Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Korona-mese – 10. Bobo koronás-vizsgája
A nagy nap
– Óóóóó, mi lesz velem! – jajdult fel Bobo kora hajnalban, amúgy is nyugtalan álmából. – Kilencre kell beérnem a vizsgára az iskolába. Zuhanyozás, reggeli 15 perc, a buszozás is annyi, kell 5 perc, hogy beérjek a kaputól… Az 30, nem 35 perc összesen… Na, de azt mondta Bíborka, érjek oda időben, ami szerinte minimum fél órát jelent az osztályozó bulim kezdete előtt… Még végül rendes gyerek leszek! – vigyorodott el Bobo. – Főleg, ha Csiporka intelmét is betartom, és viszek virágot a tanító néninek… Oké! Viszek, és a zsebpénzemből veszem meg! Arra kell még 10 perc, vagyis összesen az már 45 perc. Jé – kapott észbe –, lassan megtanulok számolni! – motyogta maga elé elégedetten. – És akkor még fél nyolcig van két és fél órám átnézni mindent! Bárcsak Csiporkáék is ott lennének! Tőlük rögtön jobban érzem magam!
– Krrrr! Krrrr! – hasított bele a hajnali csendbe a mobilja.
– Ki a fene lehet??? – gondolta, majd az egy hetes iskolapótló tréning hatására átgondolta: Ki kereshet épp most, amikor az egész korona-mizéria alatt nem jutottam senki eszébe???!!! – Na, ki vagy, és mit akarsz? – szólt bele végül a telefonba, majd azonnal váltott: – Akarom mondani: – Tessék! Itt Bolhafi Bobo!
– Gondoltam, hogy nem tudsz aludni! – hallotta Csiporka kicsit még álomittas hangját. – Van kedved egy utolsó, közös ismétlésre?
– Van hát! – könnyebbült meg Bobo abban a pillanatban.
– Akkor kapcsolj netet, és hívlak Messenger video-cseten! – bontotta a vonalat a bogárka.
Mire Bobo végiggondolta, milyen szerencsés, hogy ilyen szuper barátai vannak, addigra cserregett is a mobilja ismét. Gyorsan felvette, és egy nagyot sóhajtott örömében, amikor meglátta Csiporka megnyugtató mosolyát.
– Akkor indulhat egy kis villámszámolás?
– Meheeeet! – vigyorgott Bobo.
– 5+2=?
– Az 7!
– 3+6=?
– Az 9!
– 6+5=?
– A 6-hoz négy kell, hogy 10 legyen, és még van az 5-ből egy, akkor 11! – vágta rá Bobo, boldogan, hogy már nem gabalyodott bele a tízes átlépésbe.
– Szuper! – dicsérte meg Csiporka. Akkor most következzen egy kis gondolkodós: – Két szem cukor 32 forint, mennyibe kerül 3 szem cukor, hogy mindegyikünknek jusson?
– Ha…, két szem 32, akkor 1 szem annak a fele… Tízen valahány, mert 10+10 az húsz csak, 15+15… Az már harminc! Már közel járok! Akkor egy szem 16 forint! A 3 szem meg 32+16 lesz! 32+10 az 42, meg hat, az 48! És van is annyim cukorra a vizsga után! – nevetett fel Bobo.
– És ez milyen betű? – kanyarintott fel egy p-t Csiporka kék filctollal egy papírra.
– Szerintem őt szoktam keverni a d-vel, a fejre állított párjával! Akkor egy p! – vágta rá egy kis tanakodás után Bobo.
– Eltaláltad! Éljennn! Akkor jöjjön egy kis olvasótábla! Még este írtam neked egy újat. Minden betűre figyelj oda, ne csak a szavak legelejére!
– Pa, pá, ép, pép, púp, papa, pap… Nem nap! – helyesbített Bobo, amikor észrevette, hogy az első betű bal szára rövid. – Nép, pán, japán – olvasta Bobo szépen, megfontoltan, és szinte hibátlanul.
– Ha figyelsz, ez is menni fog! A többi betűt eddig is tudtad már! – örvendezett Csiporka. – Akkor most diktálok! Figyelmesen írd le a szavakat! Figyelj a füleddel, hol van rövid, hol hosszú magánhangzó, vagy mássalhangzó! Meg tudod a ly és j-re is!
– Várj! Előveszem a gyakorlómat! Olyan hálás vagyok Ibinek, hogy olyan füzetet vett nekem ajándékba, amihez hozzá van kötve a toll is! Amúgy sosem találok egyet sem! – vigyorgott Bobo munkára készen, majd Csiporka szavait, mondatait szépen, szinte hibátlanul leírta.
– Na, elég! Menj és készülődj! Szerintem nem lesz baj veled! Csak ne izguld agyon magad!
– Ne félj! Ott leszünk veled! – kiáltott bele Bíborka a beszélgetésbe. – Ibi, meg én most ébredtünk! Összekészülünk, és megyünk hozzád, az iskolába!
– Komolyan??? – ragyogott fel Bobo legszebb mosolya. – Akkor sietek, és randi a suli előtt!! És köszönök mindeeent! – kiáltotta Bobo, majd kilépett a beszélgetésből.
– Indulhatunk, tanító nénik? – viccel Ibi a két izgatott bogárkával egy jó fél óra múlva, az ajtóban toporogva, a kocsi kulccsal a kezében? Nehogy lekéssétek ezt a csodavizsgát!
Mire az iskolához értek, Bobo szinte vigyáz állásban állt a tanító néni előtt, és épp átadta a virágcsokrát, mire Stefi néni, szélesen mosolyogva, azonnal bekísérte a tanterembe, meg sem várva a kiadott kezdési időt.
– Gyere, te kis korona-lustaság! Adom a feladatlapokat! – hallották Csiporkáék, akik azonnal felröppentek a nyitott ablak párkányára, hogy beintegessenek Bobónak.
Aztán csak ültek szótlanul, elgondolkodva, izgalomtól szoruló gyomorral, észre sem véve az idő múlását.
– Kééész vagyok! Sikerült! – pattant közéjük váratlanul Bobo. – Köszönök mindent! Ígérem, egy életre megtanultam a leckét! – ölelte át két barátnője vállát szeretettel.
***
Hasonló
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Korona–mese 9. – Bobo, az o...
Korona-mese 8. – Június köz...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Korona-mese
Városi lépésbentekergőzés
A türkizhezszállító búgó-su...
A nyaralás hajnala
Vihargyors ötlet – villám e...
Ibi, a nagy titoktervező, s...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése