Jánkmajtis

Szereti ezt a vidéket. Génjeiben hordozza ősei lokálpatriotizmusát. Soha nem merült fel a kérdés, hogy a világ másik szegletében is otthont teremthetne magának Cséke László, Jánkmajtis polgármestere. Nagy a valószínűsége, hogy a falubeliek is tudják ezt róla. S az sem a véletlen számlájára írható, hogy 29 éves korában már megválasztották az akkori nagyközségi közös tanács elnökének. Minden bizonnyal a legfiatalabbak egyike volt az országban, megyénkben mindenképpen ő számít az államigazgatás Benjáminjának.

Ha valaki a focipályáról emlékezne a nevére, azt is örömmel veszi. Testvérével, Gyurival mindent a focinak rendeltek alá, és akár nézni lehetett a tévében, akár kergetni a pettyest, kaphatóak voltak rá. A megyei első- és másodosztályban játszottak. Ez a szenvedély még a tanulást is a második helyre szorította volna, ha rajtuk múlik teljesen a döntés. A fivére most Nyíregyházán technikai vezető a labdarúgócsapatnál.

Édesapja, néhai Cséke György a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. Édesanyja, Tukacs Jolán nem vállalt állást munkahelyen, a családjáról igyekezett maximálisan gondoskodni. A felesége Istvánfi Éva gondozó a helyi szociális otthonban. A fia, László, másodikos a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumban, Éva lánya most nyolcadik osztályos és felvették a Zalka német tagozatára.

Cséke László a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolában végzett, mezőgazdasági technikusi minősítést szerzett. A jánkmajtisi termelőszövetkezetben helyezkedett el, és szinte minden posztot megismerhetett. Legszívesebben a kertészetre emlékszik vissza. Itt 1982-ig dolgozott.

Ezután életre szóló váltás következett: a nagyközségi közös tanácsra hívták és államigazgatási előadóként megismerhette az emberek ügyes-bajos dolgait, s azokat a gondokat, amelyek miatt a tanácshoz fordultak. A falubeliek bizalmukba fogadták, megszerették és ezerkilencszáznyolcvanötben a tanácsi választáson még huszonévei végén elnyerte a választók voksait. Mint tanácselnök azon munkálkodott, hogy a nagyközség fejlődjön, az emberek gyarapodjanak anyagiakban, szellemiekben.

Amikor a rendszerváltozás Jánkmajtison is beköszöntött, indult a legelső önkormányzati választáson és ismét ő tölthette be a falu első emberét megillető tisztséget. Négy év múltán már több jelölt versengett ezért a székért és Cséke László örült a megméretési lehetőségnek. Annak pedig külön örült, hogy a szavazatok 86 százalékát megkapta.

Arra törekedett, hogy a falu − még a nehézségek ellenére is  − fejlődjön. Az elmúlt ciklus alatt kiépült a teljes gáz- és telefonhálózat, a község 500 lakóháza közül 400-ban használják. Ugyancsak a modernizálás jele, hogy ivóvízvezeték hálózza be a települést. A szociális otthonban tizenhét embernek teremtenek elfogadható életkörülményeket, huszonöten pedig bejárnak és itt étkeznek.

Az egészségügyi ellátásban komoly lépés volt a központi ügyelet megszervezése, gyermekorvoshoz, fogorvoshoz, laborba, fizikoterápiás kezelésre nem kell máshová utazgatni. Az pedig egyedülálló, hogy dr. Frank Endre családorvosnak, aki közel fél évszázada gyógyítja a generációk tagjait, díszpolgári címet szavazott meg a képviselő-testület.

Azt viszont nagyon fájlalják, hogy a nemrég még virágzó termelőszövetkezet ebek harmincadjára jutott. Pár éve még 400-an szerepeltek a fizetési listán, közvetve pedig az egész falu megélhetésében oroszlánszerepet játszott a közös gazdaság. Ma hárman őrzik a vagyont, amelynek a legnagyobb ellensége a múló idő lesz…

− Márpedig akár tetszik, akár nem, a mezőgazdaságnak mindig is meghatározó szerepet kell kapnia a faluban  − mondta a polgármester.  − Almát szüretelnek a kertekben, sertést tenyésztenek, napraforgót, búzát termesztenek a földeken. Ezek az emberek ehhez értenek, a természet, a föld, az évszakok változása, az időjárás ismerete évezredes tapasztalat. Mifelénk nincs létalapja az iparnak, tehát ha a fejlődést szorgalmazzuk, mindenképpen a mezőgazdaságban kell megkeresnünk a kilábalás, az előbbre jutás lehetőségét. A suszter maradjon a kaptafánál… A földek száz százalékig magántulajdonba kerültek, a gép- és a vetőmagvásárláshoz szükséges lenne a támogatás. Így legalább csökkenne a munkanélküliség és az embereknek jobb lenne a közérzete és vastagabb a pénztárcája.

A várostól alig tíz kilométer választja el Jánkmajtist. Így nem csoda, ha a Fehérgyarmaton megszokott szolgáltatások vonzerőt gyakorolnak rájuk. Terveik közt szerepel a kábeltévé kiépítése, amelynek a segítségével huszonkét csatorna programjai közül válogathatnának.

A polgármester ma is változatlanul rajong a fociért, meccs el nem múlhat nélküle. Azon fáradozik, hogy a nagyközségben élő emberek ne érezzék a vidéki élet hátrányát, ha már a páratlanul szép szatmári vidéket, őseik földjét vallják otthonuknak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)