Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Faragjuk a magunk képzeletbeli Luca székeit
Fürkésszük a boszorkányokat, esetleg bízunk az örök életben
Van-e még olyan hely (vagy helység), ahol Luca széket készítenek? Luca napján elkezdik a szék összeállítását, hogy aztán Szenteste a templomban felfedezzék a falu boszorkányát. Luca napjához számos hiedelem fűződik. Luca széke az én gyermeki képzeletemet is megmozgatta. Fogalmam sem volt, hogyan kell kinézni a híres-nevezetes ülőalkalmatosságnak, én speciel egy szegektől mentes fa fejőszéknek képzeltem el.
Aztán elképzeltem, hogy felviszem a templomba valahogy észrevétlenül. (de hogy?) Miután sikeresen becsempésztem valahogy, felállítom a széket a nagykarban, vagy a kiskarban. Észrevétlenül természetesen. Aztán szépen ráállok, óvatosan, hogy senki ne vegye észre. Pásztázni kezdem tekintetemmel a zsúfolásig telt sorokat. Aztán egyszer csak megpillantom a beste férget, amint bibircsókos orcájával, horgas orrával, előreugró állával, sunyi vigyorral az arcán éppen rám néz. Én meg rá. Aztán még így képzeletben is megijedtem, mert ki tudja, hogy a következő pillanatban mi történt volna. Elvarázsol? Leránt a karból? Karmaival végigszántja az orcámat? Megkínoz? Megöl a szempillantásával? Ezernyi rossz dolog jutott eszembe ilyenkor. Nem is kezdtem hozzá soha a szóban forgó szék készítéséhez. Nem is ismerek olyan embert, aki Luca széket készített volna. Pedig volt a faluban annyi ezermester, hogy közöttük lenni kellett volna „boszorkányvadásznak” is. Vagy a „nagy öregek”, akik akkor is pofon vertek, ha kedveskedni akartak. Lucáról bezzeg ők is hallgattak.
Aztán Szenteste mindig eszembe jutott a templomban és tekintetemmel pásztáztam az arcokat. Vajon ki lehet? Vajon van köztünk boszorkány? Miről tudnám felismerni? Minden arcot addig figyeltem meg, amíg egyet pislantott. Mindenkit nem láthattam, pár százalék mindig kimaradt. Soha senkit nem tudtam lebuktatni. Jóformán gyanúsítottam sem volt, mert igazából senkitől sem féltem. Élőtől nem. A halottaktól jobban féltem annak idején, mint az élőktől. Mára ez megfordult.
Ma Luca napja van Az év egyik legjelesebb napja ez, a Szerencsejáték Zrt. bizonyára csúcsokat dönget. Ez csakis azért van, mert senki nem hisz a babonákban, nincsenek is. Az Ecceri fiúnak ilyenkor meg kellett piszkálni a tyúkokat, ez egyfajta termékenység varázslat is volt egyben. Az édesanyja persze nem így adta ki az utasítást, hogy eriggy fiam varázsoljál , hanem közölte vele a világ legtermészetesebb módján, piszkáld meg a tyúkokat, hadd tojjanak most már. A tojások száma ugyanis novemberben, decemberben minden évben történelmi mélypontra jutott. Tyúk volt, tojás nem. De melyik nem volt előbb?
Közeledünk a sötétség vége felé, hamarosan elkezdődik az új világosság korszaka. Évről évre befutjuk ezt a pályát, hamarosan elérünk a napfordulóhoz, a mindenkori új kezdethez. Igaz, hogy sosem álltunk még közelebb az elmúláshoz, mint most. Ezt csak a következő pillanat tudja elmulasztani, azt meg az utána következő. Ha ezt a láncolatot végigvezetjük, elérkezünk az elmúláshoz. Az meg nem törvényszerű, hogy bekövetkezik, mert amíg az ember él, addig remél. Hátha nem halunk meg, vagy ha igen, akkor is csak kicsit, nem egészen, rövid időre.
Ameddig ez bekövetkezik, vagy nem, nem tehetünk mást, mint faragjuk a magunk képzeletbeli Luca székeit, fürkésszük a boszorkányokat, esetleg bízunk az örök életben.
„Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty
Galagonya kettő, három.
Száraz körtét várom!”
Boszorkányok pedig…
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
A két oroszi kőrisfa
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése