Nyírpazony

A Nyírpazonyban gyártott szárító berendezések egyre népszerűbbek szerte a hazában. Ennek talán három oka van: valamennyi készülék esztétikus, energiatakarékos és környezetbarát. Záhony felé tartva, ahogy elhagyjuk a kabalási dombokat, kissé balra tekintünk, és máris láthatjuk a kék fedelű, fehér épületeket. Itt működik a Béres Farm Kereskedelmi Szolgáltató és Gépgyártó Bt. Jó pár évvel ezelőtt itt egy elhagyott telek volt, ami igazából kihasználatlannak számított, mivel mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas.

A cég tulajdonosa, ügyvezető igazgatója, Béres István mérnök-közgazdász ipart teremtett itt. Mérföldkőnek számított ez Nyírpazony történetében, megyénk ipartörténetébe is beírta a nevét Béres István. Hogy is kezdődött? A naptár 1998-at mutatott, amikor elkezdték ezt a vállalkozást két prototípussal. Az egyiket tiszanagyfalui, a másikat császlói vállalkozó vásárolta meg és próbálta ki. A próba jól sikerült, mindketten elégedetten nyilatkoztak a szárító berendezésről.

A sorozatgyártás 1999-ben kezdődött. Hangsúlyozni kell, hogy a berendezést az egyik magyar egyetem szakembereivel közösen fejlesztették ki. Az eltelt négy évben bővült a csarnok, a technológia és a létszám is. Kezdetben nyolcan dolgoztak itt, most huszonketten. Az üzem területe is figyelmet érdemel. A kerítésen belül zöld övezetet alakítottak ki, van itt szép pázsit, több mutatós fa, szép virág és sziklakert. A munkások kényelmét és ellátását jó szociális helyiség szolgálja, a tulajdonosoknak jól felszerelt irodájuk van. Ezt az üzemet sok nyugati vállalkozó is megirigyelheti. 2002 tavaszán újabb fontos fejleményekről számolhatott be az ügyvezető. Örömmel újságolta, hogy a Széchenyi-terv pályázatán 40 millió forint támogatást nyertek. Ehhez hozzá tesznek ugyanennyit, vagyis 40 milliót, és a 80 millió forintból a világhírű Messer cégtől egy lézer lemezvágó gépet vásárolnak. Ezzel a nagy értékű, sokat tudó géppel alkatrészeket is gyártanak majd, a terv szerint német megrendelésre.

A korszerűsítésnek ezzel még nincs vége. Az idei szezonban saját számítógépes nedvesség szabályozóval szerelik fel a berendezéseket. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei mostanában készítik a szabályozókat. Béres úr hangsúlyozta: a szárító berendezéseit lakott területen is fel lehet állítani, üzembe lehet helyezni, mert a berendezés úgy készült, hogy port nem bocsát ki, nem szennyezi a levegőt és zajvédelmi szempontból is megfelel az előírásoknak. Jó tudni: könnyen felépíthető, összeszerelhető. Raktárakat, tárolókat is készítenek és forgalmaznak Nyírpazonyban. Akik kevésbé ismerik a falusi életet és a mezőgazdaságot, azoknak írjuk le: a berendezésekkel búzát, kukoricát és napraforgót szárítanak. A Kőrösök vidékén rizst is termelnek, a rizs szárítására is vásároltak már berendezést. A laikus is tudja, hogy a szárított és jól tárolt szemes terményt később jobb áron lehet eladni.

Egy prospektus címlapján ez olvasható: Béres Farm Gabonatechnika. A bemutatóban pedig az áll, hogy a szárítók 11-féle teljesítményi lépcsővel készülnek. A készlet, szárító, hűtőzónák moduláris felépítése a különböző teljesítőképességű szárítótornyok egységes megjelenítését biztosítja. A kifejlesztett környezetvédelmi berendezés a szárító tiszta üzemét biztosítja, ezenfelül jelentős energia megtakarítást eredményez. Minden egyes modulban azonos keresztmetszetű és a hosszirányban egyenletes levegőelosztás érdekében 1000 mm hosszúságú légcsatornák találhatók. A légcsatornák sakktáblaszerű elrendezése az egyes modulokban célszerűen változik, valamint a légcsatorna sorok közötti távolság növekvő méretei – a felső, középső –, valamint alsó modulokban figyelembe veszik a száradási intenzitás időbeli csökkenését.

Külön figyelmet érdemel a gabonaszárítóhoz készített kiegészítő berendezés. Ez környezetvédő berendezés, amely a porkibocsátás csökkentése mellett energia-fogyasztás mérséklésével, közvetlenül, rövid üzemeltetési idő alatt valósítja meg a beruházási költség megtérülését. Az adott típusú gabonaszárító, amelynek hőfejlesztő kazánja átlagosan 450–2400 KW hőteljesítménnyel üzemel, és összeépíthető a KVB-2/E környezetvédelmi berendezéssel, a szárító energiafogyasztása 20–25 százalékkal csökken a berendezés alkalmazásakor.

Béres István az Ybl Miklós Főiskola gépész szakán szerzett diplomát, majd Budapesten közlekedésmérnöki oklevelet kapott, későbbi tanulmányai után mérnök-közgazdász képesítést vehetett át. A Vagépnél főmérnökként több szakmát irányított, a megyei tanácson és az országos Közúti Gépellátó Vállalatnál is szerzett szakmai tapasztalatokat. Vállalkozóvá válása előtt a Mezőgépnél vezérigazgató-helyettes volt.

A felesége pedagógus végzettségű. Andor fiuk közgazdász. István fiuk gazdasági büntetőjogász, egy ideig ügyvédbojtár volt, de már a vállalkozásban dolgozik. Ez a sikeres vállalkozás hamarosan átalakul és kft. lesz. Várható, hogy Béresék acélerős kft.-vel csatlakoznak az Európai Unióhoz.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)