Miskolc

Nemcsak a megyei, hanem az országos közéletben is az ismert személyiségek közé tartozik Szabó György, aki a Horn-kormány népjóléti minisztereként megpróbálta megreformálni az egészségügyet. Jelenleg a megyei közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke, a szerencsi térség képviselője, tevékenysége középpontjában a területfejlesztés áll.

Nézzük a nacionáléját: 1947. augusztus 12-én született Miskolcon. Nős, felesége közgazdász–szociológus, két felnőtt fiúgyermekük van. „Falun élek, 1988-ban költöztünk ki Miskolcról, és jó döntésnek tartom, mert a nagyváros után itt minden emberi léptékű. Csendes, jó levegőjű, és imádok kertészkedni” – indokolta a megszokott iránytól eltérő vándorlását Szabó György. A két fiú egyébként Miskolcon él, így szerencsére gyakran tudnak találkozni.

De térjünk vissza az életrajzi elemekhez: 1965-ben a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1972-ben az MKKTE ipargazdasági szakán közgazdász oklevelet szerzett.

„Jó középiskolába jártam, a Földesbe. Szerettem azt az iskolát, hálás szívvel gondolok vissza rá. Milyen kitűnő iskola is, arra akkor jöttem rá, mikor bekerültem az egyetemre, s össze tudtam mérni magam, az itt szerzett tudást a máshonnan jöttekkel – fogott a diákévek felidézésébe Szabó György. Az osztályfőnököm Csótai János magyar tanár volt, a másik osztályfőnököm, pedig Temesvári Miklós, testnevelő tanár” – s itt a hatást várva megállt. Természetesen az Újpesttel egykoron labdarúgó-bajnokságot nyert mesteredző nevét szinte mindenki ismeri Miskolcon, a fociszurkolók mellett egykori diákjai is szeretettel emlegetik. Akárcsak Mádai Gyula történelem tanár, akire ugyancsak szívesen emlékszik Szabó György. Győrffy tanár urat említette még, aki matematikát, fizikát tanított. Vele kapcsolatban még ma is eszébe jutott egy régi jól bevált trükk: ha nem akartak felelni a diákok, akkor elterelték a figyelmét valami tudományos kérdéssel. S mire kifejtette nem maradt idő, a számonkérésre.

1972-től Szolnokon, 1975-től Miskolcon dolgozott a megyei tanácsok tervosztályain főelőadóként, majd csoportvezető, 1979-től osztályvezető-helyettes lett. 1989–1990-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács elnöke volt. 1987-ben a Politikai Főiskolán elvégezte a politikai szociológia szakot.

Az 1990. évi országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listáról szerzett mandátumot. Az őszi önkormányzati választások után, 1990. december 18-án a megyei közgyűlés elnökévé választották, ezért lemondott mandátumáról. 1994 óta újra országgyűlési képviselő, 1994–1995-ben ismét a megyei közgyűlés elnöke volt, majd 1995. április 3-tól 1996. november 30-ig a Horn-kormány népjóléti minisztere. Megpróbálta megreformálni a magyar társadalom állatorvosi lovának számító egészségügyet, ezen belül is a kórházakat. 1997-től az MSZP Borsod megyei elnöke, 1998-tól a párt országos választmányi tagja.

A 2002. évi országgyűlési választásokon, az emlékezetes újraszámlálás után visszaszerezte 1998-ban elvesztett egyéni mandátumát. Júniustól a területfejlesztési állandó bizottság elnöke. Október 20-án negyedszer is mandátumot szerzett a megyegyűlésben, jelenleg a testület alelnöke. 2003 februárjától az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.

„A közgyűlésen belül, a munkamegosztás keretében az egészségügyi kérdésekkel való foglalkozás az elsődleges feladatom. Néhány önkormányzati érdekeltségű vállalat tulajdonosi felügyeletét is ellátom, valamint természetesen részt veszek a költségvetési és pénzügyi tervek kidolgozásában, a döntéshozatalban” – sorolta a megyei közgyűlés vezetésében ellátott feladatait Szabó György, aki felhívta a figyelmet arra, hogy társadalmi megbízatású alelnökként tevékenykedik, főállása Szerencs és térségének az országgyűlési képviselete.

„Mivel a megye MSZP-elnöke vagyok már elég régen, és a közgyűlésben általános, nagypolitikai kérdések is szóba kerülnek, ezért a vita élvonalában kell szerepelnem. További feladatom, hogy a megyei pártvezetés és az önkormányzat vezetése közötti összhang megfelelő színvonalú legyen.”

Szabó György jól ismert politikus, de magánemberként keveset lehet tudni róla – ami a mai közéletet nézve, a falun élés egyik előnye. Mint megtudtuk a kertészkedésen túl, sok minden érdekli.

Gyerekkora óta megszállottan olvas. Kedveli a szépirodalmat, kedvenc írója a világhírű latin-amerikai író, Gabriel Garcia Marques, a magyarok közül, pedig Németh Lászlót és Szabó Magdát említette. Szívesen hallgat zenét, igazi mindenevőnek tartja magát, de bevallotta, hogy a komolyzene az igazi megnyugtató számára, különösen szívesen hallgatja Beethoven műveit. A szellemi és testi relaxációt, pedig a szauna jelenti számára. Igaz, túl sok ideje nincs a felsorolt tevékenységekre, mert a politizálás, az ezzel járó sok utazás rengeteg időt igényel.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)