Miskolc

Széphalomban felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amely szinte egyedülálló intézmény Európában. A megye háromszázmillió forinttal támogatta megvalósulását.

– Felemelő érzés volt jelen lenni annak tudatában, hogy egy tizennégy éve dédelgetett terv létrejöttéhez erőnkön felül hoztunk áldozatot, és felemelő volt az esemény szellemiségének és kulturális jelentőségének átérzése – nyilatkozta Koncz Ferenc, aki a megye vezetésében az oktatásügyet felügyeli.

A civilben matematika–fizika szakos tanárember politika és közélet iránti érdeklődése már a 80-as évek vége felé elkezdődött, egyetemi évei alatt. A legendásan szabad szellemű Közgáz rendezvényeinek látogatásával indult, majd a Jurta Színház előadásai, a falurombolás elleni tüntetések, Bős-Nagymaros ellenzékisége, székelymentő missziós megmozdulások követték egymást az események sodrásában.

– Nagyon erős és mély nemzeti érzést kaptam útravalóul szülőfalumban, Tornaszentjakabon, ahol többgenerációs, mélyen vallásos családban nőttem fel. Szüleim, nagyszüleim a föld emberei voltak. A faluban nem volt tsz, és még a kocsmai élet is arról szólt, kinek hol tanul a gyermeke. Nagy nyomás és komoly elvárás volt a felénk kódolt ambíció. Ez is ok volt, hogy a Gépipari Szakközépiskola után, amelynek  „ezermesterré” avatásomat köszönhetem, erős reálérdeklődésem vitt az egyetemre, ahol tanári diplomát szereztem, majd már munka mellett 2002 után a marketingmenedzser szakot is elvégeztem.

Két esztendő fővárosi tanítás után feleségével – aki közgazdász – l988-ban Szerencsre költöztek, ahol mai napig is élnek három gyermekükkel. Ott a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tanáraként csupa jó emléket őriz, bár szigorú és kemény volt diákjaival, mégis kölcsönös megbecsülésben és szeretetben volt része.

1990-ben, a rendszerváltás kezdetén vált nyilvánvalóvá számára, hogy érdekli a politika, akkor tudatosult az a tény, hogy helyi ügyeket hitelesen képviselni és támogatni csak helyi polgárok tudnak. Szerencs szívügyévé vált, hiszen befogadó, barátságos, dolgos emberek között talált otthonra benne. 1990-től helyi képviselő a mai napig is, 2000-től 2002-ig alpolgármesterként, majd 2006-ig tanácsnokként dolgozott városáért.

1998–2002 között országgyűlési képviselőként nagyon sokat tett Szerencsért és Zemplénért. A városban szinte teljesen kiépült az infrastruktúra, a csatorna, gáz, utak, vasútállomás, iskolai kollégium, uszoda megvalósulása egymást követte.

A háromsávos gesztelyi út a Széchényi-tervből épült meg 900 milliós beruházásban, és elkészült volna a 2×2 sá­vos út is egészen Sátoraljaújhelyig, de az élet közbeszólt.

Lobbitevékenységének köszönhetően nagyon jelentős vívmányként 2001-ben kétszeresére nőtt a szőlő felvásárlási ára Tokajhegyalján. Elkészült 17 település szennyvízberuházása Tokaj központtal, így – a négy esztendő alatt, summázva – több mint 20 milliárd forint jutott a térségnek.

A Megyei Közgyűlés alelnökeként hatáskörébe tartoznak a szakközépiskolák, gimnáziumok, szakmunkásképzők, gyógypedagógia, gyermekvédelem és az ifjúságpolitika. Már országgyűlési képviselőként kidolgozója volt a Bursa Hungarica ösztöndíjnak, mely támogatási rendszer hárompilléres, állami, helyi és megyei finanszírozású, ez utóbbi összegét alelnöksége alatt a közgyűlés megduplázta. Ez a tehetséggondozási segítségnyújtás a havi 10 000 Ft-ot is elérheti, ezzel egyidejűleg kiemelt figyelmet fordítanak a mecénás pályázatok elbírálásánál a kis önkormányzatok támogatására.

– Nagy a megye, mintegy 700 000 em­ber él benne, foglalkoztatásukról, életük minőségéről jórészt a mi dolgunk gondoskodni. Nagyon sok a feladat, nagyon sok a munka, kevés a bevételi forrás, kevés a pályázati lehetőség. Sajnos ez a mérleg jelenlegi állása. Félő, hogy tíz évvel ezelőtti jóslatom, miszerint „kettészakad az ország nagyon sok szegényre és kevés nagyon gazdagra, viszonylag fejlett nyugatra és leszakadó keletre”, lassan beteljesedik!

Szűkebb pátriájában, Szerencsen, képviselőként a foglalkoztatottságért harcol. A cukorgyár bezárásával több száz ember maradt munka nélkül, a környéken vészesen zsugorodik a termelés. Még szerencse, hogy a csokoládégyártást a Bon-bon Kft. újraélesztette, 12 év alatt megerősödtek, visszahozták a régi márkákat, és majd’ 400 ember számára biztosítanak munkát.

Szerencset nemcsak a borral, hanem a csokoládéval, cukorral azonosították. A Bon-bon Kft.-vel eredeti ötletet sikerült megvalósítani augusztusban: az I. Országos Csokoládé Fesztivált. A siker és a látogatók váratlanul nagy száma igazolta az elképzelést, és már készül a következő fesztivál programja.

Koncz Ferenc a sport, ezen belül is a lovaglás és a motorozás szerelmese. Az ép testben ép lélek családi megvalósulásaként Zsófi lányuk versenytáncol, a fiaik, Bence és Ferkó kosaraznak és birkóznak.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)