Csiporka és Bíborka – Újra az iskolában – 5. rész

Hogyan tovább?

– Brrrr! Brrrr! – zörgött, csattogott a telefon Csótányéknál.

– Ki zaklat hajnalban???!!! – üvöltötte egy álomittas, durva férfihang.

– Jó napot kívánok! Légy Stefánia tanítónő vagyok a Bogársuliból. Csótány Izidorral, vagy a kedves feleségével szeretnék beszélni – mondta végig az üdvözlő formulát Stefi néni, a hallottak ellenére abszolút udvariasan.

– Óóóó! – váltott azonnal szinte csöpögős kedvesre a Csótány ikrek édesapja. – Drága tanárnő! Csak nincs valami gond az én tündéri gyermekeimmel???

– Sajnos van… – hangzott Stefi néni válasza igen szomorú hangon. – Kérem, fáradjanak be az Állatkerti Állatiskolák igazgatójához a kedves feleségével együtt, holnap 17 órára. Remélem, az időpont megfelelően igazodik a munkaidejükhöz! Azonnal küldöm a hivatalos, írásos értesítést is gyorspostával, ajánlottan, hogy biztosan az Önök kezébe jusson. Viszont hallásra!  – köszönt el a tanító néni a lényeges információk továbbadása után azonnal, és rögtön meg is szakította a kellemetlen hívást, még a választ sem várta meg, hiszen alig volt már csak néhány perc becsengetésig, és ők még mindig a Flamingó sétányon ácsorogtak.

– Gyertek utánam! – szólt a mögötte ácsorgó öt iskolás bogárnak, s sebesen megindult az iskolaépület felé, hiszen tudta, a gyors mozgás mindig segít neki megnyugodni, és erre a ma reggel történtek miatt úgy érezte, igen nagy szüksége van.

Az iskola körüli téren, és az azt körbe vevő pázsiton már ott nyüzsögtek, beszélgettek, játszottak, ugrándoztak együtt a régi és az új bogársulis diákok.

– Jól elment az idő! – sóhajtott Stefi néni. – De sebaj!… Gyerekek! Az első óra ma ismerkedés, és játék lesz!  – hirdette ki felragyogó mosollyal az arcán.

– Juhéééé!!!! – ordították a Csótány-ikrek, akik azonnal rohanni kezdtek, szinte a földre lapulva, az iskola mögötti bokros terület felé.

– Ááállj! Gyertek vissza szépen, legyetek szívesek! – kiáltott utánuk Stefi néni. – Ti gyertek velem, a többiek pedig indulhatnak játszani! – utasította a gyerekcsapatot, s csak annyi időt várt, hogy biztos legyen benne, hogy a reggeli gaztett három elkövetője megforduljon, és elinduljon utána.

Csiporkát, és Bíborkát azonnal körbevették a többiek.

– Hol voltatok? – kérdezte Hangyi.

– Csak nem bántottak benneteket? – szorult ökölbe a feltámadó haragtól Bobo keze.

– De jó, hogy végre velünk vagytok!!! – kiáltozták boldogan a kis katicabogárkák, élükön nővérükkel, Pötyivel.

– De örülök, hogy követtétek a jó példát, és mindannyian beiratkoztatok az iskolába! – mosolyodott el Bíborka.

– Nem történt semmi baj! – mosolygott Csiporka az egész csapatra. – Játsszunk egy jót!

– De majdnem lett!  – tette hozzá Bíborka, aki nehezebben felejtette el az átélt izgalmakat.

Nemsokára a bogársulisok boldog játékzaja töltötte be az iskola környékét.

Odabent, a tanteremben közben egyre jobban elmélyült a csend. Stefi néni gyorsan, szinte alig hallhatóan elmesélte a történteket Balambér bácsinak, aztán még várt egy kicsit, hadd gondolkozzanak a rá váró fiatalok. A teremből egy pisszenés sem hallatszott. A Csótány-ikrek tudták, itt az ideje, hogy meghúzzák magukat, így szinte mozdulatlanul ültek, még egymásra sem mertek nézni, hiszen ők is rájöttek, mekkorát hibáztak azzal, hogy a lehető legrosszabbul mutatkoztak be az iskolában. Stefi néni időnként lopva kipillantott rájuk, s amikor látta, lenyugodtak, tényleg elgondolkodtak, talán még meg is bánták tetteiket, szavaikat, kiment hozzájuk.

– Ma és holnap még biztosan itt tanultok nálunk a Bogársuliban, hiszen csak holnap délután lesz az igazgató úrnál a megbeszélés. Lesz módotok arra, hogy megpróbáljátok jóvátenni a történteket, és igyekezzetek beilleszkedni az iskola rendjébe, elvárásaiba, no meg a társaitok közé. Nagyon szeretném, ha megbecsülnétek magatokat, és nem kellene elköszönnünk anélkül, hogy igazán megismerhettünk volna benneteket! Viselkedjetek megfelelően, és tanuljatok! Biztosak vagyunk benne, hogy mint mindenkinek, nektek is van rengeteg értéketek, jó tulajdonságotok! Rendben, fiúk? – kérdezte szinte a szokott, kedves hangján.

– Jóhogy! – bólogatott igenlően az első.

– Megpróbáljuk! – vigyorgott a második megkönnyebbülten.

– Köszönjük szépen! – húzgálta meg testvérei karját a harmadik, hátha sikerül rábírnia őket is a köszönetre.

– Rendben! – bólintott Stefi néni. – Még van egy kis idő a második óráig. Menjetek, játsszatok ti is egy kicsit, hogy aztán nyugodt légkörben kezdődhessen el a tanulás!

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése