. Irodalmi munkásságában a vallástörténet helyi vonatkozásait örökíti meg. Fotózott, és szakkört vezetett. Egy cikluson át tagja volt az önkormányzat kulturális bizottságának, 1998-ban a KDNP képviselőjelöltje volt.

Máig lelkes kiránduló (télen-nyáron biciklivel is), sokat olvas, régi bútorokat restaurál. Feleségével (Vasvári Évával, egykori tanítványával) sűrűn látnak vendégül barátokat, s beteg állatokat fogadnak be gyakran gyógykezelésre.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)