Kisvárda

Tevékenység-központú helyi nevelési programot állítottak össze a Csillagközi Óvodában Kisvárdán. Mint arról Borbély Ferencné, született Farkas Katalin vezető óvónő nagy szeretettel beszél: manapság mást várnak el a szülők és a társadalom az óvodától, mint azt húsz évvel ezelőtt az óvodapedagógusok megtapasztalhatták. Borbélyné mindig is óvónőnek készült, és boldog, hogy rátalált arra a szakterületre, amelyen a legtöbbet hozhatja ki saját magából.

Ahogy a mosolygós, megfontoltan, ám szeretettel beszélő óvónőt hallgatom, látni vélem magam előtt az örök édesanyát, aki nemcsak a saját gyerekeivel, hanem a máséval is türelemmel, empátiával törődik.

Kisvárdán született 1960. szeptember 17-én. Édesanyja lánykori nevén Kozma Ilona, édesapja Farkas László, mindkét szülő a szeszipari vállalattól ment nyugdíjba több évtizedes munka után. Katikának a testvére, Gyöngyi, bíró Kisvárdán. A férje, Borbély Ferenc gépkocsivezető. Házasságukból két gyermek született: Ferenc 20 éves programozó matematikusnak tanul, Katalin 18 éves, harmadikos a kisvárdai református gimnáziumban. Családjukban a szeretet és egymás megbecsülése az az erő, amely a hétköznapokat is ünneppé varázsolja.

A Bessenyei György Gimnáziumban 1978-ban érettségizett, majd Tornyospálcán helyezkedett el képesítés nélküli óvónőként. Nagyon magával ragadták az óvodai hétköznapok, és jelentkezett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola óvónői szakára. Sikerrel vette a főiskolai akadályokat, és diplomával a zsebében ott folytatta, ahol abbahagyta az óvodapedagógiai tevékenységet. 1981-ben lépte át a Csillagközi Óvoda kapuját. Akkor még csupán a Tompos úti lakótelepen élő gyerekek jártak az óvodába. Már a kertvárosi családok is hordják ide a kicsiket. Jelenleg a 212 gyereket 8 csoportban, 17 óvodapedagógus neveli.

A tevékenység-központú helyi nevelési programban az egészséges életmód és a természetvédelem kap nagyobb hangsúlyt. A Csillagközi Óvodában büszkék rá, hogy az egész városból hozzájuk hordják gyógytestnevelésre a rászoruló gyerekeket. A természetvédelem, a szűkebb környezet megismerése sok-sok kirándulás révén valósulhat meg. Rendszeresen elviszik a kicsiket az anarcsi Báró-kertbe, a Ricsikai erdőbe és a szabolcsveresmarti víztározóhoz. Ősszel nagy öröm a gyerekeknek, hogy mehetnek szüretelni néhány társuk szüleihez.

A nincstelenség és a túlhajszoltság mint a családok rémei, nyomon követhetők már a 3–7 évesek magatartásában is. Borbély Ferencné arról beszél, hogy a szülők egy része egyre kevesebb időt tölthet a gyerekével. Esténként a családi program a mese helyett a televízió és a videó, még az aktuális tv-sorozatokat is élethűen adják vissza másnap. Arról pedig igen kevés óvodás számol be, hogy a szülei vagy a nagyszülei mesélnének neki. A vezető óvónő úgy látja, hogy amennyit használ, legalább annyit árt a média a kicsik fejlődésében. Az agresszió szinte észrevétlenül sugárzik át a filmekből a gyerekek gondolkodásmódjába. Nem véletlen, hogy jó húsz évvel ezelőtt nyugodtabbak, pedagógus nyelven szólva kezelhetőbbek voltak a gyerekek, mint ma. Kétségtelen tény, hogy napjainkban sokkal több információval, kombinációs készséggel, társadalomismerettel rendelkeznek az óvodások. Egy szóval okosabbak, de életükből jóvátehetetlenül kimarad az az időszak, amikor játékosan, pusztán készülnének a felnőtt életre.

 Borbélyné úgy gondolja, mindenképpen változtatni kell ezen a helyzeten. Többfajta tanfolyamot végzett, például a tanárképző főiskolán mentálhigiéné szakra is járt, majd elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezetői kurzusát. ’99-től vezeti a Csillagközi Óvodát, és azon fáradozik, hogy a 3–7 éves gyermekek személyiségét sokoldalúan fejlesszék. Programjukban egyaránt helyet kap a tehetséggondozás és a felzárkózás. A szülők egy része még több ismeretet szereztetne a kis gyerekekkel. Ezért plusz foglalkozásként megszervezték az angol nyelvtanítást, az úszást és a számítógépes ismeretszerzést. Természetesen mindhárom tevékenységi forma játékosan, sok-sok élmény megszerzése közben történik.

A Csillag Gyermekeiért elnevezésű alapítványt még a korábbi vezető óvónő, Horváth Jánosné Edit hozta létre 7 évvel ezelőtt. Az alapítvány sikerén felbuzdulva 3 éve Borbélyné kezdeményezésére jött létre „A Lakótelep Zöldövezetéért Alapítvány”. Az a céljuk, hogy a szülők és a civil szféra támogatói kedvét és forintjait megszerezzék. Jótékonysági rendezvényeket tartanak, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékát is fogadhatja mindkét alapítvány.

Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a vezető óvónő, sok év tapasztalata alapján mondja, hogy az anyagi értelemben és társadalmi pozícióját tekintve középrétegűnek tartott családok inkább partnerek a nevelésben, mint az elitnek mondott szülők. Tanúi lehetnek az óvodában az értékváltásnak. A szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy a napjainkban okosabb, ám rakoncátlanabb óvodásból iskolaérett, boldog kisgyerek váljon.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)