Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Alföldi László
A Megyei Közgyűlés aljegyzője,
Miskolc
A sok jogász között egy elméleti közgazdász. Ennek megfelelően közigazgatási pályafutása során sok gazdasági tevékenységgel foglalkozott Alföldi László az elmúlt évtizedekben. Munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjét, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzatáért emlékérmet.
Nemcsak a neve Alföldi, hanem a származása is, ugyanis édesapja az Alföldről, Hajdúnánásról került Miskolcra, cipőkereskedést nyitott a Kazinczy majd Széchenyi utcán. Az anyai ág mozgalmasabb volt, vasutas családként végigjárták a monarchiát, mire ideértek. Háborús gyerek volt, ’44 tavaszán született, legidősebbként a négy testvér közül. Az üzletet államosították, a család is költözött. A nehéz éveket jelzi, hogy az általánost három iskolában sikerült elvégeznie. Érdekelték a humán dolgok, de a barátokkal fúrtak faragtak, detektoros rádiókat szereltek, a szülők is úgy gondolták, hogy jobb, ha a gyerek szakmát tanul.
„A villamosipari technikumba jelentkeztem, de az első kérdés miatt nem vettek fel, ami a következő volt: melyik nagyobb: a 2/3 vagy a 3/4 ?” – emlékezett vissza, persze most már mosolyogva a történtekre Alföldi László.
„Ebből leszűrhettem azt, hogy nem mindig a gyorsaság vezet a legjobb megoldáshoz.”
Végül is nem járt rosszul azzal, hogy nem vették fel, mert a Földes Ferenc Gimnáziumba került Prókay László osztályába. A gimnázium után adódott a kérdés: jogászként vagy közgazdászként tanuljon tovább, miközben az újságírás is érdekelte. Győzött a racionalitás.
„A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre jelentkeztem, külkereskedelmi szakra. Az írásbeli felvételi jól sikerült. A szóbeli után kijött a felvételi bizottság elnöke, s mondta, válasszak: az idén felvesznek elméleti szakra, vagy – az angol nyelv elmélyítése után – ismét megpróbálom jövőre a külkert? – Igent mondtam az elsőre, s úgy mentem haza a felvételiről, hogy egyetemista vagyok” – elevenítette fel pályafutása sorskérdését Alföldi László.
Az elméleti, általános közgazdász szakon elsősorban a makrogazdasággal foglalkoztak. A kötelező nyári gyakorlatot 1965-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsnál töltötte, s nagyon tetszett neki a tervezőmunka meg a kollegiális légkör. A következő évben végzett. A megyeházán nem sok közgazdász dolgozott akkor, de valamilyen okból nem hívták. Miskolc hamarabb lépett, így az utóbbit választotta, s 1966-tól 1985-ig itt dolgozott a tervosztályon. Előbb mint közgazdász, majd 1971-től osztályvezető-helyettes. Sokak megítélése szerint a XX. században ez volt a város növekedésének, fejlődésének legdinamikusabb szakasza.
„Oldalakon keresztül lehetne sorolni az új létesítményeket, de minőségileg a meghatározott műszaki, gazdasági normatívák minden tervező vagy építész kezét megkötötték” – utalt a tervgazdálkodás buktatóira Alföldi László.
Ma is büszke azonban azokra az anyagokra, amelyeket kollégáival készített, mint pl.: a város első hosszú távú koncepciójára, vagy a peremterületek helyzetével foglalkozó tanulmányra. A városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője lett 1985-ben, ahol 1989-ig dolgozott. Az itt végzett munkát a következőképpen jellemezte: A városfejlesztés után a gazdaság újabb területeit nyitotta meg számára a vállalkozásokkal való foglalkozás. Ebben az időszakban már a piacgazdaság feltételeinek a kidolgozása volt a feladat, az új vállalatirányítási formák, a többszintű bankrendszer, az szja bevezetése, az általános forgalmi adó… Közben egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került a térség. A megye szellemi erejének összefogásával elkészült programot ’89 augusztusában a kormány elé terjesztették, amely összességében nem valósult meg, de néhány eleme később igen.
Az új idők újabb váltást hoztak Alföldi László életében, 1990. január 1-jétől a megyei tanácshoz került mint területfejlesztési és munkaügyi osztályvezető, 1995. július 1-jétől, vagyis már tíz éve a megye aljegyzőjévé választotta a közgyűlés.
„A régió, a megye, a kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetének figyelemmel kísérése, elemzése, valamint a javaslattétel a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézkedésekre a feladatom. Számos, a megyéről készült fejlesztési terv kidolgozásában is közreműködtem, részt vettem az Észak-magyarországi Regionális Képzőközpont, a megyei munkaügyi tanács létrehozásában, ma is kapcsolatban állok velük. A megyéből indult el a falugondnoki rendszer is. Mi készítettük elő a Phare kísérleti programot. Ez lett az alapja a területfejlesztési tanácsok létrehozásának és a területfejlesztési törvénynek” – ismertette aljegyzői tevékenységének főbb állomásait Alföldi László. A területfejlesztés igazi szakmai kihívás, akárcsak néhány évig a jövő közgazdászainak az oktatása – dr. Tóth László professzor irányításával, akit ma is igen nagyra tart – a Miskolci Egyetemen.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Horváth József
Prof. Dr. Barkai László
Dr. Újszászy László
Dr. Radványi Gáspár
Szűcs Tibor
Dr. Lakatos Zoltán
Tóth Ottóné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése