Ózd

Megszületése óta minden szálon Ózdhoz kötődik. Felmenői bányászok voltak, ám édesapja már a vaskohászatban talált megélhetést. Bátyja kohász üzemmérnöki végzettséggel ugyancsak vasipari szakembernek mondhatja magát, míg felesége okleveles villamosmérnökként dolgozott és tanított az észak-borsodi városban.

Az 1944-ben Ózdon született dr. Csobod László az általános iskolát a helyi Bartók Béla Általános Iskolában végezte el, majd újabb lépcsőfokként Miskolcon a Bláthy Ottó Villamosipari Technikum következett. Felsőfokú tanulmányait Budapesten a műszaki egyetem villamosmérnöki karán folytatta, ahol 1967-ben szerzett diplomát mint az Ózdi Kohászati Üzemek ösztöndíjasa. Gyakorló mérnökként a finomhengerműben kóstolt bele az üzemi munkába, majd a Borsodi Ércelőkészítőműbe került üzembe helyező mérnökként. A villamos berendezések üzembe helyezését kapta feladatul. Több mint egy éven át tartott ez a munka, majd visszakerülve Ózdra megbízták a finomhengermű üzemvezetői feladataival. A következő állomás az ÓKÜ Üzemfenntartási Főosztály osztályvezetői széke volt, amelyben két évet töltött el. Az ÓKÜ-ben közben új szervezeti egységek alakultak, így jött létre az Üzemfenntartási Gyáregység közel háromezer fővel, amelynek főmérnöki beosztását kapta meg.

Közben a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának diplomáját szerezte meg, majd ugyanott 1984-ben a műszaki doktorátusi címet is kiérdemelte. Ezután került a tervezőiroda élére főmérnökként, amit a vállalati fejlesztési főmérnöki poszt követett. A 80-as évek közepétől indultak a kohászatban olyan fejlesztések, amelyek a korábbi szemlélettel ellentétben a késztermékgyártást célozták meg. Megépült a csőüzem, a hegesztett betonacélháló-gyár, a szeggyár, a salakfeldolgozó mű, amely cégek a mai napig önálló vállalatként üzemelnek. Ezek piacilag megalapozott beruházások voltak, amelyekre évekkel korábban kellett volna sort keríteni. 1990 tájékán újszerű dolgok zajlottak le a nagyüzemnél, a privatizáció időszaka. Egy német konzorcium kivásárolta az ÓKÜ acélművét a folyamatos acélöntőművel és a rúd-drót hengerművel együtt. Ebben a majdnem átláthatatlan helyzetben került a megmaradt – 150 éves – állami cég műszaki igazgatói posztjára, onnan pedig az Ózdi Acélmű Rt.-hez szintén műszaki igazgatónak, és utóbbinak ő volt az utolsó vezérigazgatója.

A németek érdekes kivonulása és az ÓKÜ, valamint az ÓART felszámolása után a még mindig korszerű rúd- és dróthengermű bázisára alapozva létrehozták az ÓAM Kft.-t, ahol műszaki igazgatói posztot kapott, és emellett a hengerművezetői feladatát is ellátta. Az újraprivatizálást követően távozott az ÓAM Rt.-től a farkaslyuki EL-CO-ba, ismét műszaki igazgatónak.

Az Ózdi Ipari Park területén működő cégek teljes energiaellátását az Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. végzi, ahol 1998-ban pályázatot írtak ki a megüresedett ügyvezető igazgatói hely betöltésére. Dr. Csobod Lászlót hirdették ki nyertesként, azóta az OERG ügyvezetői feladatait látja el. Folyamatosan oktatott, ami saját szinten tartását is szolgálta. Vállalati szakmai tanfolyamoknak volt előadója, és tanította az ózdi Bródy Imre Ipari Szakközépiskolában a villamos tárgyakat. A Miskolci Egyetem Automatika Tanszékének adjunktusaként részt vett a felsőfokú oktatásban is. A Miskolci Egyetem és a Kandó Kálmán Főiskola államvizsgáztató bizottságába rendszeres meghívást kap.

Munkásságának részeként értékelte mindig a társadalmi tevékenységet. Fejlesztőmérnök korában 5-6 éven át végezte a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat társadalmi titkári teendőit. A Miskolci Egyetemen a tehetséges ózdi egyetemisták támogatására, közreműködésével jött létre a Műszaki Haladásért Alapítvány, amelynek társelnöke. Elnöke még az Ózdi Úszósportért Alapítványnak, és részt vesz több szakmai egyesület munkájában. A BOKIK-nak megalakulása óta tagja, 2000-től elnökségi tag és egyben a nehézipari szakmai osztály elnöke. Számos komoly újítás fűződik a nevéhez, amiért a Kiváló Újító címet kapta, valamint birtokosa a „Kiváló munkáért” miniszteri kitüntetésnek és az Alkotói Nívódíj I. fokozatának is.

Családot az első diploma megszerzése után alapított, felesége szintén villamos mérnök, aki a tervező irodai munkát pedagógusi pályára változtatta és nyugdíjazásáig tanított a Bródyban. Fiuk László, közlekedési gépészmérnök, aki Ózdon vállalkozóként dolgozik, de Szilvásváradon él családjával. A két unoka, Judit és Laci, gyakran találkoznak a nagyszülőkkel. Éva lányuk, házassága révén Budapestre került. Elvégezte az Egészségügyi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, a jövőben pedig az Élelmiszeripari Egyetem diplomaosztójára készül. Kislánya, Éva, szeret Ózdra utazni a nagyszülőkhöz, bár a távolság és a szülők szoros időbeosztása miatt ez nem könnyen oldható meg.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)