Hajdúböszörmény

A tősgyökeres böszörményi származású, 1947. április 6-án – Bársony Margit és Ó. Szabó Imre – házasságából született leánygyermekről senki sem gondolta, hogy egykor az emberek, méghozzá betegek gondján fog enyhíteni, azokat fogja gyógyítani. Idősebb testvére, Margit, háztartásbeli. Katalin, a fiatalabb, gyógyszertári dolgozó. Ó. Szabó Julianna férje, Dr. Cs. Varga László állatorvos. Elsőszülött leányuk. Edit, Veszprémben ügyész. Férje, Kulman Róbert, bányamérnök. Kisfiuk, Gergely, kétéves. Cecília, a fiatalabb, gyógyszerészként 1998 óta dolgozik az Arany Sas Patika lelkes csapatában. Férje, aki szintén – teljesen véletlenül – gyógyszerész, Antal László. Vele közösen nevelik kedvencüket, a kétéves Antal Áront.

Ó. Szabó Julianna, az eredményesen letett érettségi vizsgáknak, valamint a sikeres felvételiknek köszönhetőn tanulmányait Szegeden, az Orvostudományi egyetem gyógyszerészeti karán folytathatta. Diplomáját, 1970-ben kézhez kapva került az akkor még számmal jelölt – 16/40-es patikába, Hajdúböszörménybe. Az akkori követelményeknek megfelelően, szakvizsgáját 1981-ben tette le. Ezt megelőzően, 1978-ban lett a méltán el- és közismert Bethlen Gábor utcai gyógyszertár vezetője. Őszinte emberi tisztességével, a tőle telhető legnagyobb szakmai tudással teljesítette mindazok kívánságait, akiket a sors nem a szerencsések és a boldogok oldalára sorolt.

Hajdú-Bihar megyében ötödikként – az olimpiai számításokat figyelembe véve, mondhatnánk pontszerző helyen, ötödikként – nyitotta meg 1991 szeptemberében az Arany Sas Patika ajtaját az arra rászorulók előtt, Hajdúböszörményben.

Mint mondja: ma az embereknek nagyobb a rálátása a saját egészségükkel kapcsolatos kérdésekre, mint azelőtt. Szerencsére, az érintettek már ismerik és igénylik az információt, az egészségüket befolyásoló gyógyszerek kedvező és kedvezőtlen hatásokról, de ugyanakkor tisztában vannak a gyógyulási folyamat egyes szakaszaival is. Mindezek mellett érzékelhető ellentmondás az, hogy a szélesebb körű tájékoztatás és ismeretanyag birtokában lévő emberek egészségi állapota sem jobb az őket megelőzőkétől.

Több mint tíz évvel ezelőtt, ezer-ezerkétszáz féle gyógyszert ismertek. Mára ez a szám a tizenhatezer felé emelkedett. Az Arany Sas Patika hét–nyolc ezer féle gyógyszerrel áll rendelkezésére a hozzá fordulóknak: ha délelőtt megrendeli, délután hazaviheti a beteg az általa kért készítményt. A gyógyszertárvezető-asszony elmondja, hogy napjainkban, a túlfeszített életmód „eredményeként” egyre több embernek van szüksége az antidepresszáns és a feszültségoldó szerekre. Ő, személy szerint összefüggést lát az egészségügyi kultúra és a törvény által megszabott lehetőségek között. Az orvos felírja a gyógyszert, de a betegek egy része – anyagi erejéhez mérten – csak a leginkább szükségeseket tudja kiváltani.

Az emberek sajnos sok gyógyszert fogyasztanak. A feszültséget régebben másként vezették le, nem volt ennyi embernek szüksége ideggyógyászra a környéken, de a korszerű kezelőt egyre többen keresik fel, ahol a már említett szakember igyekszik segíteni a felgyülemlett gondokon.

A hozzájuk fordulók, a később érintettekké váló betegek javát szolgálja az, hogy a helyi gyógyszerész és az orvos között minden tekintetben tökéletes az együttműködés: a beteg érdekét szem előtt tartva konzultálnak arról: mi kapható a patikában, ami segítheti a gyógyulást. S egyikükben sem merül fel, hogy megpróbálják „küldözgetni” a beteget. Mára, mindenki szerencséjére mondva, a helyzet tiszta lett: akinek baja van, az orvos után a gyógyszerészhez fordul, őszintén, minden mellébeszélés nélkül. Mindez nem menne anélkül, hogy a hatóanyagok árában, a készítmények elérhetőségének idejében ne lenne megelőző beszélgetés az érintettek között.

Julianna asszony nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy a gyógyhatású készítmények- és gyógytermékek elterjedését, egyre inkább közkedveltté válását a mindenki számára értelmesnek ítélhető reklámok kedvező irányban befolyásolták. Az érintett termékek hatásmechanizmusának vizsgálatát azonban megkérdőjelezi. Az emberek nagyon hajlamosak mindent kipróbálni, ami szerintük gyorsan meggyógyíthatja őket. A tősgyökeres hajdúböszörményi család haladó hagyományait folytatva dr. Cs. Varga Lászlóné is a minőségi munkára törekszik, nem véletlen, hogy „Kiváló Dolgozó” kitüntető címmel, valamint a város gazdaságos gyógyszerészi tevékenységéért járó önkormányzati elismeréssel bír.

Amikor jut rá idő, szívesen utazik külföldre is, de nem zárkózik el attól sem, ha felkérik szakmai különórák megtartására. Büszke rá, hogy Hajdúböszörményben elsőként alapította meg a magángyógyszertárat és a 30 ezres városban ma már a korábbi kettő helyett hat patika nyújt szolgáltatást egészségesnek, betegnek egyaránt.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)