Miskolc

Pedagóguscsaládból indult, jogász lett, s meg is maradt tanult szakmájánál. Dolgozott a versenyszférában, de pályafutása nagyobb részét a közigazgatásban töltötte Jászberényben, illetve Miskolcon.

„Pedagóguscsaládban nőttem fel Miskolcon, csak én nem lettem az. Vasgyári lány voltam, a 18-as Számú Általános Iskolába jártam (sokan úgy ismerik, hogy a volt leányiskola). Ma is nagy szeretettel gondolok vissza első iskolámra és különösen Magyari Jánosnéra. Ekkor jött divatba az iskolatej, beteg voltam, de Kati néni megszervezte, s hogy megkapjam” – elevenítette fel az első iskolai élményeket dr. Bujdos Zsuzsanna, aki középiskolai tanulmányait a Kilián György (ma Diósgyőri) és Herman Ottó Gimnáziumokban végezte. Itt is találkozott kitűnő tanárokkal. Persze nemcsak a tanulás, hanem a közös kirándulások emléke is megmaradt. A biológia, történelem és a jog között ingadozott, s az utóbbit választva 1978-ban diplomázott Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán, 1981-ben tette le a jogtanácsosi szakvizsgát.

Friss diplomásként Jászberényben telepedett le, mintegy húsz évet élt, dolgozott a Jászságban. „Gyámügyesként kezdtem. Ebben az időben indult útjára az a kezdeményezés, hogy minden veszélyeztetett gyereknek legyen egy tanítóképző főiskolás pártfogója. Nagy érdeklődéssel végezték a hallgatók, sikeres módszer volt” – elevenítette fel  az első munkahelyéhez kötődő emlékeket dr. Bujdos Zsuzsanna. Ezt követően a járási hivatal igazgatási csoportvezetője volt, majd a Lehel Hűtőgépgyár jogtanácsosaként dolgozott. Érdekes korszak volt jogi szempontból is, mivel ekkor alakult át a cég, s privatizálta a svéd Elektrolux. Innen visszahívták a jászberényi polgármesteri hivatalba titkársági osztályvezetőnek, majd 1993 végén visszaköltözött Miskolcra, ahol az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségen helyezkedett el, majd két évvel később a megyei önkormányzat főjegyzői irodájába került.

A hivatali szamárlétrán haladva jogi osztályvezető, majd az igazgatási és jogi főosztály vezetője lett. Mint a nevéből is sejthető, két osztály munkájának az irányítása tartozik hozzá, ami magában foglalja az informatikát is. Az Igazgatási és Jogi Főosztály a hivatal főosztályainak egyike, de tulajdonképpen a hivatalvezetés „törzskara”. Fő feladatuk a testület üléseinek (a közgyűlés és bizottságai) előkészítése, ami sokrétű feladat az anyag készítésétől és törvényességi vizsgálatától a postázásig. A közgyűlési előterjesztések először a főosztályvezetői értekezleten megtárgyalásra kerülnek. A közgyűlés tisztségviselői ezt követően vezetői értekezleten döntenek, hogy a közgyűlés elé kerül-e. Ha igen, akkor gondoskodni kell arról, hogy minden közgyűlési és érintett bizottsági tag előtte két héttel megkapja. Az eddigi közgyűlésnek 11 szakbizottsága volt, ami ugyancsak jelentős munkát ró a főosztályra. A felsoroltakon túl természetesen el kell látni a megyei önkormányzat hivatalára ruházott állami feladatokat, például a választások és népszavazások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, a nem állami fenntartású oktatási intézmények működésével kapcsolatos törvényességi feladatokat, közbeszerzési ügyekben a közreműködést. Ugyancsak fontos feladat a közgyűlés és hivatala által kötött szerződések elkészítése, törvényességi vizsgálata, közreműködés vagyoni ügyekben.

A főosztályvezető asszony egyben a Területi Választási Iroda vezetőjének jogi helyettese. Ugyancsak „nagy falat” az igazgatás. A személyzeti munka ellátása a hivatal valamennyi dolgozójának vonatkozásában. A köztisztviselők teljesítménycéljainak elérésének az értékelésétől a vagyonnyilatkozatok intézéséig, a képzésekig sokrétű feladat a személyzeti munka. Sőt még az ünnepi közgyűlések megszervezése is a főosztály hatáskörébe tartoznak. A kellemesebb feladatok közé tartoznak az átsorolások, esetleges jutalmazások, kitüntetések előkészítése, a joghallgatók nyári gyakorlatának az intézése, az intézmény nyugdíjasaival való kapcsolattartás.

„Ez egy jó szellemű hivatal, a főosztályon belül és kívül is segítőkészek a munkatársak. Egy munkatársam sem riad vissza a személyes áldozatvállalástól, az esetleges túlmunkától, pedig elég nagy a munkateher rajtuk” – jellemezte a „hely szellemét” dr. Bujdos Zsuzsanna. A magánemberről annyit tudtunk meg, hogy két gyermek édesanyja, András a Debreceni Egyetemen biológusként végzett, Zsuzsanna pedig a Miskolci Egyetem közgazdász hallgatója. „Ha van egy kis szabad időm, azt szívesen töltöm a Tisza-tó mellett, vízparton vagy a Bükkben kirándulással. A szívem eléggé visszahúz Jászberénybe. Tartom a kapcsolatot a régi kollégákkal, baráti körrel. Minden évben találkozunk, s együtt utazunk valamilyen rendezvényre” – vall a civil szokásairól dr. Bujdos Zsuzsanna. Annyi biztos, hogy 2006-ban kevés szabadideje volt, ugyanis két választás zavartalan lebonyolításában is közre kellett működni.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)