Soós Roland

Az ÉRÁK igazgatója,

Miskolc

baz_07_42_soos_roland.jpgAki végigélt fél évszázadot, azon belül egy rendszert, majd egy rendszerváltást, politikai irányzatokat és változásokat, a mindenkori trendek követelményeit, az tudja igazán megérteni és átérezni a jelent. Aki az élet iskoláját képletesen és valóságosan is végigjárta, lépcsőfokról lépcsőfokra, akarattal, kitartással és megújulásra képesen, az alkalmas egy olyan intézmény élére, amelynek fő célja és rendeltetése az egész életen át tartó tanulás segítése, a lemaradók felzárkóztatása, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek hitének és önbizalmának visszaállítása.

Az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ, melyet bízvást nevezhetnénk „Humánus” Központnak is, egy nélkülözhetetlen hiátust pótol  – a válságkezelést. Soós Roland tíz esztendeje nyerte el 16 pályázó közül az intézmény igazgatói címét.

1947-ben született Miskolcon, középiskolai tanulmányaival párhuzamosan autószerelő és autóvillamossági műszerész lett, majd főiskolai tanulmányai végeztével gépész-üzemmérnöki, később műszaki tanári oklevelet szerzett.

Komoly jelentőséggel bír az a tény, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai-közoktatás-irányítás szakát, az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervező, illetve a Bánki Donát Műszaki Főiskola tanári szakát levelező tagozaton, állandó munka mellett végezte. Autóvillamossági szakmunkásképzőben szerzett tudását kamatoztatva a Volánnál dolgozott három műszakban, segédként. Ahogyan fogalmaz: „Egész életemet áthatotta a műhelyek értékvilága, az ott dolgozó egyszerű emberek tisztes értékrendje, a kialakult hierarchia tisztelete és a kitüntető érzés, amint munkám alapján befogadtak és elismertek.”

A közgazdász édesapa korai halála és az ezt követő nehézségek ellenére özvegy édesanyja nagyon szerette volna, ha továbblép szakmai és emberi képességeit kibontakoztatva.

A miskolci Baross Gábor Szakközépiskola műszaki oktatókat keresett, jelentkezése sikerrel járt, így 1970-től tanárként kezdett dolgozni, inspirálva a fiatalokat szakmai tudásuk állandó fejlesztésére. Ezt követően az államigazgatásban töltött be pozíciókat, jelesül az oktatásirányítás területén, ahol sok tapasztalatot szerzett a szakmai intézményekről, javaslataival segítve az előrelépést. 1988-ban pályázat útján elnyerte a megyei tanács Oktatási és Továbbképzési Intézet vezetői állását.

1991-től a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat osztályvezetője, majd a kabinetiroda vezetője lett. Fontos feladatot látott el, a döntés-előkészítésekben, az országgyűlési és helyhatósági választások informatikai feltételrendszerének kialakításában. 1995 nyarán pályázta meg az ÉRÁK igazgatói megbízatását, melyben elengedhetetlen követelmény volt, hogy teljes körű rálátással bírjon a felnőttképzésre, szakképzésre, törvényi szabályozásokra és a gyakorlati végrehajtásokra. Pályafutásának állomásain szerzett tudása és tapasztalata összegződött, és tette alkalmassá a feladat ellátására. Elkötelezett híve a nonformális tanulás térhódításának és annak a törekvésnek, hogy a tudás minél szélesebb rétegekhez eljusson.

Az ÉRÁK Magyarország első fel­nőttképző központja, amely Nógrád és Heves megyében is végez képzéseket. A központ képzési és átképzési tevékenysége mellett rendszeresen vesz részt különböző magyar és európai uniós pályázatokon, szinte naponta képes megújulni, flexibilisen alkalmazkodni az elvárásokhoz.

„Mélységesen hiszek benne, hogy mindenki megérdemel annyit az életben, hogy esélyt és lehetőséget kapjon. A mai világban nem tartható már az a tény, hogy beleszületünk vagy beletörődünk valamibe, és onnan nincs kiút, menekvés. A modern életben létszükséglet a szocializáció, és ezt a világ támogatja.

Nem lehet »túltermelni« a szakmákat, ha a régióban erre nincs igény”.

Az ÉRÁK nem csodatévő hely, hanem segítő kéz. Harmincezer ember fordult meg itt tíz év alatt, és 99-féle szakmai képzés folyik. Az életen át tanulás esélyét adja, lényege az, hogy a meglévő alapokra egy kereslet szerinti specializált képzést adjon, olykor mentális támogatást is nyújtva az elbizonytalanodott vagy kudarcaik miatt kilátástalan helyzetbe kerülteknek. Soós Roland az SZMM, az Apertus Közalapítvány és a Felnőttképzési Akkreditációs Testület bejegyzett szakértője, és szerkesztőbizottsági tag a Felnőttképzés folyóiratnál.

A Soós családban három fiú nevelkedett. Az édesapja nevét viselő Roland-tanítóképző után Államigazgatási Főiskolára járt, jelenleg kistérségi megbízott Abaújban. Gergely az angol szakos tanári diploma mellé a Miskolci Egyetem EU szakát végezte, projektmenedzser, Márton még főiskolás. Felesége, Márta a munkaügyi központ dolgozója. Egyelőre egy kis unoka boldogítja a családot. Soós Roland munkája mellett elmélyült családfakutatást végez tisztelettel adózva őseinek, akik Appafy Mihály fejedelem koráig vezethetők vissza.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése