Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban

Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé. A vizeink is kezdenek felmelegedni. Lassan véget ér a visszaszámlálás, ami nagyjából a Karácsony előtti napoktól indult. Onnantól megyünk be a fénybe, most meg lassan meg is érkezünk. Június végétől meg a sötétség felé haladunk, azt kevésbé szeretem. Jin-jang. Örökké tartó körforgásban vagyunk, ami természetesen nem tart örökké, hiszen ma már mindenki tudja, tudhatja, hogy semmi sem tart örökké. Én szerettem volna azzal a tudattal elindulni majd valamikor sok-sok év múlva a minden élők útján, hogy egy szebb Földet hagyok az utódokra, mint amelyet megkaptunk, de belátom, hogy ez nem így lesz. Már azt is elfogadnám, ha ugyanazt hagynánk a következő nemzedékekre, amit kaptunk, de ez sem áll. Eltékozoljuk a jövőt és ez majd utódainkon fog beteljesedni. Valakiknek felelni kell majd a bűnökért. A fiúknak apáikért, a lányoknak anyáikért. Akárhanyadiziglen. De ne legyen így!

Mindenesetre a sóstói erdő ma is, meg a hét többi napján is csodálatos volt. Minden évszakban szép, de ilyenkor kiváltképp az. Az illatok, a madárcsicsergés, az őzek, nyulak látványa jutalom a nap végén. A város mellett, vagy inkább a városban egy igazi csodahely. Gyönyörű, imádom. Azért erdők vannak innentől kissé keletebbre is, ami nekem mondjuk a szívem jobb pitvarában helyezkednek el. Vagy a bal kamrájában. Ilyen például a kömörei erdő. Nemrég jártam arra. Az erdő szélét érintettük csupán, mert az Öreg-Túr mentén haladtunk. Rövidgatyában a csinárok földjén. Kalauzom azt mondta, nem kell hosszú nadrág, mert tiszta az útvonal. Itt is horgászott, meg ott is, nem is olyan régen. Tíz-tizenöt éve. Jó kis túra volt, én másnap egy kullancsot találtam magamban, Gabi egyet sem. Aztán másnap estére 3-1-re javította az arányt. Hétfő reggel lett vége a meccsnek, 4-1 arányban őt részesítették előnyben a kullancsok. Az ilyen meccseken szeretek szimpatikus vesztes lenni.

Azért mentünk becsülettel, nem volt előttünk akadály sem a néha térdig érő csinármező, sem a hódok által kidöntögetett 20-30 méteres fák akadálypályája. Először azt hittem, hogy valami éktelen vihar sepert végig a Túr melletti ártéri erdőben, de nem! A pengeéles hódfogak voltak a pusztítás forrásai, nincs nekik szükségük sem Stihlre, sem Husqvarnára, de fogszabályozásra sem. A fogukat mindegyik hód maga szabályozza, fogkefe helyett megteszi egy-két nyárfa, vagy ami éppen az útjukba akad.

Haladunk a Malomszeg felé, egyszer csak egy óriási kígyó, sőt kelgyó siklik el előttünk. Na jó, csak egy vízisikló, de olyan sebesen tűnik tova az aljnövényzetben, mintha száz lába volna, pedig ugyi egy sincs. Itt azért találkozhatunk keresztes viperával is, ami nem játék. Kalauzom mondja is miheztartás végett:

– Ha vipera, akkor Nyíregy!

Ez azt jelenti, hogy amennyiben megmarna egy keresztes vipera, akkor a nyíregyházi kórházban látnának el, de erre gondolni sem akartunk. Már csak azért sem, mert az egyik fa törzsén akkora szarvasbogarat láttam, mint egy… egy…

Tényleg hatalmas példánya volt fajának és ráadásul bizonyára harcos példány, mert az egyik szarva hiányzott.

A ragadozó madarakat nem is sorolnám, mert ők azért jóval gyakrabban látható és csodálattal szemlélt lakói ennek a vidéknek. Van bennük valami felsőbbrendűség, urai az égnek és ha lecsapnak, akkor bizony van visítás és a cincogás, és az  halálhörgéssé válik. Olyanról még nem hallottam, hogy valamelyik mezei rágcsáló kardot ragadott volna egy-egy lecsapó ölyv ellen, de nem ismerem a szatmári rágcsálók balladás könyvét. Ha lenne is ilyen, azzal a gólyák azon nyomban kibélelnék fészkeiket, jobb esetben.

Aznap bejártuk a kömörei határ egy részét, a Malom-szegnél a Túr kiöblösödik, mellette egy holtmeder. Valamikor itt működött a Kotló-malom, azaz egy Túrra épített vízimalom. Érintettük a Vinder-szeget is, de a valamikor itt létező rizstelepnek hírét-hamvát sem találtuk. Nem is kerestük, mert ahol nincs, ott ne keress!

Bejártuk a kömörei határ egy részét az év legszebb időszakában. A természet lágy öle a legszebb.

 

Szerző: 2022. 06. 21.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése