Sétálok tovább, a Nap éppen lemenőben

Holnaptól egy órával később lesz ugyanebben az időben

– Hua mensz?

– Jobban tudom én azt, mint te!

Ez a rövid kis kérdezz-felelek gyakran elhangzott nem messze innen, valahol a Tisza partján. Ma este tőlem ezt nem kérdezte senki, a válaszom viszont mindenképpen ez lett volna. De az igazság az, hogy arrafelé nemhogy kíváncsi emberrel nem találkoztam, amerre jártam, de közömbössel sem. Tulajdonképpen arra csak a madár jár, meg őzek, meg talán más vadak is, akiket nem láthattam, csak érezhettem jelenlétüket. A madarakra nem lehet panaszom, mert odafelé olyan koncert élményben volt részem, hogy szinte szégyelltem, hogy ingyen hallgatom. De kinek fizettem volna? Szarkát nem is láttam, nem is hallottam. Tényleg, mostanában alig-alig látok szarkát. Egy Budapesten élő ismerősöm viszont arról számolt be nem is olyan régen, hogy ő bizony a fővárosban gyakrabban lát szarkát, mint anno, idehaza. Ott valószínűleg biztosabb a megélhetés.

Vadkacsa (tőkés réce, vagy közismertebb nevén vadgacsi) viszont volt szép számmal, ők ezek szerint itt is megtalálták a számításukat. Ugyanígy az a bagoly, amely gyanakvó figyelemmel kísérte megjelenésemet az ő territóriumában. De hol is járunk vajon?

Egy őz riadtan gázolt át nagy csörtetéssel a holtágon a túlsó partra. Hiába mondtam neki, hogy felesleges dolog futnia oly nagyon…

Ja igen. Kárókatonákat is láttam, de azt állították, hogy ők valójában kormoránok.

Nem is folytattam, csak haladtam tovább. Mellettem balra az ősi medre a Túrnak. Ez így nem is igaz. Mellettem balra egy ősi meder, amelyet lehet, hogy valamikor Túrnak neveztek, az is lehet, hogy másnak, de mára mind elfelejtődött. Szinte.

Gondolatban kérdezni akartam az évszázados tölgyfákat, amelyek mindkét parton előbukkannak, de sajnos nem tudtam szóra bírni őket. Éreztem, hogy egyik-másik talán megszólalna, de a Tölgyfák Tanácsának ehhez hozzá kell járulni. Tanácskozás meg igen ritkán van, így sajnálatos módon csak a Fantáziámra tudtam hagyatkozni. Annak nem kell ugyanis engedélyt kérni senkitől, meg amúgy is mindent meg tud magyarázni.

Sétálok tovább, a Nap éppen lemenőben, holnaptól egy órával később lesz ugyanebben az időben. Áttérünk a nyári időszámításra. Napról napra érzem és tapasztalom a nappalok hosszabbodását és ezzel párhuzamosan a sötétség hatalmának gyengülését, nekem ez az időszak sokkal jobban tetszik, mint a fordítottja. Persze, mindkettőre szükség van ez egymásnak a jingjangja, jelentsen ez bármit is. A tavasz azért mégis csak tavasz. A kiskerti virágok egymásnak adják a kilincset, most még a tavaszi tőzike sem kókadt le teljesen, Ibolyáék illatoznak fehéren és lilán, az erdő és mező is kezd élettel telítődni. A kora tavaszi éledezés egyik zászlóshajója a Som (ettől nagyobb képzavart nem tudtam előhozni).

A Som teljes dicsőségében pompázik, ma Penyigén, Mándon és Orosziban direkt figyeltem, hogy a hátsó udvarokon hol fedezek fel somot. Örömmel tapasztaltam, hogy hála Istennek igen erős az itteni populáció. Ha már Penyigét említettem, szólnom kell valamiről. Vagyis valakiről. Penyigén áthaladva már rég felfigyeltem egy kis pakompartos emberre, aki vagy a háza előtt állva, vagy ülve, szinte mindig ott volt az utcán. Nekem ő már évek óta úgy hozzátartozott Penyigéhez, mint a Szenke, vagy a Lekvárium. Ki is nyomoztam, hogy ki ez a kis ember, mindig örömmel láttam, ha kint láttam. Úgy értesültem, hogy betegség támadta meg, ezért ismeretlenül is kívánom, hogy gyógyuljon meg, térjen vissza megszokott helyére!

De térjünk vissza Túrisztánhoz. A holt mederben azért még van egy kis víz. Hal valószínűleg már nincs benne, pedig ez lehet az a rész, ahol megboldogult Makay Béla bátyámék valamikor lékhorgásztak. Látom magam előtt, amint itt szegényes gúnyába öltözött, kezdetleges, saját készítésű eszközökkel halászó, horgászó emberek tüsténkednek az akkor még vízzel teli mederben. Ismerik és tisztelik a természetet, tudásuk, amivel halásznak, apáról fiúra szállt. A Természettel is baráti viszonyban állnak, a tisztelet részükről egyértelmű. A Természet meg jutalmazza, vagy bünteti őket érdemeik szerint.

Ma este újra jó volt beleszippantani a levegőbe ott, ahol nekem kéjgáz minden lélegzetvétel.

– Hua mensz?

– Jobban tudom én azt, mint te!

Share on Facebook
Facebook
Ossza meg ismerőseivel!
Szerző: 2022. 03. 27.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tavasz a gyimesi szorosban

Ősz Zoltán alkotása Pasztell 2011. Hol is maradtak ezek a káprázatos hegyek Ősz Zoltán sóhajából az évek alatt?? Ki tudja, hányszor feslettek fel ezek a finom szálak a lélek képzelt anyagán,... Tartalom megtekintése

A füzérradványi Károlyi-kastély

IMG_4516 IMG_4517 IMG_4519 IMG_4523 IMG_4521 IMG_4559 IMG_4556 IMG_4550 IMG_4551 IMG_4553 IMG_4525 IMG_4534 IMG_4529 IMG_4530 IMG_4532 IMG_4535 IMG_4538 IMG_4539 IMG_4546 IMG_4540   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX  2022.05.02.   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX IMG_4512 IMG_4510 IMG_4507 IMG_4506 IMG_4504 IMG_4501... Tartalom megtekintése

Anyóka az autóbuszon

Hogy ki volt ő? Egy egyszerű asszony, aki értett a beszéd nyelvén Mindig szeretek autóbuszon utazni. Ott általában  izgalmas beszélgetések hangzanak el, vagy éppen történik valami. Lehet, ezek másoknak lényegtelen... Tartalom megtekintése

Halk sóhaj

Hargitai Beáta alkotása Sóhaj voltál, mint tavasszal a szellő ha virágokat látogat, hogy kinyíljanak, egy gondolat voltál, amit rejtegetve ringattalak, zengő  madárdal,  mit  messzire  hord a csiklandó  napsugár,  tréfa voltál ... Tartalom megtekintése

Nagylegények, nagyleányok

Életünkben vannak olyan események, amelyek nemcsak nekünk, hanem egész közösségünknek fontosak. Ilyenek a születés, keresztelő, konfirmálás vagy elsőáldozás, ballagás, házasságkötés, aztán mindezek elölről kezdve a saját gyerekünkkel. Majd az unokánkkal.... Tartalom megtekintése

Hol bót, hol nem vót

Gyermekkorom egyik legendás helye volt a vámosoroszi vegyesbolt Hajdanában-danában a boltot még bótnak hívták és nem ABC-nek, vagy „tudomisén” minek. A bót egyet jelentett valamikor „Bótos Feri bácsival”. Feri bácsi... Tartalom megtekintése